Steve Witkoff amerikai megbízott komoly lépésekre számít, míg az orosz fél nem sürgeti a békés megoldást.
HIRDETÉS
Három év brutális háborúskodás után az amerikai elnök azt reméli, hogy április 20-ig sikerül megkötni a tűzszüneti megállapodást az ukrajnai háborúban. A dátum szimbolikus lehetne, mivel a nyugati keresztény és az ortodox húsvéti ünnepségek idén átfedik egymást.
Az elnök optimizmusát osztja az amerikai tárgyalófél, Steve Witkoff különmegbízott is, aki a Fox Newsnak vasárnap megismételte, amit korábban Tucker Carlsonnak is elmondott, miszerint szerint „úgy érzi”, hogy az orosz elnök békét akar, sőt: ismét „irgalmasnak” nevezte Vlagyimir Putyin személyét. Erre alapozva reméli, hogy a héten jelentős lépések történhetnek.
Oroszországnak azonban nem sürgős a béke, legalábbis ezt jelzi, hogy az újabb rijádi tárgyalások előtt Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő arra figyelmeztetett, hogy az előre haladás nem valószínű, mivel ez „még csak a kezdete” a valóban tétre menő és nehéz tárgyalásoknak, amelyek az átfogó béke felé indulnának.
Amíg nincs megegyezés, lehet harcolni
"Moszkvának ideális, ha Washington hallgatólagosan beletörődik, hogy Oroszország tovább nyomuljon a csatatéren, és amíg a diplomaták tárgyalnak, nyomást gyakorolhatnak Kijevre, hogy vonja ki csapatait az oroszok által megszállt régiókból, köztük Herszonból és Zaporizzsjából is" – mondta egy orosz külügyi tisztviselő.
Peszkov emellett azt is közölte, hogy Oroszország tárgyalási fókuszában most nem a harcmező, hanem a 2022-es fekete-tengeri gabona-megállapodás megújítása lesz, amely biztosíthatja az ukrán mezőgazdasági export biztonságos hajózását a nemzetközi vizeken. De még ez sem lesz feltétlenül sikeres, mert Peszkov szerint a kérdésben „vannak még árnyalatok”. Az árnyalat kifejezés egyre gyakrabban szerepel a Kreml szóhasználatában, arra utalva, hogy az orosz fél inkább a kisebb részletek előzetes megtárgyalását szeretné, mielőtt a teljes képnek nekilátnak, ami viszont felmérhetetlen időt fog felemészteni. Az orosz tárgyalási stílusnak amúgy is része a rendkívül mély dokumentáltság, vagyis hogy rengeteg adattal és részlettel jelennek meg a megbeszéléseken, ami lehetővé teszi számukra a gyors kitérőket és tereléseket a részletkérdések felé. Ugyanez a felkészültség az amerikai felet nem jellemzi.
„A dolgok inkább az orosz forgatókönyv szerint alakulnak” - írja Fjodor Lukjanov, a Kreml-barát Russia in Global Affairs főszerkesztője, aki szerint ha a gabonakérdésben meg is egyeznek, az nem változtat közvetlenül a harctéri helyzeten, ahol a kezdeményezés jelenleg Oroszországé.
A korábban erősen behatárolt tűzszünet gyorsan megkérdőjeleződött, amikor Kijev azzal vádolta meg Moszkvát, hogy a megállapodás aláásása érdekében lebombázta saját kurszki olajraktárát, miközben csapást mért Ukrajnában kórházakra és lakóházakra, valamint megszakította egyes vasútvonalak áramellátását.
Zelenszkij ukrán elnök mindazonáltal összeállítja azoknak a létesítményeknek a listáját, amelyekre egy újabb részleges tűzszünet vonatkozhat, beleértve most már nemcsak az energetikai szektort, hanem a vasúti és kikötői infrastruktúrát is.
Az energetikai moratórium amúgy kedvezhet Moszkvának is, mert az orosz olajlétesítmények elleni ukrán csapások eddig fájdalmasak voltak, noha messze nem végzetesek.
