Az amerikai külügy elfogadta a boszniai szerb vezető elleni ítéletet, és kimondta: határozottan ellenezi a helyi vezetők minden olyan lépését, amely aláásná a biztonságot és a stabilitást. Milorad Dodik, aki az ítélethirdetés után az ország szétrobbantásával fenyegetőzött, máris kész a párbeszédre.
HIRDETÉS
„Az anyjukat!” – a többi között ilyen, és ennél trágárabb, a kocsmai szintet sem elérő kifejezésekkel vagdalózott a boszniai szerbek vezetője egy tömeggyűlésen azok után, hogy egy szarajevói bíróság nem jogerősen, első fokon egy év börtönre ítélte, hat évre pedig eltiltotta a politika gyakorlásától.
A vád szerint olyan jogszabályokat írt alá, amelyeket a daytoni megállapodás végrehajtását felügyelő nemzetközi főképviselő semmisnek nyilvánított, holott Christian Schmidt döntését tiszteletben kellett volna tartania.
„Az ő sz@rságaikért ítéltek egy évre, amit az ő börtönükben kellene letöltenem” – kesergett a politikus.
Milorad Dodik első felindulásában a daytoni egyezménnyel létrehozott, a három – bosnyák, horvát és szerb – nemzetből álló ország szétrobbantásával fenyegetőzött, majd közösségi felületén tudatta: törvénybe foglalva tiltják meg a Szarajevóban hozott bírósági ítéletek végrehajtását a boszniai Szerb Köztársaság területén. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a szerbek folytatják munkájukat Bosznia-Hercegovina közös intézményeiben.
Büszkén újságolta, hogy az ítélethirdetés után elsőként Aleksandar Vučić szerb elnök, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök hívta fel telefonon.
Hármasban legutóbb Budapesten találkoztak február derekán, amikor a magyar köztársasági elnök magas rangú kitüntetést adott át a szerb államfőnek.
Az itt folytatott megbeszélésekről nem sok részlet szivárgott ki.
A TEK
A szarajevói ítélethirdetés időpontja azonban ekkor már bizonyos volt. Az ügyészség sokkal súlyosabbat javasolt: öt év börtönt és tíz év eltiltást a közügyektől, a bírónő azonban végül elnézőbb volt.
Az ítélethirdetés után Milorad Dodik azt is bejelentette: a magyar Terrorelhárítási Központ, a TEK háromszáz tagja érkezett a boszniai Szerb Köztársaság területére.
A szám nem stimmel: egyes források szerint 40, mások szerint 70 magyar terrorelhárító érkezett Banja Lukába – a hivatalos indoklás szerint közös gyakorlatra a boszniai szerb rendőrség különleges alakulataival.
Magyarország szarajevói nagykövetsége 78 magyar rendőr beutazására kért engedélyt – közölte a kételyek eloszlatására a boszniai határőrség.
Negyvenen közülük polgári öltözékben, civil rendszámú személygépkocsikkal, érvényes úti okmányok birtokában, több határátkelőhelyen átlépték Bosznia-Hercegovina határát.
Semmilyen fegyver nem volt az utasoknál – jelezték a közleményben, amelyben arra is emlékeztettek, hogy a magyar rendőrök február 24. és március 9. között a boszniai szerb belügyminisztérium tagjaival együtt folytatnak terrorelhárítási gyakorlatot. További 38 magyar TEK-es érkezését a manőver tartama alatt várják.
Az időzítés a legkevésbé sem véletlen: előre lehetett tudni a szarajevói ítélethirdetés időpontját, a magyar erődemonstráció azonban enyhén szólva is eltúlzott. Az elsőfokú ítélet után senki sem igyekezett letartóztatni Dodikot.
Szinte biztos, hogy a TEK „bevetéséről” nemrégiben Budapesten állapodtak meg.
Nemzetközi viszonylatban is köztudott Orbán Viktor és Milorad Dodik megbonthatatlan barátsága, amely odáig fajult, hogy a srebrenicai népirtást tagadó szerb vezető befolyására Magyarország volt az egyetlen EU- és NATO-tagállam, amely nem szavazta meg, hogy a nemzetközi közösség népirtásnak tekintse a legkevesebb nyolcezer áldozattal járó tömegmészárlást.
Magyar közvetítő révén kapott egy százmillió eurós hitelt a boszniai szerb entitás – legalábbis a Banja Luka-i kormánytól származó információk szerint. A HVG értesülései szerint nem kizárt, hogy a pénz része annak az orosz hitelnek, amit Moszkva az Oroszország elleni szankciók miatt nem tudott eljuttatni Boszniába.
