Kína már bent van Tajvanon - egyre több pekingi kém bukik le, demoralizálva a hadsereget

HIRDETÉS

A Kína megbízásából vagy nevében elkövetett kémkedés gyanújával vontak büntető eljárás alá 64 tajvani polgárt - közölte a szigetállam nemzetbiztonsági hivatala. Ez ötvennel több, mint a két éve csapdába esett ügynökök száma. Esetükben feltűnő, hogy a legtöbbjük aktív vagy nyugalmazott katonatiszt.

Az úgynevezett 'hibrid hadviselés' keretében Kína nem csak a katonai, politikai és diplomáciai nyomást növeli a sziget ellen, hanem sokféle más eszközt is bevet, mivel a nyílt offenzíva olyan kockázatokkal jár, melyeket egyelőre nem mer vállalni, és nem is hirdet.

A stratégiai elemzések szerint az egyenes agresszió egyfelől igen jelentős ellenállásba ütközne a szigeten, és még fenyegetőbb lenne a QUAD-csoport (USA, India, Japán, Ausztrália) lehetséges beavatkozása is, ami már a nukleáris küszöbre sodorná a konfliktust.

Ezért a sorozatos berepülések, tengeri hadgyakorlatok, kiber-támadások és léggömbök eregetése mellett Peking fokozza a földi hírszerző tevékenységet is, magyarán a hagyományos kémkedést és ügynökbeszervezést.

„A Kínai Kommunista Párt továbbra is változatos csatornákat és eszközöket használ, hogy beszivárogjon az élet minden területére, hogy magába szívja a polgárokat, és segítse őket hálózatok kialakításában vagy érzékeny kormányzati információk összegyűjtésében” – áll a nemzetbiztonsági jelentésben.

„Értelmetlen az ellenállás, mert ez a harcot úgysem lehet megnyerni” - a bizonytalanság és a bizalmatlanság terjesztése a fő eszköz tajvani hadseregen belül

Az eddig nyilvánosságra került esetek közül a legtipikusabb egy mesterkém, bizonyos Csi Hszi-hang ügye volt, aki 20 éven át tudta hongkongi üzletembernek álcázni magát a szigeten. Ő már 2006-ban eljutott a tajvani vezérkar magasabb szintjeire, amikor egy haditengerészeti parancsnokon keresztül először sikerült bejutnia egy katonai klubba, és kapcsolatot építeni különféle haderők tisztjeivel.

Csi módszere a nem túl magas nívón élő nyugdíjas parancsnokok megkörnyékezése volt, előbb a feleségeiknek juttatott ajándékokkal, pénzadományokkal és külföldi luxusutazásokkal, majd kihasználva az idősebb tisztek széles kapcsolatrendszerét és ismeretségi körét az aktív állomány felé. Ezekről a módszerekről Lu Lu-si admirális részletesen beszámolt a nemzetbiztonsági testületeknek.

Csi ellen 2019-ben indult nyomozás, de szerencséjére éppen akkor nem tartózkodott a szigeten, viszont hírét vette az eljárásnak, és soha nem is tért vissza.

Csi lebukása óta egyre több ügyben derült ki, hogy Peking tajvani parancsnokokat hálóz be és szerződtet le kémnek. A fő cél nem csak katonai titkok megszerzése, hanem a sziget katonai és polgári vezetésének aláásása, a harci akarat rombolása is, párosulva Tajvan csúcstechnológiás fegyvereinek és védelmi tervezésének lehető legszélesebb megismerésével.

Nehéz és bonyolult küzdelem

A tajvani kémvadászok dolgát rendkívül megnehezíti, hogy azonos etnikumú, megjelenésű, nyelvű és az anyaországgal családi kapcsolatokat is ápoló ügynökök után nyomoznak, akik magas szinten képesek kompromittálni a sziget a fegyveres erők és a kormányhivatalok magasabb beosztású tagjait is - derül ki, a bíróságokon hozott ítéletek sorozatából.

A kínai hírszerzésnek sikerült behatolni az előző tajvani elnök, Cai Ing-ven asszony biztonsági rendszerébe is, amiben szintén egy nyugalmazott elhárító ezredes volt a szolgálatára. A kém egyik korábbi jó ismerőse az elnök védelmével megbízott egység parancsnoka volt, és a gyanútlan baráttól szedte ki az érzékeny információkat, amiket továbbított Pekingnek. Ily módon a kínai hírszerzés folyamatosan képben volt az elnökasszony programjairól, találkozóiról, megbeszéléseiről, és bizalmas dokumentumokhoz is hozzáfért.

Az akció során Kína megszerezte az elnöki hivatal és a rezidencia részletes tervrajzát, valamint az objektumok védelmére rendelt tisztek nevét és telefonszámát is, ami extrém veszélynek tette ki az ország vezetőjét.

