Félmillió gázai települhet át „időlegesen” Egyiptomba
Az áttelepítési terv körülbelül öt évet ölelne fel, és a becslések szerint több mint 50 milliárd dollárba kerülne.
HIRDETÉS
Az egyiptomi vezető még nem mondta ki a gázai civil lakosság nagyobb tömegeinek befogadását, de ideiglenes jelleggel készen áll félmillió személy áttelepülésére. A jelentés szerint a gázaiak "megkapnának" egy várost a Sínai-félsziget északi részén.
Korábban az egyiptomi vezetés elzárkózott attól, hogy gázaiak tömegét engedje át az országba, tartva az ezzel járó humanitárius és biztonsági veszélyektől. Még az április elején Kairóban megtartott arab csúcsértekezleten is arról döntöttek, hogy a civilek kilakoltatása az exklávéból nem lehet megoldási út.
A héten viszont Izrael újra kezdte a katonai műveleteket Gáza kettévágására egy északi és egy déli zónára, ami ismételt migrációs nyomást helyezett a déli rafahi átkelő körzetére.
A megújított izraeli műveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász elutasító nyilatkozatai folytán a tűzszünet véget ért, és újabb túszok cseréjéről nincs megállapodás.
Péntek reggel a Hezbollahhoz kötődő Al-Akhbar című libanoni lap azt jelentette, hogy Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök hajlandó lesz átmenetileg befogadni félmillió lakost, akiket evakuálnak Gázából. (A becslések szerint az övezetben jelenleg 2,1 millió civil vándorol a biztonságos zónák között, lassan javuló élelem- és egészségügyi ellátással, viszont fedél nélkül.)
Igazodás az USA-hoz
Az egyiptomi elnök egy Rijádban tartott konferencián elkezdett igazodni az amerikai igényekhez, amelyek Gáza teljes kiürítését célozzák. Ebben szerepet játszhat, hogy december óta a levegőben lóg az Egyiptomnak szánt masszív, 5 milliárd dolláros amerikai fegyvercsomag, benne példátlan számú, 555 Abrams páncélossal, miközben Ukrajnának eddig csak 55 darab jutott. Szintén nagy ütőerőt képvisel a csomagban található 2183 Hellfire levegő-föld rakéta, amely a leghatékonyabb ismert eszköz földi járművek megsemmisítésére, helikopterekről, vadászgépekről vagy drónokról.
Abd el-Fattáh esz-Szíszi elnök régóta sürgeti, hogy Egyiptom hozzájusson a fentebb említett eszközökhöz, mert égető szüksége lehet rájuk a zavaros határvidékek védelméhez abban az esetben, ha a líbiai, a szudáni vagy akár a csádi harcok átcsapnak egyiptomi területekre is.
Súlyos iszlamista veszélyek fenyegetnek
Idevág, hogy a kairói vezetőnek egyre inkább számolnia kell az Iszlám Állam újbóli aktivizálódásával a Sinai-félszigeten is, és meg kell akadályoznia, hogy összekapcsolódjon a Hamász megmaradt erőivel.
Az ISIS-Sinai (IS-SIN) az Iraki Iszlám Állam egyik legaktívabb szalafi-dzsihádista csoportja, amely szilárdan megvetette a lábát Egyiptomban. 2014 óta több mint 500 támadást hajtott végre a félszigeten, főként kézi lőfegyvereket, útszéli bombákat, öngyilkos merényleteket, emberrablásokat és célzott gyilkosságokat alkalmazva.
Az IS-SIN Megtámadja a kormányzati személyzetet, az izraeli érdekeket, a kopt keresztényeket, a helyi törzsi milíciákat és más civileket, akikről úgy gondolják, hogy ellenzik az iszlám jog erőszakos értelmezését. A csoport hasonló módon működik, mint afganisztáni csatlósa, az IS-K.
Azzal, hogy a kairói elnök segíti Trump kiürítési tervét, jobb esélyekhez jut az áhított amerikai fegyverzetek leszállítására. Ugyanakkor viszont Egyiptom beleegyezése gondokat okozhat Jordániának, aki korábban határozottan állást foglalt a kitelepítési terv ellen, de a washingtoni nyomással neki is számolni kell. Ebben az esetben az átköltöztetés jóval nehezebb, mert az csak Izrael területén keresztül történhetne.
Az egyiptomi elnöknek számolnia kell azzal a kockázattal is, hogy gázai lakosok nagyobb tömegének beengedésével a Hamászt is „importálja”. Ennek következményeivel Egyiptom többször is találkozott, amikor Gázából áttörő Hamász-egységek egyiptomi katonák halálát okozták.
A legsúlyosabb eset 2008. január 23-án történt, amikor a Hamász robbanószerkezetei lerombolták a határfal egy részét. Az ENSZ akkori becslése szerint a gázai lakosságnak akár a fele is átléphette néhány órára az egyiptomi határt, élelmiszer és utánpótlás után kutatva, kifosztva lakásokat, boltokat, benzinkutakat és a bankautomatákat, valamint megölve 50 egyiptomi határőrt.
Az elnök óvatossága a gázaiak beengedésének kérdésében ezért több, mint érthető.
Trump terve
Február elején Donald Trump a Fehér Házban tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, ahol bejelentette gázai áttelepítési tervet. Az evakuálás fő célpontjaiként Jordániát és Egyiptomot nevezte meg, és bejelentette az Egyesült Államok igényét a terület átvételére.
Az elképzelés heves ellenállás és felháborodásba ütközött világszerte és a környező arab régióban is, ezért az elnök később már csak annyit mondott a Fox Newsnak, hogy ajánlani fogja a gázai tervet, de nem erőlteti.
Március elején Egyiptom bejelentette Gáza újjáépítésére vonatkozó tervét, amit az arab csúcsértekezlet el is fogadott, és javaslat ellentmondott Trumpnak, elutasítva a palesztinok áttelepítését az övezetből.
Ehhez képest Kairó új döntése egyben új helyzetet is teremtene, felvetve olyan kérdéseket, hogy ki lesz az, aki kiválogatja a kitelepíthető lakosokat, ki biztosítja az átköltözés logisztikai követelményeit, ki gondoskodik a kijelölt egyiptomi lakóhely biztonságáról, és főként azt, hogy ez milyen időtávra érvényes.
Kérdés az is, hogy ebben a folyamatban részt vehet-e a Hamász, illetve hogy az áttelepülő lakosság soraiban lehetnek-e tagjai a terrorszervezetnek is.
(A cikket újabb információk birtokában frissítjük)
