Trump megbízottja Putyin nótáját fújja - állítja a tekintélyes biztonságpolitikai agytröszt

HIRDETÉS

A belarusz-orosz-zsidó származású amerikai ingatlanforgalmazó soha életében nem foglalkozott diplomáciai és külpolitikai ügyekkel, és nem volt tagja semmilyen amerikai állami szervezetnek. Ennek ellenére az elnök őrá bízta a közvetítő szerepet az aktuálisan legkényesebb két geopolitikai ügyben, vagyis a Közel-Keleten és az orosz-ukrán viszályban.

Döntését Trump azzal indokolta Truth Social nevű közösségi oldalán, hogy „Steve a BÉKE kérlelhetetlen hangja lesz, és mindannyiunkat büszkévé tesz”. A Fehér Ház egyik tisztviselője ezt úgy kommentálta az Axios hirportálnak, hogy „az elnök Steve-et a világ egyik legjobb üzletkötőjének tekinti”.

A Hamásszal folytatott alku során Witkoff a száz évvel ezelőtti klasszikus üzletemberi magatartást tanúsította, és agresszív tárgyalási stílusa hozzájárult a hathetes tűzszüneti megállapodás létrejöttéhez, melynek során 33 izraeli túszt cseréltek el ezernél több bebörtönzött palesztinra, Izrael korábbi szándékával szemben.

Witkoff a viszonylag gyors megbeszélések során erős nyomást gyakorolt Netanjahu miniszterelnökre, folyamatosan hangsúlyozva, hogy Donald Trump ragaszkodik az egyezséghez. A megállapodást a The New York Times erőteljes férfiak ütközeteként írta le.

Ezt a fajta rámenős magatartást jutalmazta Trump azzal, hogy golfparnerét küldte Moszkvába, hogy találkozzon Putyin elnökkel és üsse nyélbe Marc Fogel amerikai tanár szabadon bocsátását, Alekszandr Vinnik orosz állampolgárért cserébe.

Witkoff akkor azt mondta, hogy „nagyszerű barátság volt közöttük [Trump és Putyin között], és azt hiszem, ez most folytatódni fog, ami nagyon jó dolog a világ számára”.

A rámenősség viszont már nem működött az ukrajnai tárgyalások menetében

Witkoff tagja volt az amerikai tárgyaló triónak február közepén, amikor a szaúd-arábiai Rijádban ültek asztalhoz Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és segítőivel. Lavrov már a megelőző napon közölte, hogy a megbeszélésnek nem lehet témája semmiféle ukrán területi követelés, sem a Krímre, sem az annektált kelet-ukrajnai régiókra nézve.

Ily módon a tárgyalást eleve az orosz fél tematizálta és szorította keretek közé, míg Rubio amerikai külügyminiszternek csak annyi örömhírt engedett hazavinni, hogy valamikor később lehetnek további orosz-ukrán tárgyalások, de azoknak is a moszkvai feltételek szerint kell zajlaniuk.

Lavrov a követelések előzetes ismertetésével kikerülte annak lehetőségét, hogy a Witkoff-féle sarokba szorítós tárgyalási taktika érvényesülhessen, és hogy Amerika feltételeket szabhasson.

Az amerikai félnek nem kellett üres kézzel távoznia, de mégis, a folyamat az orosz igényeknek megfelelő irányban indult el.

Ezt követte később az emlékezetes szócsata Volodimir Zelenszkij és az amerikai elnök között a Fehér Házban, majd a két elnök telefonbeszélgetése, amiben Vlagyimir Putyin beleegyezett egy 30 napos moratóriumba az ukrajnai energetikai rendszer támadását illetően, amit hézagosan teljesít. Közben Zelenszkijjel is beszélt az amerikai elnök, és azt közölte, hogy az eszmecsere sikeres volt és „sínen vagyunk.”

A beszélgetés után Zelenszkij azt írta az X-en, hogy „Ukrajna elfogadna egy feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó javaslatot, és kiemeltem Trump elnöknek az erő általi békéről alkotott elképzelésének fontosságát”.

