Az északi állam azok után döntött így, hogy a balti államok és Lengyelország meghozta ezt a döntést.
HIRDETÉS
Március közepén beszámoltunk róla, hogy Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország megegyezett abban, hogy kilépnek az ottawai egyezményként ismert, a gyalogsági aknák betiltásáról szóló 1997-es nemzetközi szerződésből. A négy ország védelmi minisztere azzal indokolta a lépést, hogy jelentősen megnövekedtek „az Oroszországgal és Belarusszal határos NATO-tagállamokra irányuló katonai fenyegetések”.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter a bejelentést követően azt mondta, hogy a döntéstől függetlenül nem tervezik gyalogsági aknák fejlesztését, felhalmozását és használatát sem. Pevkur nyilatkozatához képest alig két hét telt el, amikor Alexander Stubb finn elnök szintén bejelentette, hogy Helsinki kilép az 1997-es egyezményből az orosz fenyegetés mérséklése érdekében.
Norvégia bírálja Finnországot a lehetséges lépés miatt. „Ha nem törődünk az elkötelezettségeinkkel, akkor a világ különböző részein harcoló csoportok számára egyszerűbb lesz a taposóaknák használata, mivel kevésbé lehet őket megbélyegezni emiatt” – kommentálta Espen Barth Eide norvég külügyminiszter a finn bejelentést, egyben megjegyezte, hogy Oslo nem lép ki az említett nemzetközi egyezményből.
Finnország döntését követően Norvégia marad az egyetlen olyan, Oroszországgal szomszédos európai ország (közel 200 kilométeres határsávon osztoznak), mely tagja marad az ottawai egyezménynek.