Az amerikai Kongresszus egyik legtekintélyesebb tagja a nevét adja ahhoz az összefoglalóhoz, amely szerint a Biden-kormány idején jelentős amerikai pénzösszegek jutottak el áttételeken keresztül a Hamászhoz.
HIRDETÉS
Ted Cruz veterán texasi szenátor tényként adja közzé a dailycaller.com jobboldali híroldal összefoglalóját, amely szerint az Egyesült Államok külföldi segélyszervezete (USAID) „titokban megszámlálhatatlan dollár százmilliókat öntött a Hamász felé, benne több tízmilliónyi készpénzt is, amivel soha nem tudtak elszámolni. A Biden-adminisztráció tudta, hogy a Gázába öntött pénz a Hamasz hasznára válik. Mégis megcsinálták”.
Texas képviseletén túl Ted Cruz a szenátus kereskedelmi, tudományos és közlekedési bizottságának elnöke is, és különös figyelmet fordít a külföldre irányuló amerikai költekezések felé.
Mint azt korábban megírtuk, az ügy előzménye az, hogy a kormányzati hatékonyság ügyével (DOGE) megbízott Elon Musk hétfőn villámháborút indított a külföldi segélyezéssel foglalkozó USAID ellen. Az intézet tevékenységét blokkolták, majd több száz munkatársát kizárták az adatforgalomból. Fennáll a lehetősége, hogy az ügynökség jelen formájában meg is szűnik, és más keretek között szerveződik újjá.
A USAID eddigi munkájának átvizsgálását és az átmeneti feladatokat Marco Rubio külügyminiszterre testálták, mivel a feladat alapvetően nemcsak pénzügyi, de még inkább külpolitikai kérdések özönét veti fel. Ha a Cruz szenátor által idézett állítások akár csak részben valósnak bizonyulnak, akkor magas az esélye annak, hogy Donald Trump véglegesen felszámolja a segélyszervezetet.
Itt megjegyzendő, hogy az alapinformációkat szolgáltató dailycaller.com-ot még Tucker Carlson alapította 2010-ben, mielőtt a Fox Newshoz szerződött volna. Emiatt a demokrata oldalról a portált nem tartják hitelesnek, és Elon Musk szócsövének tekintik.
A kongresszusi republikánusok máris követelik, hogy idézzék be meghallgatásra és „pörköljenek oda” Samantha Powernek (a képen), aki a USAID igazgatójaként szolgált 2021 és 2025 között. A Pulitzer-díjas újságírónő az ENSZ nagyköveti tisztet is betöltötte Barack Obama második elnöki ciklusában, és nézete szerint az Egyesült Államok erős politikai pozíciókat épített ki a segélyezés folytán a Föld sok országában, a quid pro quo (valamit valamiért) elve alapján.
A segélyszervezet átvilágítása fontos és sürgető feladat, de a folyamatot befolyásoló Elon Musk azt állítja, hogy ha a juttatások az eddigi módon folytatódnak, az a Hamászt szolgálja. Kritikája szerint viszont a pénzügyminisztérium még mindig nem tett lépéseket ennek megakadályozására. Mindenesetre a kincstár kifizetésekért felelős adminisztrátorát a héten felmentették hivatalából.
Elfogadhatatlan, hogy a rászorulóknak szánt támogatásokat terroristák zsebeljék be
A Cruz által idézett összefoglaló szerint egymilliárd dollár fölé tehető az az összeg, amely a Biden-kormány idején különféle terrorszervezetekhez vándorolt vagy erős a gyanú, hogy vándorolhatott, mivel az Egyesült Államok nem ellenőrizte kellően a pénzfolyamatokat. A szenátor szerint egyértelmű, hogy a segélyügynökség bizonyos funkciói fontosak, és hogy ezeket a feladatokat folytatni kell, de kellő felügyeletre és elszámoltathatóságra van szükség.
