Kína is Trumpra vár - óvatos Kígyó évi beszéddel köszöntötte népét Hszi elnök
Kína számára a növekedés felélénkítése a kulcskérdés, de Tajvan ügye sem maradt ki a távlati ügyek közül. Hszi elnök elővigyázatossága már az új amerikai-kínai kapcsolatokra pillant, melyek nem ígérkeznek rózsásnak. A tömeges autós gázolás pedig a feszülő belső közhangulatra figyelmeztet.
Más országok boldogok lennének a kínai növekedései adatokkal, számukra viszont ez nem elegendő
HIRDETÉS
Már tavaly is óvatos volt Hszi Csin-ping kínai vezető, amikor a 2024-es évet bevezető beszédében kerülte a nagy ígéreteket. A Sárkány Évében elért 4,82%-os nemzeti jövedelemnövekedéstől a világ legtöbb országa megnyalná a tíz ujját, de nem érte el az ötpontos célkitűzést. A kínai társadalom megnövekedett problémáinak enyhítésére ez messze nem elég, és a példátlanul látványos mértékű katonai fejlesztések sem fedik el a belső gondokat.
Az idei növekedés alig fele a COVID előtti időszaknak, és azóta a kínai gazdaság csúszásban maradt. Ha a tendencia nem változik, akkor 2029-re a GDP emelkedése 3,3 százalékra csökkenhet.
Az elnök meg is említette a globális közeg 'bizonytalanságait', amelyek gazdasági intézkedéseket követelnek.
A most kezdődő Kígyó Éve hivatalosan csak Donald Trump hivatalba lépése után 9 nappal indul, de az elnök beszédéből kihallható volt, hogy nem vár túl sok jót az új washingtoni szelektől. A pekingi vezetőnek fel kell idéznie azt az időszakot, amikor országát sorozatosan sújtották az amerikai kereskedelmi korlátozások és büntető intézkedések, amelyek oda vezettek, hogy Trump utolsó évében a kínai növekedés csak hajszál híján kerülte el a 2%-os beszakadást.
Már eleve veszekedéssel kezdődött a Biden-korszak is
Nem lett biztatóbb a kép Joe Biden elnöksége alatt sem, aki nem enyhített a Trump által elrendelt szorításokon, így a koronavírus utáni egyetlen boldogító évet ismét súlyos zuhanás követte. Biden idején az USA tovább korlátozta Kína hozzáférését a számítógépes chipekhez, visszaszorította a kínai befektetéseket az Egyesült Államokban, majd újabb szankciókat vezetett be az Oroszországgal folytatott kereskedés miatt.
A két elnök többször találkozott és tárgyalt egymással, személyesen és online, ám a higgadtnak látszó viszony mély ellentéteket takart el. A Biden-kormány viszonya Kínával már eleve ordibálással kezdődött 2021 márciusában az alaszkai Anchorage-ben, ahol a felek képmutatással és hazudozással vádolták egymást, és kölcsönös fenyegetéseket lobogtattak. Antony Blinken új külügyminiszter a viharos találkozó után azt nyilatkozta, hogy „az Egyesült Államok és Kína kapcsolata versenyképes lesz ott, ahol lennie kell, együttműködő, ahol lehet, és ellenséges, ahol lennie kell”.
Ez nagyjából ezen a szinten is maradt a rá következő 4 évben és nem történt fontos elmozdulás semmilyen irányban. A felek többször is vádolták, bírálták vagy provokálták egymást, és rendre arra hivatkoztak, hogy a másik oldal be akar hatolni olyan érdekszférákba, ahol nincs keresnivalója. Kína úgy gondolja, hogy az USA vezetésével fölerősödött QUAD-csoport közvetlen katonai fenyegetést jelent a számára, míg Washington elsősorban a kémkedések és az egyre merészebb kiber-támadások miatt ingerült.
A Nyugat szemében gyanús Moszkva-Peking 'stratégiai kapcsolat' is megnövelte az amerikai fél elutasító gesztusait Kína címére, különösen azután, hogy Ukrajnában olyan lelőtt drónokat mutattak be, amelyek kínai elektronikai alkatrészeket tartalmaztak.
