A floridai szenátort a CodePink nevű palesztinpárti csoport aktivistái próbálták sarokba szorítani Gáza ügyében.
Nem akar tűzszünetet a leendő külügyminiszter
HIRDETÉS
A szenátusi folyosón megállított politikustól azt kérdezték, hogy támogatja-e a gázai fegyvernyugvást, amire azt felelte, hogy egyáltalán nem, sőt inkább az ellenkezőjét támogatja.
Izrael megnevezése nélkül mondta, hogy semmisítsék meg a terroszervezet minden elemét, amit csak elérnek.
A szenátor szerint a gázai károkért és szenvedésekért 100 százalékig a Hamász a felelős, melyet 'gonosz állatoknak' és rettenetes bűncselekmények elkövetőjének nevezett. Véleményét álláspontnak nevezte, azaz várhatóan ezt fogja képviselni beiktatása után is.
"És mi lesz a civilekkel, akiket naponta megölnek?" - vetette fel az ismeretlen aktivista, amire Rubio azt felelte, hogy őértük a Hamászt tartja felelősnek, akinek abba kell hagynia, hogy polgári lakosok mögé bújik és előtérbe tolja őket.
Rubio hozzátette, hogy a Hamász tudatában volt annak, hogy mindez hova vezet majd, ezért be kell fejeznie, hogy kórházban helyezzen el katonai létesítményt. (Ilyen támaszpontok a régebben iskolának vagy mecsetnek használt épületekben is léteznek.)
"Szóval Önt nem érdekli a 15,000 halott, és hogy kisbabák halnak meg naponta?" - vágott közbe a kérdező, amire a szenátor azt felelte, hogy mindez rettenetes, és száz százalékig jelzi a Hamász felelősségét.
Szöges ellentét a bideni politikával
A még regnáló demokrata kormányzat egyik fő törekvése volt olyan tartós tűzszünet elérése, ami lehetővé tenné a civil veszteségek megszüntetését és a Hamász fogságában lévő 101 további túsz kiszabadítását.
Ez a politika nem vezetett eredményre. Antony Blinken külügyminiszter 9 alkalommal tett körutazást térségben a közvetítő államok között a háttéralkuk tető alá hozására, de ilyenre csak egyszer került sor, pár napra az offenzíva megkezdése után. Később Jahja Sinwar, az időközben megölt gázai Hamász-vezető azt a parancsot adta ki, hogy a túszalkuk értelmetlenek, és a Hamász nem fog engedni ennek a nyomásnak.
Azóta az összeomlás felé haladó terrorszervezet minden újabb ajánlatot elutasított, vagy olyan ellenkövetelményeket támasztott, melyeket Izrael nem fogadhatott el. Időközben a terrorszervezet teljes vezetősége elpusztult, élén Sinwarral és Iszmail Hanije politikai elnökkel, és jelenleg nincs is olyan felhatalmazottja, akivel tovább lehetne érdemben tárgyalni.
A Biden-kormány többször is határidőket szabott Izraelnek a gázai offenzíva befejezésére illetve korlátozására, amelyek nagyobb részét a Netanjahu-kormány teljesítette. Washington kilátásba helyezte az izraeli fegyverszállítások befagyasztását is, de erre nem került sor.
Az amerikai kísérletek ellenére november óta csak olyan túszok szabadulhattak, akiket izraeli kommandók mentettek ki. A Hamász és szövetségesei, főként az Iszlám Dzsihád egyetlen túszt sem adott ki tavaly november óta.
Izrael nagyon bizakodó az új Trump-kormányzattal
A The Jerusalem Post szemleírója szerint Trump újbóli színrelépése reményeket jelent a több fronton lekötött Izraelnek. A washingtoni váltástól azt várják, hogy jóval határozottabb katonai fellépéssel járjon, de azt is remélik, hogy a globálisan is enyhül az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus.
A Trump-kabinet körvonalazódó külpolitikájában éles váltás látható a Biden-korszakhoz képest, teljes elkötelezettséggel Izrael pártján. Ez nem meglepetés, mert a megválasztott elnök korábban többször is támadta az ENSZ, az UNWRA és a hágai Büntetőbíróság Izrael-ellenes politikáját, miközben fenntartotta szoros kapcsolatát a Netanjahu-kabinettel.