Ahhoz, hogy az előre nem tervezett látogatásra sor kerülhessen, az izraeli kormányfőnek előbb felmentést kell kapnia a bíróságtól, hogy halasszák el büntető perének újabb tárgyalását, ahol folytatnia kellene vallomástételét.
Az előzmények
HIRDETÉS
Trump elnök csütörtökön felhívta Netanjahut és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, miközben az izraeli kormányfő Budapesten tárgyalt. A hívás apropója az volt, hogy a magyar kormány bejelentette a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), de - az Axios portál tudomása szerint - Netanjahu az aznap bejelentett tarifákat is szóba hozta.
Trump azt javasolta Netanjahunak, hogy jöjjön el a Fehér Házba, hogy megvitassák az ügyet, anélkül, hogy egyértelmű időpontot tűztek volna ki. Néhány órával később az elnök azt mondta az Air Force One fedélzetén vele utazó újságíróknak, hogy Netanjahu „talán még a jövő héten” hamarosan Washingtonba látogat.
Pénteken a Fehér Ház és Netanjahu irodája közötti megbeszélések során kezdett körvonalazódni a mielőbbi látogatás ötlete – mondta a négy forrás az Axios hírportálnak.
Noha Netanjahu februárban már járt Washingtonban, az újabb látogatásra hirtelen több ok miatt is sor kerülhet.
Fontos téma, hogy Izraelt is megcsapta az amerikai vámemelés cunamija, noha reménykedett az elkerülésében. A jeruzsálemi kormány egy megelőző lépéssel próbálta kivédeni a közelgő csapást, amikor bejelentette az amerikai termékekre kivetett vámok megszüntetését, ám a preventív húzás nem jött be.
Izraelbe végül egy 17%-os amerikai kamatláb rúgott bele, ami érzékenyen érinti az ország gazdaságát, mivel Kína után az USA a második kereskedelmi partnere. Washington szerint a lépés az Egyesült Államok jelentős export-import hiányán alapult, és való igaz, hogy a kereskedelmi mérleg erősen Izrael javára billent az elmúlt 3 évben.
Nehéz rangsorolni, de Gáza lehet a legsürgetőbb beszédtéma
Nyilvánvalóan keményebb téma lehet a Közel-Közép-Keleten kibontakozó új válság, amelynek több centruma is van, elsősorban Gáza, valamint Jemen és Irán. Az Egyesült Államok mindhárom ügyben a korábbinál jóval nagyobb szerepet készül vállalni.
Noha esedékes volna egy új gázai túsz- és tűzszüneti megállapodás elérése, de ennek erőfeszítései az elmúlt hetekben elakadtak. Izrael és az övezetet még mindig jelentős részben befolyásoló terrorszervezet egymást okolja a késlekedésért, míg az amerikai kormány kifejezte támogatását, hogy Jeruzsálem a neki tetsző katonai lépéseket tegye meg a Hamász felszámolására.
Egy rövid februári szakasz után a tűzszünetet nem sikerült megújítani, és Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff sem tudott új lehetőségekről beszámolni. Az elmúlt 12 napban megújult izraeli katonai műveletek szívósan haladnak, de eközben a 4 biztonsági keresztfolyosó közé ékelődött civil lakosság további sorsa megoldatlan. Azt sem lehet biztosan tudni, hogy Egyiptom valóban intézkedik-e a megígért tömeges áttelepítés felől.
Irán esetében Netanjahu már többször jelezte, hogy nézete szerint rendkívül kicsi az esélye egy új atomalku megkötésének, ezért szeretne megegyezésre jutni Trumppal az iráni nukleáris létesítmények elleni közvetlen csapásról, amint a diplomáciai kísérlet kudarcot vall, mondta egy magas rangú izraeli tisztviselő.