Az új Fehér Ház tömve lesz a Kínával ellenséges személyekkel, kivéve Elon Muskot
Hszi fokozott óvatossága a kritikus kérdésekben nem véletlen, mert figyelnie kell a Fehér Házi és a kongresszusi erőviszonyok alakulására is. Például arra, hogy Marco Rubio leendő külügyminiszter - még floridai szenátor korában - élesen támadta azt a nehezen átlátható kapcsolatrendszert, ami Kína és a Tesla autógyár között kialakult, egyben népirtással és rabszolgamunkával vádolta meg a Kínai Kommunista Pártot.
A Tesla tulajdonosa, Elon Musk viszont januártól már Rubio társa lesz az amerikai kormányzatban, és az elnöknek fájhat a feje az ilyen súlyos belső nézetkülönbségek láttán.
Az új amerikai kormányzat Kína-politikájának bizonytalanságát növelheti, hogy az alelnökként hivatalba lépő JD Vance szintén a legélesebb szavakkal támadja Pekinget, mint 'az Amerikára leselkedő legnagyobb fenyegetést'. Vance már ohiói szenátor korában a hangos támogatója volt az olyan intézkedési terveknek, amelyek korlátozzák Kína hozzáférését az Egyesült Államok pénzügyi piacaihoz, és megvédik az amerikai felsőoktatást a kínai befolyástól.
Az alelnök mellszélességgel kiáll Donald Trump tervezett kemény vámpolitikája mellett is, amelyek már olyan szövetségesekre is rávetülnek, mint Kanada, Mexikó és az Európai Unió. Vance szerint ez még súlyosabban fog vonatkozni Kínára, mondván, hogy „ha vámokat alkalmazunk, akkor valójában azt üzenjük, hogy meg fogjuk büntetni, amiért rabszolgamunkát végeztet Kínában, és ezt az árut hozza be az Egyesült Államokba. Egy ilyen politika egyben több nemzeti termék előállítását fogja segíteni Pennsylvaniában, Ohióban és Michiganben”.
A Kínára leselkedő újabb 'vámveszély' legalább 60%-os, vagy akár magasabb tételeket is jelenthet az új amerikai kormányzat részéről.
Amíg a kép nem tisztul, addig Kína kivár...
A nehezen átlátható új helyzetben Hszi a saját erőre alapozott növekedést hangsúlyozta beszédében, egyben elismerve a belső feszültségeket. A hangsúly megint a kiszolgáltatott emberek támogatására tevődött, külön megemlítve a pályakezdő fiatalok és a gyorsan szélesedő idős korosztály gondjait. A pekingi gazdaság tervezők az elmúlt négy évben azért küzdöttek, hogy helyreállítsák a fogyasztói bizalmat, csökkentsék az ifjúsági munkanélküliséget, és teremtsék meg a lassú bérnövekedés feltételeit.
Ezek a célok azonban nem teljesültek, ezért a 71 éves vezető arról beszélt, hogy a foglalkoztatás, a jövedelemnövekedés, az idősgondozás, a gyermekgondozás, az oktatás és az egészségügy kérdései „mindig a fejemben járnak. A legfontosabb prioritás, hogy az emberek boldog életet élhessenek” – mondta.
A megoldások között az elnök a csúcstechnológiai ipar növekvő állami támogatását ígérte az elektromos járművekbe, akkumulátorokba és a félvezetőkbe. A beszédben nem említette meg az Európai Unió súlyos korlátozásait az elektromos autók exportját illetően, viszont kiemelte Kína előrehaladását a technológiai önellátás terén, valamint áttöréseket olyan területeken, mint a számítógépes chipek, a mesterséges intelligencia és az űrkutatás.
A Peking által szeptember óta bejelentett gazdaságenyhítő intézkedések sorozata, beleértve az ingatlan- és tőzsdei támogatást is, annak a jele, hogy a kommunista vezetés egyelőre a belső kereslet élénkítésére helyezi a hangsúlyt. A cél az, hogy a várható amerikai és európai korlátozásokat a hazai fogyasztással ellensúlyozza, ehhez viszont jövedelemhez kell juttatni a lakosságot.
