Már csak a formaságnak számító ratifikáció hiányzik ahhoz, hogy Oroszország és Észak-Korea védelmi szövetségre lépjen egymással, azaz megvédje a másikat, ha azt megtámadják. Észak-Korea közben elkezdte felrobbantani azokat az utakat, amelyek még összekötik Dél-Koreával.
HIRDETÉS
Benyújtotta Vlagyimir Putyin elnök az orosz Állami Dumának az Észak-Koreával kötendő stratégiai partnerségről szóló törvényjavaslatot. Az egyezség értelmében ha Oroszországot vagy Észak-Koreát megtámadják és ezért hadiállapotba lép, akkor a másik fél minden tőle telhető katonai támogatást megad neki.
Ez gyakorlatilag egy olyan védelmi szövetséget jelent, amilyet a NATO is biztosít a tagállamai számára. A NATO-alapszerződés 5. cikke arról rendelkezik, hogy a megtámadott tagállamot a szervezet többi tagja támogatja, akár fegyveres erő alkalmazásával is. Az Észak-Atlanti Szerződés ugyanúgy az ENSZ Alapokmányának önvédelemről szóló cikkére hivatkozik, mint az Oroszország és Észak-Korea közötti, még ratifikálásra váró egyezmény.
Ezt még június 19-én írta alá Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai elnök Phenjanban, és akkor fog életbe lépni, ha mindkét ország törvényhozása elfogadja azt - ez a kritérium azonban csak formaságnak számít a két diktatúrában. A szerződés nem példa nélküli az orosz-koreai történelemben, sőt, a dél-koreai Jonhap hírügynökség szerint a mostani szöveg mintájául az 1961-es szovjet-észak-koreai barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény szolgált.
Észak-Koreai katonák az ukrán fronton
Az elmúlt években Oroszország és Észak-Korea egyre szorosabbra fűzte a viszonyát, és ez nemcsak hangzatos szerződésekben, hanem konkrét, harctéri együttműködésben is testet öltött. Az orosz hadsereg ukrajnai invázióját Észak-Korea több millió tüzérségi lövedékkel támogatta eddig, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint pedig már katonákat és mérnököket is küldött Phenjan az ukrán frontra.
Egy héttel ezelőtt a dél-koreai védelmi miniszter is bejelentette, hogy észak-koreai katonák harcolnak Ukrajnában az orosz csapatok oldalán. A miniszter, Kim Dzsonghjun szerint több észak-koreai állampolgár már meg is halt a fronton, és Phenjan terve az, hogy a jövőben még több katonát küld Ukrajnába.
Ezekkel a hírekkel egybecseng a Kyiv Post nemrég megjelent cikke, mely hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy egy orosz támaszpont elleni ukrán rakétacsapásban hat észak-koreai katonatiszt is életét vesztette. A lap úgy tudja, hogy a tisztek tárgyalni utaztak a Donyeck közelében fekvő bázisra, és az orosz erők harci kiképzését is megtekintették.
Az ukrán hírszerzés már tavaly közleményt adott ki arról, hogy az Oroszország által megszállt ukrán területekre érkezett egy csapat észak-koreai katona, elsősorban utászok. A két ország hadserege közötti együttműködés a jelek szerint azóta tovább mélyült.
Észak-Korea felrobbantja a Dél-Korea felé tartó utakat
Az észak-koreai hadsereg eközben elkezdte felrobbantani azokat az utakat, amelyek áthaladnak az Észak- és Dél-Koreát elválasztó tűzszüneti vonalon, és ezzel legalább szimbolikusan összekötik az 1953-ban kettészakadt országot. A lépést Észak-Korea azzal indokolta, hogy az utak és vasutak elvágásával egy délről indítandó háborút akarnak megakadályozni.
A CNN beszámolója szerint egyelőre két utat robbantottak fel az észak-koreai katonák, a mellettük húzódó vasúti sínekkel együtt. Az utakat hosszú évek óta senki sem használta, a két országot ugyanis a világ egyik legszigorúbb demarkációs vonala választja el egymástól.
A robbantásokra a dél-koreai hadsereg tüzérségi csapásokkal válaszolt, ezek azonban csak figyelmeztető jellegűek voltak, a lövedékek a határtól délre, saját területen csapódtak be. Szöul közölte, hogy hadserege tejes készültségben áll, és az Egyesült Államok támogatását élvezve figyeli, hogy mit lép legközelebb Észak-Korea.