Az orosz elnök megérkezett Pekingbe, ahol tárgyalni fog Hszi Csin-ping kínai államfővel, mindössze néhány nappal Trump kínai útja után.
Példátlanul magas szintet ért el Oroszország és Kína kapcsolata, mondta szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök Kínában, mielőtt tárgyalt volna Hszi Csin-ping kínai államfővel.
A két vezető találkozójára mindössze néhány nappal azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök befejezte saját, nagy nyilvánosságot kapott, ám összességében csalódást keltő pekingi látogatását. Trump pénteken úgy távozott Kínából, hogy láthatóan nem sikerült jelentős előrelépést elérnie sem a kereskedelmi kapcsolatok, sem Ukrajna, sem pedig az Iránnal vívott háború ügyében.
Hszi Csin-ping a pekingi Nagy Népi Csarnokban fogadta Putyint a Kína és Oroszország közötti Jószomszédsági és Baráti Együttműködési Szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. A kínai elnök méltatta Moszkva és Peking „rendíthetetlen” kapcsolatait, és további együttműködésre szólított fel a két ország között.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként és a világ meghatározó nagyhatalmaiként Kínának és Oroszországnak stratégiai és hosszú távú szemléletet kell követnie. Az egyre magasabb színvonalú átfogó stratégiai koordináció révén elő kell mozdítanunk országaink fejlődését és megújulását, valamint azon kell dolgoznunk, hogy a globális kormányzási rendszer igazságosabbá és ésszerűbbé váljon” – mondta Hszi.
Putyin kedd este érkezett meg Kínába, ahol Vang Ji külügyminiszter, díszőrség, valamint világoskék pólót viselő fiatalok csoportja fogadta őt. A fiatalok kínai és orosz zászlókat lengettek és azt skandálták: „Üdvözöljük, üdvözöljük, melegen üdvözöljük!”.
A Kreml korábban jelezte, hogy Putyin és Hszi a két ország közötti gazdasági együttműködésről, valamint „kulcsfontosságú nemzetközi és regionális kérdésekről” is tárgyalni fog.
Kína Oroszország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, különösen azóta, hogy Moszkva 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, ami elszigetelte a Kremlt a nemzetközi színtéren, és nagymértékben meggyengítette kapcsolatait a nyugati országokkal.
Peking régóta azt állítja, hogy semleges álláspontot képvisel a konfliktusban, noha az Egyesült Államok és Európa által bevezetett gazdasági és pénzügyi szankciók ellenére tovább erősítette kereskedelmi kapcsolatait Moszkvával.
Kína az ukrajnai háború kezdete óta egyenesen Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, emellett az orosz olaj- és gázexport legfontosabb vásárlója is. Moszkva arra számít, hogy az iráni háború tovább növeli az energiahordozói iránti keresletet. Kína emellett figyelmen kívül hagyta a nyugati országok felszólításait is, hogy hagyjon fel az orosz hadiipar számára fontos csúcstechnológiai alkatrészek exportjával.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó közölte, hogy Oroszország Kínába irányuló olajexportja 2026 első negyedévében 35 százalékkal nőtt, és Oroszország a földgáz egyik legnagyobb exportőre Kína felé. Legfontosabb szövetségesére „felelős fogyasztóként” hivatkozott Usakov.
A tanácsadó hétfőn azt mondta, „nincs összefüggés” Trump és Putyin látogatása között, hozzátéve, hogy az orosz vezető útját előre egyeztették, néhány nappal azután, hogy Putyin és Hszi február 4-én beszélt egymással.
„Trump látogatásának célja a világ legfontosabb kétoldalú kapcsolatának stabilizálása volt, míg Putyin útja egy régóta meglévő stratégiai partner megnyugtatásáról szól” – mondta Wang Zichen, a pekingi székhelyű Center for China & Globalisation agytröszt főtitkárhelyettese.
„Kína számára ez a két irány nem zárja ki egymást” – tette hozzá.
Putyin és Hszi szoros „barátsága”
Putyin legutóbb 2025 szeptemberében járt Kínában, amikor részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet éves tianjini csúcstalálkozóján, megtekintette a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai parádét, valamint tárgyalásokat folytatott Hszi Csin-pinggel.
A találkozón Hszi „régi barátjának” nevezte orosz kollégáját, míg Putyin „kedves barátként” szólította a kínai elnököt. Kínában a „régi barát” kifejezés rendkívül ritka diplomáciai megnevezés, amelyet a kormányzati tisztviselők és a hivatalos kommunikáció a különösen nagyra becsült külföldi partnerekre használnak.
Áprilisban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe látogatott, ahol találkozott Hszi Csin-pinggel. A kínai vezető „értékesnek” nevezte a kétoldalú kapcsolatokat, és hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak meg kell erősítenie és meg kell védenie közös érdekeit.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a hétvégén azt mondta, hogy Putyin látogatása lehetőséget ad Oroszországnak arra is, hogy közvetlen tájékoztatást kapjon és véleményt cseréljen az amerikai-kínai tárgyalásokról.
Trump látogatása során Hszi Csin-ping úgy fogalmazott, hogy Washington és Peking kétoldalú kapcsolata a világ legfontosabb kapcsolatrendszere, és hangsúlyozta: a két országnak inkább partnerként, semmint riválisként kell tekintenie egymásra.
A kétnapos csúcstalálkozó végén a felek közölték, hogy egy új keretrendszeren dolgoznak majd egy „konstruktív, stratégiai stabilitáson alapuló kínai–amerikai kapcsolat” kialakítása érdekében.
Az orosz elnök szerdán találkozik Hszi Csin-pinggel, és a napirenden számos kérdés szerepel majd, köztük a nemzetközi konfliktusok, a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló energiapiaci zavarok, valamint az ukrajnai és az iráni háború is.