Ezt a politikai szándékot tükrözte a Világbank legújabb jelentése, amely 0,4 ponttal javította az ország jövő évi GDP-kilátásait. Noha Hszi továbbra is fenntartja a kommunista párt ellenőrzését Kína üzleti világának legnagyobb része felett, hajlandó az engedményekre.
A belpolitika átgondolása azért is sürgető, mert Kínát 2024-ben tömeges gyilkosságok és késelések sorozata rázta meg, amit egyes szakértők a növekvő társadalmi feszültségekkel magyaráznak. Egy 62 éves férfit az év végén halálra ítéltek, amiért novemberben a dél-kínai Zhuhaiban a tömegbe hajtott autójával, 35 ember halálát okozva, ami az ország legsúlyosabb tömeggyilkosságának számít.
A vádlott pénzügyi gondjai és anyagilag előnytelen válása miatt bőszült fel és hajtott bele a tömegbe egy sportközpontban. A tragédiát követően Peking azonnal sürgetni kezdte a helyi önkormányzatokat, hogy terjesszék ki a szezonális készpénzosztást a gazdasági bajokkal küzdő embereknek, köztük a munkanélküli fiataloknak.
Rendkívüli módon irritálja a lakosságot az egészségügyi szektorban elharapózott korrupció és a hálapénz követelése is, amelynek vizsgálata során tavaly 350 prominens vezetőjét büntették meg, és vizsgálatot indítottak 40 ezer beosztott orvos ellen is. Sok szakember egészségügyi szolgáltatásokat használt fel saját praxisa céljára, mások pedig visszaélnek a biztosítási alapokkal.
Tajvan ügyében viszont továbbra sincs engedmény
Hszi kedden megismételte alig burkolt figyelmeztetését Tajvan nemzetközi státuszával és támogatásával kapcsolatban. Peking továbbra is teljes szuverenitást követel magának Tajvan felett, és az elnök nem zárja ki, hogy erőszakot alkalmazzon, ha Tajpej végleg megtagadja az egyesülést. „A szoros mindkét oldalán élő honfitársak egy családot alkotnak. Senki sem szakíthatja meg vér- és rokonságunkat, és senki sem állíthatja meg a nemzeti újraegyesítés történelmi tendenciáját” – üzente beszédében Hszi.
A Tajvan-politika további merevségét jelzi, hogy Kína második aktív repülőgép-hordozója, a Shandong tavaly elérte a „minden időjárási körülmények közötti” harci készültséget, miközben lerövidítette a sugárhajtású repülőgépek bevetéséhez szükséges időt. A jármű már bekapcsolódott a Tajvan körüli cirkálásokba, és a fedélzetéről szállt fel az utóbbi hónapokban a legtöbb vadászgép a Joint Sword hadgyakorlat során, benne egy októberi 13 órás gyakorlattal, amely a tengeri és légi harci készültségre és a kikötői blokádokra összpontosított.
Ezen a ponton – esetleg – elképzelhető valamilyen 'csere' vagy közeledés, mert az új amerikai kormányzat várhatóan nem lesz annyira elkötelezett Tajvan mellett, mint a demokraták voltak. Említett interjújában Vance (leendő) alelnök azt mondta, hogy Trump tárgyalni fog Moszkvával és Kijevvel, hogy „gyorsan lezárják a dolgot [azaz az ukrajnai háborút], hogy Amerika a valódi kérdésre, Kínára összpontosíthasson”.
Ugyanakkor azt is felvetette, hogy töprengeni lehetne egy olyan megoldáson Tajvan esetében, hogy a sziget minősüljön a Kínai Népköztársaság speciális önkormányzati részének, némileg hasonlóan Hong Kong státuszához. Egy ilyen gondolat hozhat némi közeledést Washington és Peking között, ugyanakkor nyilvánvalóan Tajvan leghevesebb ellenállásába fog ütközni, éppen Hong Kong negatív példája miatt.
Ami pedig magát Hong Kong helyzetét illeti, ott is az amerikai változásokra várnak. Trump hivatalba lépésével az emberi jogi ügyek hangsúlyozása vélhetően kisebb súlyú lesz, mint Biden idején, viszont erőteljes amerikai nyomásra lehet számítani a város pénzügyi szolgálatai feletti ellenőrzésre Washington részéről.