Az orosz erők támadásai Ukrajna ellen nem szünetelnek, és továbbra is szednek polgári áldozatokat. Időközben az orosz elnök világossá tette, hogy a fegyverszüneti tárgyalások folytatását további feltételekhez kívánja kötni.

Az erő felmutatása gyöngül, sőt el is tűnt

Túl azon, hogy Putyin elnök egy átlátszó trükkel legyezgeti Donald Trump hiúságát, amikor közli vele, hogy egy vezető orosz művésztől megrendelt egy portréfestményt az elnökről és Witkoffot kéri majd meg, hogy vigye el a Fehér Házba, maga a folyamat egésze jelenleg lanyhulást mutat.

A Moszkva irányába mutatott puhulást jelzi Witkoff interjúja, melyet a jeles Trump-párti újságírónak, Tucker Carlsonnak adott, és amiben Sir Keir Starmer nemzetközi haderő-tervét egyszerűen csak „szerepjátéknak és pózolásnak” nevezte. Witkoff szerint a brit miniszterelnök és más európai vezetők leegyszerűsített elképzelése az, hogy „mindannyiunknak olyannak kell lenni, mint Winston Churchill”, miközben szerinte az orosz elnök nem rosszfiú, és egyben nagyon okos.

A geopolitikai közbeszédben tekintélyes szerepet játszó Institute for the Study of War (ISW) agytröszt szerint Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja az interjú során kritikátlanul felerősített számos orosz követelést és indoklást az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Az elemzőknek feltűnt, hogy az interjú során Witkoff egyszerűen megismételte a különféle orosz érveket, köztük azt, hogy Ukrajna egy „hamis ország” (melyet a Szovjetunió tévesen és bűnösen kreált), és feltette a kérdést, hogy a világ mikor ismeri el orosznak a megszállt ukrán területeket.

Witkoff nem tudta megnevezni a tárgyalások kulcspontját alkotó öt régiót, amikor azt mondta, hogy „a konfliktus legnagyobb problémája ez az úgynevezett négy régió, Donbász, Krím, tudod a neveket, és van még két másik”.

Emellett Witkoff több olyan állítást is tett, amelyek nem igazak, vagy vitatottak. Azt mondta, hogy az ukrán csapatokat Kurszkban körülvették, amit az ukrán kormány tagadott, és a kijelentést semmilyen nyílt forráskódú adat nem támasztja alá.

Azt is megemlítette, hogy Ukrajna négy megszállt régiójában „népszavazást tartottak, ahol az emberek túlnyomó többsége jelezte, hogy orosz fennhatóság alá akar kerülni”. Ezzel szemben csak egyes részeken tartottak szavazásokat, amelyek kivitelezését széles körben hiteltelenítették és vitatták, különösen azért, mert az orosz hadsereg fizikai ellenőrzése alatt zajlottak.

Witkoff nem vett tudomást arról, hogy Vlagyiszlav Szurkov, Putyin elnök tanácsadója a közelmúltban megismételte a Kreml több régi követelését és ambícióját, amelyek egyenesen ellentmondanak az ő állításainak. Szurkov nézete szerint Oroszország a Nyugat meggyengítése és Oroszország globális befolyásának erősítése érdekében Ukrajnát orosz ellenőrzés alá kívánja vonni, és a szomszédos országok feletti dominanciát kíván létrehozni.

Putyin elnök és Dmitrij Peszkov Kreml szóvivő definíciója szerint „Novorosszija”, azaz Új-Oroszország egész Kelet- és Dél-Ukrajna területét jelenti, beleértve Harkivot, Dnyipropetrovszkot, Mikolajiv és Odessza megyét, mint Oroszország elválaszthatatlan részeit.

A felek hétfőn visszatérnek Szaúd-Arábiába a tárgyalások folytatására, és Witkoff azt mondta Carlsonnak, hogy szerinte közel állnak egy szélesebb körű tűzszüneti megállapodáshoz. A nagy kérdés az, hogy az újabb fordulót ismét toporgás követi-e, vagy van az Egyesült Államok mandzsettájában olyan ütőkártya, ami Vlagyimir Putyint gyorsabb és tényleges haladásra ösztönzi.