Félmeztelen rabok előtt ijeszt el az illegális bevándorlástól az amerikai miniszterasszony

HIRDETÉS

A miniszter szerint a börtönbe zsúfolt személyek nem csupán illegális bevándorlók, hanem egyben dél-amerikai drogkartellek és terrorcsoportok tagjai is, aki törvénytelen szándékkal szivárogtak be az Egyesült Államokba. Őket El Salvadorban, egy erősen vitatott színvonalú 'megabörtönben' őrzik, és Noem ezen a helyszínen köszönte meg a közép-amerikai országnak és elnökének, hogy "idehozták a terroristákat és bebörtönözték őket".

A létesítményben jelenleg 238 venezuelait őriznek, de a miniszter közleménye szerint ezt az eszközt még inkább használni fogják a jövőben. A Noem mögött látott cellában több tucat félmeztelen és tetovált tag zsúfolódik a rettegett MS-13 drogterrorista szervezetből és a szintén kegyetlen 18. utcai bandából. (Az őrzött személyek között egyébként véres konfliktusok törhetnek ki a börtönben, mert a két szervezet halálos ellenségnek számít Los Angelesben, ahol 1984 óta folytatnak nyílt utcai harcokat.)

A foglyok tetoválásai egyértelműen jelzik, hogy a két bűnbanda tagjairól van szó.

Donald Trump kitoloncolási rendelkezéseinek egyes elemeit ideiglenes blokkolták a szövetségi bírók, de a Fehér Ház a több mint 200 éves, "idegen ellenségekről" szóló törvényre hivatkozva folytatja a veszélyes személyek kiszorítását. A régi törvény akkor lépett életbe, amikor a fiatal Egyesült Államok harcban állt Nagy-Britanniával, és attól tartott, hogy háborúba keveredik Franciaországgal is.

Az Alien Enemies Act széleskörű felhatalmazást ad az amerikai elnöknek, hogy elrendelje egy "ellenséges" nemzet állampolgárainak elfogását és deportálását a szokásos eljárások követése nélkül. Ezt a jogrendet később német, japán és mexikói nemzetiségű személyek ellen alkalmazták, főként a 2. világháború során, majd a 80-as években kibontakozott drogháborúban.

9/11 után az Egyesült Államok biztonságát veszélyeztető iszlamista külföldiek ellen is hivatkoznak erre a felhatalmazásra, és ennek jegyében folynak jelenleg a tavalyi pro-Hamász lázongások szervezőinek kiutasításai. Így került sor szerdán a Tufts egyetem egyik török nemzetiségű diplomásának letartóztatására, aki szintén deportálás elé néz.

Az előzmények

Nayib Bukele salvadori elnök felajánlása alapján az Egyesült Államokból deportáltak fogva tartására a Tecoluca város mellett működő Cecot börtön szolgál, amely 2023-ban kezdte meg működését, speciálisan a drogháború résztvevőinek őrzésére. A fegyintézetet korábban Marco Rubio amerikai külügyminiszter is meglátogatta.

A Cecot befogadó kapacitása 40 000 fő, amelyből jelenleg 14 500-at használnak fel, vagyis El Salvador megígérheti Donald Trumpnak, hogy még jelentős számú fogoly őrzését képes átvállalni.

A két kormány megállapodása felháborodást váltott ki az USA-ban és Venezuelában, mert a deportáltak családtagjai ragaszkodnak ahhoz, hogy rokonaik egyik bűnbandához sem tartoznak. Ezt viszont a tetoválások és az elfogottaknál talált különféle bizonyítékok erősen cáfolják. Ilyenek a mobilokon megmaradt üzenetek és fényképek, a rablásból beazonosítható készpénz, vagy a hamis amerikai igazolványok.

Noem utazása azt sugallja, hogy Donald Trump elnök nem szándékozik meghátrálni szigorított bevándorlási politikájától. Ennek egyik sarokköve az a követelés az anyaországok felé, hogy fogadják vissza az USA-ba illegálisan belépő honpolgáraikat, főként Venezuela, Kolumbia és Honduras esetében. Az érintett országok tettek ígéreteket a visszafogadásra, de ezek száma még nagyon csekély, és a deportálási kísérletek nem is mindig sikeresek. Ilyen esetekben a kitoloncolásra ítélt személyeket többnyire a kubai Guantánamo szigetbörtönbe viszik vissza.

Ezért is hirdette meg az elnök és a belbiztonsági hatóság az önkéntes deportálás programját, amiben azt ígérik, hogy aki saját döntése alapján hagyja el az Egyesült Államokat, az később jogszerűen igényelheti a legális belépést. Ha viszont nem él az applikáció adta lehetőséggel, akkor örökre törlik a bevándorlásra jogosultak köréből.

A hónap elején történt 238 deportálás a Trump-kormányzatot nyílt konfliktusba sodorta James Boasberg szövetségi bíróval, amiért az évszázados törvényt alkalmazták a gyors kitoloncolás igazolására. Boasberg bíró azóta eltiltotta a további deportálásokat a törvény alapján, amelyre legutóbb a második világháború idején hivatkoztak.

A venezuelaiak sorsát a Washingtoni Fellebbviteli Bíróság bírája is keményen bírálta, aki szerint még "a nácik is jobb bánásmódban részesültek" az idegen ellenségekről szóló törvény alkalmazása során. Ez az összehasonlítás heves reakciót váltott ki a Trump-adminisztráció magas rangú tisztviselőiből, akik szerint a bíróságoknak a törvény szavát kell követniük, és nem a humanitárius elveket, amelyek a szervezett bűnözőkre korlátozottan vonatkoznak.

Eközben több salvadori ügyvéd, akik a venezuelai kormány megbízásából járnak el, petíciót nyújtottak be a legfelsőbb bírósághoz, hogy próbálják biztosítani a férfiak azonnali szabadon bocsátását. Ez aligha fog megtörténni, mert az elnök már aláírta a venezuelai Tren de Araguát és az MS-13-at külföldi terrorszervezetekké nyilvánító végrehajtási rendeletet.

Noha Trump hivatalba lépése óta évtizedek óta a legalacsonyabbra zuhant a törvénysértő határátlépések száma, a republikánus elnököt állítólag frusztrálja a deportálások eddigi viszonylag lassú üteme.