A boszniai szerbek vezetőjét azért ítélték el elsőfokon, mert a vád szerint megszegte a háromnemzetiségű államot létrehozó daytoni megállapodásban foglaltakat, és ellenszegült a békét felügyelő nemzetközi küldöttnek.
HIRDETÉS
Milorad Dodik és ügyvédei nem vettek részt a tárgyaláson, a Szerb Köztársaság központjában, Banja Lukában maradtak, ahol több ezren tüntettek a boszniai szerb vezető mellett, szerb és orosz zászlókat, valamint Vlagyimir Putyin arcképét viselő transzparenseket emelve a magasba. Dodik nem ismerte el a bíróság és az ügyészség joghatóságát, azt mondta, hogy ellen fog szegülni az ítélet végrehajtásának, és "radikális lépéseket" ígért, amelyet nehéz máshogy értelmezni, mint a Boszniai Szerb Köztársaság kiszakítására tett további lépések előjelét.
A háromnemzetiségű országot a daytoni megállapodással hozták létre, amely egy bosnyák-horvát, illetve egy szerb tagállamból álló föderális államot hozott létre, amelynek az elnökségét a három nemzet felváltva látja el.
A per egy éve kezdődött, Milorad Dodikot azzal vádolták, hogy olyan jogszabályokat írt alá, amelyeket a daytoni megállapodás végrehajtását felügyelő nemzetközi főképviselő, Christian Schmidt semmisnek nyilvánított, holott Schmidt döntését tiszteletben kellett volna tartania.
Az ügyészség öt év börtönbüntetést kért Dodikra, és tíz év közügyektől eltiltást, ehhez képest lett az egy év börtönbüntetés és hat év eltiltás a politikától.
Dodik tárgyalni hívta a boszniai horvátok és horvátok képviselőit, és azt mondta, hogy az alkotmánynak megfelelően fognak eljárni, de ha ez nem működik "van B tervük". Ugyanis Dodik szerint ha tárgyalásos úton nem sikerült rendezni a konfliktust, a boszniai szerbek megállapíthatják, hogy az alkotmány elbukott.
Szerbiában Aleksandar Vucic elnök válságtanácskozásra hívta össze a kormányt.