Az amerikai ügyvéd
A magyar terrorelhárítóknál nagyobb nemzetközi publicitást kapott Donald Trump egykori ügyvédje, aki egy nappal az ítélethirdetés előtt érkezett a boszniai szerbek fővárosába azért, hogy – állítólag ötvenezer dollár fejében – egy podcastet készítsen Milorad Dodikkal.
Rudy Giuliani, az egykori New York-i polgármester, aki rágalmazásért nemrégiben 148 millió dolláros kártérítésre kötelezett a bíróság, a támogatásáról biztosította a szerb vezetőt.
„Úgy látom, az önök országa értékeli Amerikát. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező években szorosabb kapcsolatokat alakítunk ki. Remek a vezetésük” – jelentette ki Giuliani a nagygyűlésen, bár a tudósítók megjegyezték, nemigen volt tisztában a gyülekezet céljával.
A Dodik hivatalából kiadott közlemény szerint a vendéglátók arra hívták fel az amerikai elnök közeli munkatársának figyelmét, hogy a globalista diktátumot elutasító Dodikot Boszniában, Trumpot pedig Amerikában „ugyanazon mátrix alapján próbálták fegyelmezni”.
A hivatalos amerikai álláspont
Milorad Dodik lelkesedése korainak bizonyult, mert az ítélethirdetés után az amerikai külügy hivatalosan közölte: „elismeri Bosznia-Hercegovina bíróságának ítéletét Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével szemben”.
Az Egyesült Államok évtizedeken át törekedett Bosznia-Hercegovina stabilitásának megszilárdítására.
„Határozottan ellenezzük a helyi vezetők minden olyan lépését, amely aláásná a biztonságot és a stabilitást” – üzente a State Department szóvivője. Tammy Bruce egyértelművé tette, hogy Washington elkötelezett a daytoni békeszerződés, illetve Bosznia-Hercegovina szuverenitása és területi integritása mellett.
A boszniai polgárháborúban az ott élő bosnyákok, szerbek és horvátok fordultak egymás ellen. A vérontás – amerikai kezdeményezésre – az 1995 novemberében megkötött békeszerződéssel ért véget. Bosznia-Hercegovinában akkor jött létre a bosnyák-horvát föderáció, illetve a boszniai Szerb Köztársaság.
Az orosz figyelmeztetés
A Dodik ellen kihirdetett ítélet „káros következményekkel jár a bosznia-hercegovinai és az egész balkáni térségre nézve” – így reagált a történtekre az orosz külügy, amely Milorad Dodikot a boszniai Szerb Köztársaság törvényesen megválasztott elnökének nevezte, Christian Schmidt főképviselőről pedig az írta: „önkényesen meghozott áltörvényekkel” uralkodott, amelyek „egyértelműen kívül esnek a jogi kereteken".
Milorad Dodik bűnössé nyilvánítása politikai természetű. A Nyugat ihlette, amely a bosznia-hercegovinai igazságszolgáltatásban ténykedő bábjain keresztül azt reméli, hogy eltünteti a politikai színtérről a „boszniai Szerb Köztársaság hazafias erőit, amelyek ellenállnak az euroatlanti neokolonializmusnak” – áll a moszkvai közleményben.
Az orosz külügy a Dodik elleni pert a „jogállamiság nyílt megcsúfolásának” tartja.
A moszkvai kirohanás nem véletlen, mert Bosznia-Hercegovina euroatlanti csatlakozásra törekszik, bár biztosra vehető, hogy néhány éven belül nem lesz sem az EU, sem a NATO tagja.
A visszakozás
A napokkal korábban még az ország szétrobbantásával fenyegető Dodik másfél nappal az ítélethirdetés után bejelentette: készen áll tárgyalni a bosnyák és a horvát nemzet képviselőivel azzal a céllal, hogy létrehozzanak „egy alkotmányos Bosznia-Hercegovinát, amelyben mindenki megfér egymás mellett”.
Megfigyelők szerint a pálfordulás azok után következett be, hogy Dodik a szerb elnökkel folytatott hosszas megbeszélést, de az sem kizárt, hogy a hivatalos amerikai álláspont késztette visszakozásra.
Mindenesetre tudatta: készen áll arra, hogy akár másnap Szarajevóba utazzon, ha pedig az időpont nem alkalmas, a következő napokban is hajlandó a párbeszédre.
A parlamenti képviselők hűvösen reagáltak javaslatára, az állami vezetés pedig egyelőre nem nyilatkozott az indítványról.