A nemzetközi segélyrakományok 80 százaléka fosztogatók zsákmánya lesz, akik a feketepiacon értékesítik tovább. Az ENSZ képtelen az intézkedésre, és most Izrael készít tervet a megoldásra. A háború során a gázai lakosság 40 ezer újszülöttel gyarapodott, akik fokozottan rászorulnak a segítségre.
HIRDETÉS
A hétvégén és hétfőn - immár sokadszor - több ENSZ-szállítmánynak is lába kélt Gázában, de a világszervezet illetékese nem tudta megmondani, hogy kik voltak a tettesek. Az újságírói kérdésekre a szóvivő teljes elutasítással reagált.
- Ki fosztotta ki a segélyszállító teherautókat?
- Nem tudjuk.
- Megpróbálják kideríteni?
- Nem.
A tisztviselő magyarázata szerint, ha jelzés nélküli fegyveresek vesznek körül egy járművet, akkor nem tesznek fel nekik kérdéseket. Arra sem tudott felelni, hogy valóban 109 teherautót fosztottak-e ki, ahogy a hírek szóltak. Az eddigi ismeretek szerint a Kerem Shalom-i átkelőből Gázába tartó konvojból 97 kamion „elveszett” a fosztogatás során – közölte az UNRWA segélyszervezet, amelynek sofőrjeit nem azonosított fegyveresek kényszerítették a járművek átadására.
Gáza összeomlott gazdasága nem kínál szinte semmilyen erőforrást a lakosság ellátására, ezért a segélyezés zavartalansága elsőszámú feladat. A megszálló Izrael számára viszont dilemmát okoz, hogy az átvizsgált kamionokban többször is találtak olyan rakományt, ami a Hamász szükségleteit szolgálta, és több esetben fegyverekre is bukkantak.
A segélyszállítmányok száma jelenleg több hónapos mélyponton van, ami miatt az ENSZ Izraelt hibáztatja, míg a jeruzsálemi kormány a terroristákat teszi felelőssé a késlekedésekért. A háború második tele viszont már beköszöntött, és az intézkedések sürgetőek.
A WHO szerint a legutóbbi nagyszabású rablás azonnal megugrasztotta az élelmiszerek, gyógyszerek és egyéb cikkek feketepiaci árait. A háború előtt egy zsák liszt 40 sékelbe , a tejpor pedig 30 sékelbe került. Ezek az árak azóta 375-re, illetve a 300-ra, azaz tízszeresükre emelkedtek – már ha van készlet. A beszerzést megnehezíti az is, hogy a lakosság készpénzállománya (a hivatalos izraeli fizetőeszköz) teljesen kimerült, és pótlás sehonnan nem várható.
A munkahelyek megszűnése és a kereskedelmi bankok bezárása gyakorlatilag a cserekereskedelembe és a naturálgazdálkodásba taszította a térséget. A csempészbandák monopolizálták több közszükségleti termék kereskedelmét, így a teát, a rizst vagy a vécépapírt, de különösen a dohányárukat, és egy csomag cigarettáért már 1,000 dollárt is elkérnek.
A múlt héten újra megnyitották a kissufimi határátkelőt a humanitárius segélyek Gázába történő beutaztatására, enyhítve a súlyos hiányt szenvedő lakosok feszültségét. Az újranyitással elhárították az amerikai fegyverembargó-fenyegetést is.
Kik a fosztogatók?
A háború kitörése óta nemcsak Izrael, de a gázai lakosok is jelezték, hogy a Hamász fegyveresei azok, akik eltérítik és kifosztják a szállítmányokat. Néhány ilyen esetet az ENSZ is jelentett, például amikor az UNRWA üzemanyagkészletét csapolták le a terrorszervezet fegyveresei, és emiatt nem jutott gázolaj a kórházak generátoraiba.
Több alkalommal fordult elő, hogy a segélyeket követelő civileket elkergették, vagy egyszerűen agyonlőtték.
Az év során, ahogy a Hamász fokozatosan gyöngült és elvesztette legfőbb vezetőit, a térségre végképp a káosz lett jellemző. A terroristák mellett a fosztogatók sorába léptek a különféle klánok, helyi maffiák vagy alkalmi bandák, akik már nem félnek a Hamásztól, és egyes körzeteket teljesen az uralmuk alá hajtották.
