A döntést hosszas vita előzte meg, engedélyezését többször elhalasztották. A parancs kiterjed Yoav Gallant volt védelmi miniszterre is, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával. Európai és amerikai politikusok sorra fejezik ki véleményüket a határozattal kapcsolatban.
HIRDETÉS
A frissítésekben előbb az időközben érkező nemzetközi reakciókat ismertetjük, azt követően olvashatnak az ügy előzményeiről.
A Hamász politikai irodájának tagja, Izzat al-Rishq a palesztin ügy győzelmeként méltatja a bíróság határozatát. Véleménye szerint Izraelnek most szembesülnie kell az elkövetett bűnökkel, és reméli, hogy a jogi lépést akciók is követik. „A bíróság mellettünk áll a cionista entitással szemben” – mondja. A Hamász vezetőség közleménye felkéri a a világ kormányait, hogy érvényesítsék a törvényszék döntését.
Jordánia részéről az hangzott el, hogy az ICC határozatát tiszteletben kell tartani és végre kell hajtani. „A palesztinok igazságot érdemelnek” – mondta Ayman Safadi külügyminiszter.
Az Izrael ellen büntető eljárást kezdeményező Dél-Afrika üdvözölte az ICC döntését, mivel az „jelentős lépés az emberiesség elleni és a háborús bűnök igazságszolgáltatása felé Palesztinában” - áll a pretoriai kormány nyilatkozatában.
Több európai kormány (Olaszország, Franciaország, Svédország) azt közölte, hogy a bíróság szuverenitását tiszteletben tartják, és a határozat végrehajtását a saját joghatóságukban megvizsgálják.
Az ellenvélemények
A brit kormány nem tekinti mérvadónak a bírósági döntést, mivel nézete szerint Izraelnek joga van az önvédelemre. A londoni kabinet belső vizsgálatot fog lefolytatni, hogy mennyiben áll összhangban a határozat az hazai joggal, és mérlegelik annak kötelező érvényét.
A magyar reakció keretében Szíjjártó Péter külügyminiszter biztosította izraeli kollégáját, hogy Budapest szégyenteljes és abszurd döntésnek tartja a törvényszék határozatát, és elítéli, hogy politikai eszközként használjanak fel jogi ügyeket. Ez elfogadhatatlan azért is, mert egy szörnyű terrorista támadás által támadott ország vezetõit egyenlővé teszi a felelősségel tartozó terrorista szervezet vezetõivel. „Egy ilyen döntés elfogadhatatlan” – mondta Szíjjártó Gideon Sa'ar izraeli külügyminiszternek, biztosítva partnerét a magyar kormány szilárd támogatásáról.
Az osztrák kormány szerint a nemzetközi jog nem alku tárgya, és mindenhol, mindenkor érvényes. Ez a mostani döntés azonban sérti a Bíróság hitelességét és nevetséges is, közölte Alexander Schallenberg, az európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi miniszter.
Csehországban Petr Fiala miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy „az ICC szerencsétlen döntése más esetekben is aláássa tekintélyét azzal, hogy egy demokratikus állam választott képviselőit egy iszlamista terrorszervezet vezetői közé teszi helyezi”. A cseh képviselőház alelnöke, Jan Bartošek felháborítónak minősítette az elfogatóparancs kiadását, és felszólította a prágai kormányt, hogy fontolja meg részvételének és anyagi hozzájárulásának felfüggesztését a Római Statútumban (amely törvényszéket létrehozta).
A hivatalos Amerika nagyon haragos
Elítélőek az első amerikai reakciók a kormányzat és mindkét politikai oldal részéről.
A Fehér Ház elutasítja a büntető törvényszék határozatát, és a lehetséges ellenlépésekről konzultál szövetségeseivel és Izraellel. „Továbbra is mély aggodalommal tölt el bennünket az ügyész kirohanása, hogy letartóztatási parancsot kérjen, valamint a nyugtalanító eljárási hibák, amelyek a döntéshez vezettek. Az Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy az ICC nem rendelkezik hatáskörrel ebben az ügyben” – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Mike Waltz képviselő - aki nemsokára Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója lesz - azt közölte, hogy „az ENSZ és az ICC erőteljes válaszra számíthat januárban antiszemita elfogultsága miatt”.