Játék az idővel
A The Moscow Times szakírója szerint Moszkva késleltetni fogja a békét, hogy több területet biztosítson magának, abban bízva, hogy Washingtont nem érdekli, hogy végül hova esnek a határok. Oroszországnak azért kell több idő, mert nem halad a területfoglalással olyan gyorsan, ahogy tavaly tervezte. Moszkva azt akarja, hogy ezeket a tárgyalásokat ugyanolyan részletességgel dolgozzák ki, mint a második minszki megállapodást. Ez jelentős időt vehet igénybe – akár több hetet is.
David Sharp izraeli katonai szakértő viszont kétségbe vonja azt az elképzelést, hogy Oroszország reálisan annyi területet foglalhat el, amennyit csak akar, mielőtt a békemegállapodás létrejönne. „Az orosz hadsereg képtelen gyorsan és teljesen elfoglalni a négy annektált ukrán régió területeit. Számukra akár néhány falu birtokba vétele is óriási sikernek számít" - mondja az elemző.
Példa erre, hogy a tárgyalások előtt néhány órával az ukrán rakétaerők négy orosz helikoptert semmisítettek meg amerikai HIMARS fegyverekkel.
Ugyanakkor az izraeli elemző nem vitatja, hogy Oroszország „felőrlő” kapacitásai jóval nagyobbak, mint az ukránoké, akik folyamatos nyugati támogatásra és katonai segélyekre szorulnak. Ez a tényező is aláhúzza az orosz időnyerő stratégia szerepét.
Moszkva arra törekszik, hogy bármi áron megszilárdítsa az ellenőrzést e régiók felett, mivel Putyin politikailag nem engedheti meg magának, hogy kivonuljon onnan, miután az orosz alkotmányban rögzítette státuszukat – mondta a Kreml egyik tisztviselője. „Nincs alkotmányos mechanizmus a régiók elszakadására, és továbbra is szükségünk van Zaporizzsjára és Herszonra. Ha Trump azt mondja nekik, hogy használjanak katonai erőt a tárgyalások befolyásolására, az a legrosszabb lehetőség lenne számunkra”.
Oroszországnak keserű emlékei vannak 2022 őszéről, amikor vissza kellett vonulniuk a Dnyepr bal partjára, és tudják, hogy egy Herszon elleni roham kudarcba fulladhat, ami rontaná tárgyalási pozícióikat. A várható hatalmas emberveszteségek mellett logisztikai tekintetében sem tudnak az orosz erők túljutni a Szlovjanszk-Dnyipropetrovszk térségen. „Fizikailag ez az erő nem tud tovább menni, és nem tud többet tenni” – mondja az orosz tisztviselő.
A határ valószínűleg ott lesz, ahol a harcvonal most hűzódik
A harctéri vonalak kérdése döntő lehet, mert az oroszok szerint Donald Trump nem veszi le a kezét Ukrajnáról és a katonai támogatást sem szünteti meg, viszont kevésbé törődik a majdani határok meghúzásával. Az elnök inkább arra törekszik, hogy a konfliktus érjen véget, és Washington figyelme maradéktalanul a Közel-Keletre és főleg Kínára irányulhasson.
Az oroszok viszont szeretnék bent tartani Trumpot a vitában, ezért ismét kimagasló tapasztalatú tárgyalókat küld Szaúd-Arábiába, a megbeszélések második fordulójára.
Köztük van Grigorij Karasin szenátor, egykori külügyminiszter-helyettes, aki 47 évet töltött a külügyminisztériumban, és sok éven át kezelte az „ukrán dossziét”, beleértve mindkét minszki megállapodás kidolgozását, melyeket a Kreml nagy sikernek tartott.
Jelen lesz Szergej Beseda, ukrajnai szakértő, aki Alekszandr Bortnyikov FSZB-igazgató tanácsadója. Beseda évekig vezette a szövetségi biztonsági szolgálat 5. osztályát, amely az Ukrajnai elleni hírszerzésért és felforgató tevékenységért volt felelős. „Ezek az emberek kívülről-belülről ismerik az ukrajnai ügyeket. Az ő feladatuk lesz, hogy minden pontra és vesszőre ügyeljenek az egyezmények során” - mondta a The Moscow Times egyik forrása.