Bill Roggio, a Demokráciák Védelméért Alapítvány főmunkatársa szerint nem szabad pénzt fektetni olyan országokba vagy területekre, amelyek valamilyen terrorista csoport ellenőrzése vagy befolyása alatt állnak. „Ez feltámasztja ezeket a csoportokat, és lehetővé teszi számukra, hogy az amerikai forrásokat saját tevékenységeikbe irányítsák át” - közölte.
A Rubio-vezette új külügyi apparátus azt nyilatkozta, hogy „a nemzetbiztonság elsődleges prioritás és az is marad”. A Trump-kormány „Amerika az első” doktrínája alapján ezeknek a forrásoknak a gyors kiapasztása várható. Ehhez alapként szolgál a Kongresszusi Kutatószolgálat nyilvántartása, amely arra enged következtetni, hogy a Biden-korszak külföldre juttatott dollárjainak legnagyobb része palesztin szervezetekhez került.
2021 és 2024 között Washington egymilliárd dollár felett juttatott az adófizetők pénzéből az ENSZ Segély- és Munkaügyi Ügynökségének (UNRWA), amelynek rendeltetése a palesztin civilek szolgálata, miközben az amerikai és az izraeli hírszerzés szerint terroristákhoz kötődik. Joe Biden tavaly tilalmat rendelt el az UNWRA ellen, miután az elfogott vagy megölt terroristáknál dokumentumokat találtak arra nézve, hogy a szervezet mintegy ezer alkalmazottja állt kapcsolatban a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) terrorcsoportokkal, és többen személyesen is részt vettek a 2023. október 7-i mészárlásban. Köztük volt egy Hamász-parancsnok is, aki az UNRWA általános iskolájában tanított. A szervezet iskoláiban régóta használnak olyan tantervet a palesztin gyerekek számára, amelyek a terroristákat és a mártíromságot dicsőítik, és ilyen tettekre nevelik a tanulókat is – derült ki az UN Watch 2023. márciusi jelentéséből.
A tananyag a Palesztin Hatóságtól (PA), azaz a ciszjordániai kormányzó testülettől származik, amelyet a Biden-kormány az amerikai érdekek szempontjából barátságosabbnak tartott, mint a Hamászt. Mivel a Palesztin Hatóság fizet a megölt vagy elítélt terroristák családjainak (pay for slay), ily módon az oda juttatott amerikai támogatás terroristák birtokába kerülhet. Hasonló adatok alapján jelentette ki a minap az új amerikai ENSZ-nagykövet, Elise Stefanik, hogy az UNWRA-t vagy teljesen fel kell számolni, vagy legalább az amerikai támogatásokat kell kivonni belőle.
„Töketlenek vagyunk...”
Trump első mandátuma idején a Kongresszus törvényt fogadott el, amely blokkolta a Palesztin Hatóság gazdasági támogatását. A Biden-kabinet viszont nagyrészt újjáélesztette a segélyalapot, és 265 millió dollárt küldtek a „palesztin biztonsági erők és az igazságügyi szektor intézményei javára”. Ennek nyomán jelenleg is tart még a per, aminek alapja az, hogy a PA több mint 97 millió dollár kifizetését vállalta az október 7-i támadások elkövetőinek jutalmazására, és amit az áldozatok hozzátartozói most az amerikai kormánytól követelnek.
A Hamász mellett más nemzetközi terrorszervezetek, főként az afganisztáni tálibok is hozzáférhettek amerikai forrásokhoz, melyeket összesítve 1386 millió dollárra becsülnek. „Elveszik a pénzünket, mi pedig odaadjuk nekik, mert töketlenek vagyunk” – mondta erről Tim Burchett Tennessee-i republikánus képviselő a dailycaller.com-nak. A képviselő törvényjavaslata azt szorgalmazza, hogy gondatlanság vagy hanyag kezelés miatt büntetőeljárás alá lehessen vonni azokat az amerikai tisztviselőket, akik nem ellenőrizték megfelelően a pénzeszközök célba jutását és rendeltetésszerű felhasználását.