Lindsay Graham veterán dél-karolinai republikánus szenátor szerint „a Nemzetközi Korrupt Büntetőbíróság” a lehető legabszurdabb és legfelelőtlenebb módon járt el... miközben súlyos vádak felhője lebeg az ügyész felett, aki ezeket a parancsokat indítványozta”, és egyben felszólítja az amerikai Szenátust, hogy hozzon büntető intézkedéseket a bírói testület ellen. (Az előző Trump-kormány idején már sújtották beutazási tilalmakkal a törvényszék több munkatársát.)
Tom Cotton arkansasi szenátor a törvényszék jogállását kérdőjelezi meg, és még keményebb hangot üt meg a döntéssel kapcsolatban John Fetterman demokrata szenátor, aki egy nemzetközileg is közérthető szitokkal fejezi ki véleményét az ügyről.
Izraelben az előző miniszterelnökök, Naftali Bennett és Jair Lapid is Netanjahu védelmére kelnek és elítélik a bíróság határozatát, melyet nem Izraelre, hanem magára a testületre nézve tartanak szégyenteljesnek.
Maga Netanjahu modern Dreyfuss-pernek látja az ítéletet, elfogult és diszkriminatív politikai testületnek nevezve a bíróságot.
Az előzmények
A törvényszék lépése a gázai háborút övező jogi eljárások drámai kiéleződése, ami egyben azt is jelenti, hogy az ICC 124 tagállama kénytelen vagy köteles lesz letartóztatni Netanjahut és Gallantot is, már amennyiben belépnek a területükre.
Megjegyzendő, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is létezik ilyen parancs, aki azóta már járt olyan országban, amelynek kiadatási kötelezettsége van (Kazahsztán), más országokat viszont elkerült, így Dél-Afrikát és Brazíliát is.
A nyár során a törvényszék - brit kezdeményezésre- felkérte a tagállamok kormányait, hogy avatkozzanak be a perbe és mondjanak véleményét az ügyről. Az Egyesült Királyság mellett Magyarország és még többen is Izrael védelmében érveltek, mások viszont ellene. Ezeknek a véleményeknek az összesítése még nem történt meg, és vádat sem emeltek hivatalosan.
Csütörtökön a testület egyhangúlag döntött arról, hogy elutasítja Izrael fellebbezését az ICC joghatósága miatt, és azt mondták, hogy „ésszerű okunk van azt feltételezni, hogy Netanjahu és Gallant büntetőjogi felelősséggel tartoznak az éhezésnek, mint hadviselési módszerenek az alkalmazásáért, ami háborús bűn”.
Az ICC szerint alapos okkal feltételezhető, hogy szándékosan és tudatosan fosztották meg a gázai polgári lakosságot az élelemtől, víztől, gyógyszerektől, orvosi ellátástól, valamint az üzemanyagtól és az áramtól.
Netanjahu korábban hevesen bírálta a törvényszék ügyészének elfogatóparancs iránti kérelmét, mint amely „abszurd és hamis, és a valóság eltorzítása”. Izrael azzal érvelt, hogy egyetlen másik demokráciát sem kezelt ilyen előítéletes módon az ICC, és az ország továbbra is elkötelezett a jogállamiság mellett. Súlyosan nehezményezték azt is, hogy a törvényszék egy kalap alá vette és azonosan kezelte az izraeli vezetőket és a Hamászt.
Elfogatóparancs született Mohammed Deif Hamász-vezér ellen is emberiesség elleni és háborús bűnök miatt. Ez annyiban nehezen érthető, mert Izrael már augusztusban közölte, hogy egy hónappal korábban megölte Deifet egy gázai légicsapásban. A parancsnokot, aki Jahja Sinwarral együtt tervelte ki az októberi terrotámadást, az Egyesült Államok az 5 legveszélyesebb terrorista listáján körözte.
Ez egy fejlődő történet, amit bővítünk újabb információk és reakciók birtokában.