Az EU bővítési biztosa által „Megahétfőnek” nevezett napon Ukrajna és Moldova megtöri a kétéves politikai patthelyzetet, hivatalosan megnyitva a csatlakozási tárgyalások első szakaszát.
Ukrajna és Moldova hétfőn Luxemburgban megkezdik az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások első szakaszát, ezzel lezárva azt a kétéves politikai patthelyzetet, amelyet az előző magyar kormánynak a Kijevvel folytatandó tárgyalások megnyitásával szembeni ellenállása idézett elő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Történelmi mérföldkő ez hazám számára” – mondta hétfőn az Euronewsnak Cristina Gherasimov moldovai miniszterelnök-helyettes. „Számunkra ez egyben erős jelzés is arra, hogy az EU is készül új tagállamok befogadására.”
Marta Kos uniós bővítésért felelős biztos hétfőn újságíróknak úgy nyilatkozott, pozitívnak látja az esélyét annak, hogy mindkét ország fenn tudja tartani a lendületet, és már a jövő hónapban megnyílhat a hátralévő öt, úgynevezett „klaszterből” álló tárgyalási szakasz.
Mindkét ország Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű invázióját követően nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és az uniós vezetők 2024 júniusában egyhangúlag döntöttek úgy, hogy megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel és Kisinyovval.
A folyamatot azonban később megakasztotta a korábbi magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, aki vétót emelt az Ukrajnával folytatandó tárgyalások ellen, az ukrajnai Kárpátalja régióban élő magyar kisebbség jogai miatti aggodalmaira hivatkozva. Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát „összekapcsolták”, vagyis a Magyarország által Ukrajnára kimondott vétó közvetve Moldova előrehaladását is hátráltatta.
Azóta a Magyar Péter vezette új kormány megállapodást kötött Kijevvel az ukrajnai magyar kisebbség szabadságjogainak szavatolásáról, ami megnyitotta az utat a tárgyalások első szakaszának hétfői megkezdése előtt.
Orbán Anita magyar külügyminiszter ugyanakkor hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a Kijev és Budapest között nemrég megkötött megállapodás „teljesítése és végrehajtása” Ukrajna európai integrációs folyamatának „alapvető feltétele”.
Ez éles emlékeztető arra, hogy az EU-tagságig vezető út még számos akadállyal lehet kikövezve.
A hátralévő öt tematikus „klaszter” még a nyár előtt történő megnyitására irányuló törekvés szintén kényes politikai kérdés lehet. Ez ugyanis azzal járna, hogy megkezdik Ukrajna és Moldova felkészítését az EU meghatározó agrártámogatási rendszeréhez, a Közös Agrárpolitikához (KAP) való csatlakozásra, amit egyes országok, például Lengyelország és Franciaország is ellenállással fogadhatnak.
A „legfontosabb külpolitikai” eszköz
Ukrajna kétéves „függőben lévő” helyzete arra késztette az Európai Bizottságot és Kijevet, hogy Magyarország vétója ellenére is folytassák a szükséges reformok technikai végrehajtását, egy folyamat keretében, amelyet „frontloadingnak” neveznek.
Ez része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek célja Ukrajna csatlakozásának felgyorsítása, amelyet Zelenszkij elnök a háború utáni Ukrajna alapvető biztonsági garanciájaként ír le.
Az EU Tanácsának előkészítő munkáját irányító ciprusi elnökség hétfői közleményében a csatlakozást „biztonsági garanciaként és a biztonság, a stabilitás és a jólét európai terének kiterjesztéseként” jellemezte, hozzátéve, hogy a bővítés a „felfordulás” korában „geopolitikai szükségszerűség”.
Hétfőn Kos biztos az uniós bővítési folyamatot az Európai Unió „legfontosabb külpolitikájának” nevezte, és hozzátette, hogy az elmúlt 16 hónapban több előrelépés történt a politika újjáélesztésében, mint az azt megelőző 15 évben.
Kos egyúttal a csatlakozási eljárás módosítására irányuló törekvéseket is szorgalmazza annak érdekében, hogy Ukrajnát gyorsabban be lehessen illeszteni, például egyfajta „könnyített tagság” révén, amelynek keretében Ukrajna teljes szavazati jog nélkül csatlakozna a blokkhoz.
Az eddig felmerült javaslatok egy részét – például Friedrich Merz német kancellár úgynevezett „társult tagságról” szóló elképzelését – azonban az európai diplomaták és maga Zelenszkij elnök is gyorsan elutasították.
Kos hétfőn újságíróknak úgy fogalmazott, hogy nincs olyan, hogy „fél tagság” vagy „negyed tagság”, de a „fokozatos integráció” terén számos lehetőség kínálkozik: az országok több lépcsőben csatlakozhatnak a blokkhoz, és fokozatosan nyerhetnek hozzáférést a kulcsfontosságú szavazati jogokhoz és finanszírozási programokhoz.