„Nem akkor kell nyavalyogni, amikor a terroristák robbanóanyagot vásárolnak a pénzünkből, hanem mielőtt az átutalást elindítjuk” – mondta Michael Rubin, az American Enterprise Institute főmunkatársa a DCNF-nek. „Ha a tisztviselőink nem elég felelősségteljesek ahhoz, hogy különbséget tegyenek a törvényes címzettek és a terroristák között, akkor meg kell fizetniük ennek az árát” – mondta a Pentagon egykori felügyelője, aki gyakori vendég volt a Közel-Keleten. Szerinte ha az amerikai adminisztrátorok bőrére is megy a játék, akkor az ilyen botrányok gyorsan megszűnhetnek.
Amúgy a fenti összegek között nem szerepelnek azok a bejelentett esetek, amikor a Hamász fegyveresei olyan humanitárius segélyszállítmányokat raboltak el, amelyekben amerikai pénz is jelen volt. A republikánus képviselők 2023 októberében levelet küldtek a USAID-nek, amelyben pontos kimutatásokat kértek erre nézve, és figyelmeztettek a Hamász megsegítésének kockázataira. Burchett képviselő szerint az ügynökségtől máig sem érkezett válasz.
Ez pusztító lesz
Jelenleg 106 segélyezett ország várja (köztük Ukrajna is), hogy mi lesz a sorsa annak a mintegy 72-76 milliárd dollárnak, amit az Egyesült Államok világszerte fordít a különféle polgári, humanitárius, vészhelyzeti, egészségügyi célokra, köztük a demokratikus intézmények védelmére, a független sajtóra vagy a kisebbségek jogvédelmére, beleértve a tudomány, a technológia és a kultúra igényeit is. Ez szövetségi keret a világ összes humanitárius forrásának 42 százaléka, amivel az USA a világ legnagyobb segélyezője.
A támogatásokat jelen állás szerint 3 hónapra felfüggesztették, ami lehet rövidebb, de sokak félelme szerint hosszabb is. A hatalmas tételek átvizsgálása időt és apparátust igényel, és a tények birtokában a politikai következtetés levonása sem történik meg egy pillanat alatt.
Ezért a USAID ellen indított kormányzati hadjárat indulatokat és ellenérveket váltott ki több irányból is, és nem csak Amerikában. Jesse Marks, a Refugees International humanitárius szervezet közel-keleti ügyvédje az ABC News-nak azt mondta, aggódik, hogy az USAID segélyezésének leállítása veszélybe sodorhatja az izraeli-Hamász tűzszünetet. „A befagyasztás azzal fenyeget, hogy aláássák a már eddig is törékeny tűzszünetet, valamint a fogolycsere második és harmadik szakaszának lehetőségét" - mondta Marks.
Alex Smith, aki a segélyszervezet korábbi beszállítója volt, nemzetközi káoszra figyelmeztet. „Ez pusztító lesz, és az érintett országok már most próbálják kitalálni, hogyan pótolják a hiányosságokat. Egyszerűen nincs pénzük, és az új donorok megtalálása évekbe telhet” – utalva ezzel arra a veszélyre is, hogy az amerikai vákuumba kínai, orosz és más ellenséges erők furakodhatnak be, ha az érintett országok elkeseredésükben rájuk szorulnak.
Ezért lett globális kérdés a segélyezés ügyének és rendszerének mielőbbi tisztázása. Smith felhívja a figyelmet, hogy messze nem csak az élelmiszersegélyekről van szó, melyeket a USAID eddig nyújtott. „Elterjedt tévhit, hogy a tevékenységünk kimerült a nagy pénzek átutalásában és élelmiszerek szolgáltatásában. A fertőző betegségek, a malária, a TBC és a HIV elleni küzdelem is terítéken van a világ minden táján, és a gázai állapotok már mutattak is néhány gyermekbénulásos esetet. Nagyon valószínű, hogy a kolera is jelen van, és a helyzet tovább fog romlani” – mondja.