A fő kérdés itt az, hogy ha erre sor kerül, azt Izrael hajtsa-e végre, amihez az Egyesült Államok légi fedezetet nyújt, vagy a két ország együttes támadása legyen-e. Az előzetes elemzői vélemények szerint ez utóbbiban az USA keze erősen meg van kötve, mert jelenleg egyetlen regionális arab kormány sem engedélyez egy területéről kiinduló csapást Irán ellen.
Az Euronews arab szolgálata elvégezte a térség amerikai erőinek áttekintését, amelyek széles körben települnek a Közel-Keleten: Washington erői jelen vannak Törökországban, Szíriában, Irakban, Jordániában, Izraelben, Kuvaitban, Kuvaitban, Bahreinben, Katarban, Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Ománban.
Az, hogy Washington a viszonylag távoli támaszpontot választotta egy esetleges támadáshoz, összefügg azzal is, hogy az arab országok szerint a támadás hatástalan lenne, mivel az iráni légvédelem a távolság miatt képes lenne befogni és lelőni a támadó amerikai vadászgépek jókora részét.
A Diego Garcián látható koncentrációt alátámasztja az, hogy a sziget nem arab, hanem brit felségterületen fekszik, így használatába más kormányok nem szólhatnak bele.
Katar
Az USA katonai jelenléte Katarban 1992-re nyúlik vissza, amikor a két ország biztonsági együttműködési megállapodást írt alá. Doha 2002-ben Washington rendelkezésére bocsátotta az al-Udeid bázist, az egyik legfontosabb és legnagyobb amerikai katonai létesítményt az Öbölben.
Az Abu Nakhla repülőtérként is ismert al-Udeid Dohától 30 kilométerre délnyugatra található, és főként amerikai és katari légierőegységeknek, valamint más külföldi erőknek, így a briteknek ad otthont. Az amerikai katonák száma a feltételezések szerint több mint 13 ezerre tehető.
Kuvait
Kuvaitban négy amerikai támaszpont található: Arifjan bázis, Ali Al-Salem légi bázis, Camp Doha és Buehring bázis. Az amerikai külügyminisztérium szerint Kuvaitban több mint 13,5 ezer amerikai katona tartózkodik.
Bahrein
Bahreinben három amerikai bázis található: Juffair haditengerészeti bázis, Muharraq légibázis és Sheikh Isa légibázis, amelyet az afganisztáni háború idején használtak.
Irak
Irakban, amely ellen Washington és szövetségesei a 2001 szeptember 11-i támadásokat követően meghirdették a terrorizmus elleni háborút, öt amerikai katonai bázis található: Harir légibázis, Habbaniyah légibázis, Balad légibázis, Ain al-Assad légibázis, Taji légibázis és Speicher légibázis.
Szaúd-Arábia
Szaúd-Arábiában két amerikai támaszpont fekszik: Al-Iskan bázis és Prince Sultan légibázis, becslések szerint 5000 amerikai katonával.
6- EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK
Az Egyesült Arab Emírségekben körülbelül 3500 amerikai katona állomásozik, három fő bázison: Al Dhafra légibázis, Jebel Ali kikötő és Fujairah haditengerészeti bázis.
Törökországban az amerikai katonák nyolc támaszponton állomásoznak, amelyek közül a legfontosabb az Incirlik légibázis, amelyet a NATO a török hadsereggel partnerségben használ. Jelentős szereplő a Fekete-tenger déli partján lévő Sinop támaszpont is.
A Washington Post szerint küszöbön állhat egy Irán elleni amerikai támadás, megjegyezve, hogy a B-2-es repülőgép jelenléte Diego Garcián szintén növeli a Teherán elleni döntő csapás valószínűségét, mivel képes Irán földalatti nukleáris létesítményeit rombolni. Az oda vezényelt B-2-es repülőgépek alkalmasak az erődítményt átszúró bombaként ismert GBU-57-es bomba célba juttatására, nagy mélységeket elérve a föld alatt. Ennek azért van döntő jelentősége, mert az elmúlt években Iránnak sikerült legtöbb nukleáris telepét a földfelszín alá áthelyezni.