Nagy a valószínűsége annak, hogy a legutóbbi rablássorozatot már nem a terrorszervezet, hanem más fegyveres csoport követte el, amelynek tagjai közül 20-at az üldözés során megölt a Hamász, de a rakományokat nem tudta megszerezni.
A háború és a nélkülözés ellenére nőtt a gázai lakosság, és az új polgárok mind csecsemők - mit lehet tenni?
A gázai civilek száma 2,88 százalékkal emelkedett tavaly október óta, és ha figyelembe vesszük a háborús és a természetes halálozásokat, akkor legalább 40 ezer újszülöttről van szó. Számukra a megfelelő táplálék és ruházat, valamint a gyógyszerek és vitaminok létkérdésnek számítanak.
A Biden-kormányzat a választások előtt – a muszlim szavazatokra számítva – azzal fenyegette meg Izraelt, hogy korátozza vagy megvonja a fegyverszállításokat, ha nem enyhül a gázai lakosságra nehezedő nyomás. Később ezt a figyelmeztetést visszavonták, és azóta egyes jelentős fegyverzetek meg is érkeztek Izraelbe.
Biztosra vehető, hogy a hamarosan hivatalba lépő Trump-kabinet álláspontja merőben más lesz Izrael kapcsán, mint elődjéé, aminek a republikánusok ennek máris több jelét adták.
A leendő külügyminiszter mellett a dél-dakotai John Thune, aki Mitch McConnellt fogja váltani a Szenátus többségi frakcióvezetőjeként, azt üzente Izraelnek és a zsidó közösségeknek világszerte, hogy „az erősítés úton van”. A szenátor egyben törvénytelennek és arcpirítónak nevezte a hágai büntetőbíróság eljárását Izrael ellen, és tűrhetetlennek tartja a fegyverzetek esetleges korlátozását is. Ezért biztosra vehető, hogy a a Biden kabinet utolsó heteiben mégis egy embargó mellett döntene, azt Trump törölni fogja.
Izrael és az Egyesült Államok újjászerveződő szövetsége folytán várhatóan növekedni fog az elvárás, hogy ők gondoskodjanak a mintegy kétmillió gázai lakos biztonságáról és ellátásáról. Ez a felismerés látszik egy új kezdeményezés mögött, amit az Orbis nevű amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó cég indított, melyet az amerikai hadsereg korábbi tábornokai alapítottak és vezetnek.
Az intézkedési terv már több hete eljutott az izraeli kormányhoz arról, hogy miként lehetne biztosítani a humanitárius segélyek szállítását Gázába.
A javaslatot kedden megtárgyalta Netanjahu miniszterelnök kabinetje, de elfogadásáról még nem közöltek részleteket. A megbeszélésen a hadsereg mellett a kormány titkosszolgálati és egészségügyi felelősei is részt vettek.
Izraeli tisztviselők szerint a virginiai cég tervének középpontjában az áll, hogy az IDF erre a célra felállított különleges osztagai biztosítanák a szállítmányok eljuttatását az átkelőhelyektől, egészen az elosztó állomásokig. Ezzel lehetne elérni, hogy a transzportok az útvonal teljes hosszában védelem alatt álljanak.
A humanitárius segélyezési központok olyan gázai területeken jönnének létre, ahol az IDF már felszámolta a Hamász befolyását. Ez jórészt az exklávé északi területeit jelenti.
Magukat az elosztóhelyeket már nem az ENSZ, hanem egy magán segélyszervezet működtetné. A terv elkészítése során az Orbis konzultált több magánbiztonsági vállalkozóval és potenciális finanszírozóval is. Utóbbiak közül az Egyesült Arab Emirátusokat név szerint megemlítették, de lehet kalkulálni Katar támogatásával is, aki a Hamász elvesztése után szeretné továbbra is megőrizni gázai pozícióit. Ehhez nyilvánvalóan szükség lesz Izrael és Katar között egy különleges megállapodásra.