Azokban az esetekben, amikor a tajvani fegyveres erők tisztjeit kémkedésért elítélték, ismétlődő pszichológiai hatást lehet felismerni, amit az elítélt gyakorolt ​​a tisztikarra és a beosztásokra.

Az elmúlt évtizedben 21, századosi vagy magasabb rangú szolgálatot teljesítő vagy nyugállományú tajvani tisztet ítéltek el Kína javára végzett kémkedés miatt. A nemzetbiztonsági jelentés szerint a fegyveres erők legalább kilenc további aktív vagy nyugdíjazott tagja áll jelenleg bíróság előtt, és folynak további nyomozások a kínai kémekkel való kapcsolatok gyanúja miatt.

Az elítélt tisztek közül többen is átadták Kínának magas rangú tajvani védelmi tisztviselők, tisztek és ügynökök adatait. A kormány többi tagja nyugtalansággal figyeli ezeket a pereket, mert Kína hírszerzői buzgalma természetesen nem csak a tajvani véderőre koncentrál, hanem kiterjed a gazdaság, az energetika és főként a magasan fejlett számítástechnikai ipar féltett titkaira is.

Utóbbi azért is kiemelkedő fontosságú, mert a kínai ipar súlyos függőségben van a tajvani beszállítóktól, és minden fejlesztési részlet érdekli.

Korábban a tajvani bíróság bűnösnek találta a fegyverkezési hivatal nyugalmazott alezredesét, akik valóságos kémhálózatokat épített ki Kína számára. Maga a katonai hírszerzési hivatal sem mentes a beszivárgástól, mint kiderült három ezredesének perében. Három évvel korábban már a sziget előző védelmi miniszter-helyettesét is kihallgatták a kémkedési ügyekben.

Amióta népi Kína létezik, a kémkedés jelentősége fokozatosan nőtt. A kínai polgárháborúban a kommunista ügynökök és szimpatizánsok kulcsszerepet játszottak a kormányzó Kuomintang (KMT) nacionalista párt erőinek legyőzésében. Ezt az erőt Csang Kaj-sek tábornok vezette, és végül visszavonulásra kényszerült a szigetre, ahol megalapították a mai is létező Kínai Köztársaságot.

Több esetben egész KMT-alakulatokat tudtak meggyőzni arról, hogy oldalt váltsanak, és csatlakozzanak a kommunistákhoz Mao Ce-tung felemelkedésének idején.

A tajvani ítéletek sorozata azt mutatja, hogy a hadseregen belüli hűtlenség szítása továbbra is kiemelt fontosságú Peking számára. Kína jóval méretesebb erői ellenére is a sziget kemény célpont egy átfogó támadás tervezőinek, és Tajvan külső segítség nélkül is súlyos veszteségeket okozhatna az inváziós csapatoknak.

Tajvan jól képzett csapatai, a megerősített pozíciók, a zord terep és a Tajvani-szoroson áthaladó inváziós flotta sebezhetősége jelentős esélyt kínál az ellenállásra. Ezért a kínai megszállók számára a védelmi tervek, a kommunikációs kódok, a fegyverek és a csapatok elhelyezkedésének előzetes ismerete kimagasló fontosságú, ami viszont mély hírszerzési adatokat követel.

A pszichológiai tényező pedig az, hogy a hűtlen tisztek megtagadhatják a harcot, félreirányíthatják csapataikat, vagy a támadókhoz szegődhetnek. A lehetséges vereség érzetének keltése vagy a háborús pusztulás rémképének felfestése olyan lelki fegyver, amit a kínai hírszerzés folyamatosan olajoz.

Paradox módon a kémek leleplezése akár még segíthet is Kínának, mert demoralizáló tudat annak puszta felismerése, hogy Peking képes beszivárogni a katonai vezetésbe.

„Azok az esetek, amikor a tajvani fegyveres erők legmagasabb rangú tisztjeit kémkedésért elítélték, ismétlődően pszichológiai hatást gyakorolt ​​a tisztekre és a sorokra” – mondta Grant Newsham, az amerikai tengerészgyalogság ezredese, a tajvani védelmi képességek elemzője. „Ha egyszer kétséget kelthetsz a vezetők hitelességében. akkor beáll a rothadás, az újabb perekkel pedig tovább mélyül, és úrrá lesz a bizalmatlanság."

Egyes tajvani katonai veteránok attól tartanak, hogy az ismétlődő kémügyek miatt az Egyesült Államok, a sziget fő szövetségese nem lesz hajlandó megosztani a fejlett fegyverzeteket és az érzékeny hírszerzési adatait, mert tartanak attól, hogy a titkok Pekingbe szivárognak. „Nem hibáztathatunk másokat. Mi vagyunk a probléma okozói” – mondta erről Lu, a haditengerészet nyugalmazott parancsnoka.