Trump visszatérése óta bizonytalan a kormányzatban dolgozók sorsa. Több ezer USAID alkalmazottnak hétfőn már nem kellett munkába mennie, a minisztériumokban és ügynökségeknél pedig azon tanakodnak, hogy estig válaszoljanak-e Elon Musk elszámoltató e-mailjére.
HIRDETÉS
A magyar politikában nem ismeretlen az, amikor egy választási győzelem után a frissen hatalomba kerülő erő leváltja a főbb állami testületek, médiumok és védelmi szervek vezetőit, sőt beszántja és sóval szórja be az egyes intézményeket, hogy aztán neki kedvesebbeket hozhasson létre a romokon.
Természetesen az Egyesült Államokban is menetrend szerűen várhatóak a személycserék egy-egy elnökválasztás után, de az egészen egyedülálló, ahogy Donald Trump évtizedeken át - a kormányzat színezetétől függetlenül - jól működő szervezeteket zár be. Költségcsökkentés címén pedig közszolgák ezrei veszítik el állásukat.
A világ legnagyobb állami segélyszervezeténél már el is kezdődött a tisztogatás. Az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség alkalmazottait vasárnap estétől szabadságra küldték. A kényszerszabadságolás alól kivételt jelentenek a kritikus funkciókért, az alapvető vezetésért és a speciálisan kijelölt programokért felelős munkatársak. Mindenki más aggódhat az állásáért.
Az eljárás gyorsaságáról és emberségességéről sok mindent elárul, hogy az ügynökség honlapjáról tudták meg, hogy hétfőn már nem kell dolgozni menniük. Az oldalon azt írták:
Az USAID világszerte mintegy 10 ezer embert foglalkoztat, akiknek kétharmada az Egyesült Államokon kívül dolgozik. Korábbi közlések szerint Donald Trump amerikai elnök kormányzatának célja az USAID globális létszámát kevesebb mint 300-ra csökkenteni. Ez 97 százalékos leépítést jelent.
A milliárdos Elon Musk eközben a közösségi médiában azzal dicsekedett, hogy „a faaprítóba dobja az USAID-et”, ezzel pedig az úgynevezett „kormányzati hatékonysági osztálya” rengeteg pénzt fog megspórolni az amerikaiaknak.
A kormányzati alkalmazottak szakszervezetei töretlenül tiltakoznak a tömeges leépítés ellen, de kevés esélyük van áttörést elérni, mivel a szövetségi bíróság is zöld utat adott a kényszerszabadságolásoknak. Most az a kérdés, hogy a Trump mellett sokszor a ,,jó zsaru" szerepét eljátszó Marco Rubio külügyminiszter mit lép, hiszen az elnök nemrég az ő feladatkörébe utalta a segélyszervezetet.
Az USAID egyik korábbi magas rangú tisztviselője, Marcia Wong a Reutersnek mondta el, hogy miért tartja rossz ötletnek a szervezet leépítését. És mit veszít az USA az elbocsátásokkal.
Az amerikai elnök nem sokkal hivatalba lépése után 90 napra befagyasztotta a külföldi segélyek folyósítását. Ezzel leállította az éhezés és a halálos betegségek elleni küzdelmet, és menekültek millióinak megsegítését. A költségcsökkentés nem elenyésző. Ezekre a programokra évente nagyjából 40 milliárd dollárt fordított az Washington, a jövőben pedig kevesebb mint 100 millió dollárral számol.
Nem végzik el a házifeladatot
Eközben vasárnap több amerikai állami szervezet és minisztérium vezetősége is felszólította az alkalmazottakat, hogy ne tegyenek eleget Elon Musk felszólításának, és ne számoljanak be arról minden héten, hogy mit dolgoztak. Arról mi is írtunk, hogy a spórolásért felelős DOGE vezetője azt szeretné: az Egyesült Államokban dolgozó hivatalnokok e-mailben bizonygassák, hogy szükség van rájuk, ha meg akarják tartani az állásukat.
Az FBI, a külügyminisztérium és a Pentagon is azok között az ügynökségek között volt, amelyek utasították az alkalmazottakat, hogy ne válaszoljanak az üzenetre. Más tárcavezetők azt tanácsolták a munkatársaknak, hogy várjanak további útmutatásra, mielőtt visszaírnának.
Musk azt mondta, hogy ha valaki hétfő éjfélig nem küld választ, azt úgy értelmezik, hogy felmondott. Donald Trump elnök egyelőre nem kommentálta az e-mailt. A szektor legnagyobb szakszervezete, az Amerikai Kormányzati Alkalmazottak Szövetsége „kegyetlenségnek és tiszteletlenségnek” nevezte Musk üzenetét, és perrel fenyegetőzött.
Kire hallgassanak?
Több százezer közszolga most nem tudja, hogy kire hallgasson, ami zavart okoz az intézmények működésében is.
A hivatalában nemrég megerősített FBI-igazgató, Kash Patel egy körüzenetben arra kérte a dolgozókat, hogy „késleltessék a válaszadást”. Ő azt írta, hogy majd az FBI lefolytat egy vizsgálatot, hogy kiderüljön: jogos-e egyáltalán Musk követelése és ha igen, akkor miként lehet teljesíteni.
A külügyminisztérium is hasonló üzenetet küldött. Nagy P. Tibor, a működésért felelős helyettes államtitkár azt írta, hogy a minisztérium majd mindenkinek a nevében válaszol, ha dűlőre jutott a kérdésben.
A Pentagon, a belbiztonsági minisztérium és a szövetségi katasztrófavédelmi ügynökség pedig arra kérte tagjait, hogy engedély nélkül semmiképp se adjanak ki érzékeny információkat.
Az igazságügyi minisztérium egy kisokost is közzétett:
Az aggodalom és az elővigyázatosság teljesen indokolt. A kormányzati levelezőrendszerek rendkívül sérülékenyek, hekkerek már többször is feltörték őket. Képzeljük csak el, hogy milyen lenne, ha egy kiberbűnöző kezébe kerülne egy titkos hírszerző heti beszámolója arról, hogy éppen kit figyeltek meg. Azt pedig nem lhet elvárni az egyénektől, hogy pontosan tudják, munkájuk mely részéről tudhat Elon Musk, és melyikről nem.