A két amerikai elnökjelölt világgazdasági víziói nem túl távoliak, de Harris valószínűleg kisebb nyomást fejtene ki az Unióra, mint ami Donald Trumptól várható. Az amerikai választási döntés egyenes kihatással lehet az európai gazdaságok növekedésére.
A két fő feszült kérdés: az európai export túlsúlya Amerika felé és a Kínával való gazdasági kötéltánc
HIRDETÉS
Kamala Harris a 'kisebb rossz' Európának, így foglalja össze a Reuters hírügynökség előrejelzése, noha a demokrata jelölt is emlegeti az amerikai piac és munkaerő védelmét. Az alelnök legutóbb kifejezetten a fekete férfiaknak ígért állami támogatásokat, miután kampánystábja érzékelte, hogy Trump 7 pontos előnyre tett szert ebben a szavazói csoportban.
A két jelölt összevetésének alapja az, hogy Harris programját jórészt Joe Biden folytatásának tekintik, akinek elnöksége alatt az USA és az Európai Unió eseménytelen békésségben és fenyegetések nélkül tudott együttműködni, dacára Európa erőteljes kereskedelmi többletének. Harristól ezért csak annyit várnak, hogy ettől ne térjen el túlzottan.
Ugyancsak Biden elnöksége alatt sikerült elérni, hogy az európai NATO-tagok erőteljesen növeljék védelmi ráfordításaikat, bár ez kevésbé volt az elnök érdeme, mintsem az ukrajnai háború által kiváltott fokozott önvédelmi vállalások következménye, tetézve Kijev katonai támogatásával.
Ha viszont a 'Trump 2.0' lépne életbe, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az USA csökkenti vagy megvonja Ukrajna támogatását, amivel fokozott terheket róna az európai gazdaságokra, és a kormányoknak példátlan gyorsasággal kellene emelniük a védelmi kiadásokat.
Egy esetleges új kereskedelmi háború során Európa tarthat attól, hogy ő lenne a nagy vesztes. Emlékeztetőül; Trump elnökségének végén így festett a két tömb kereskedelmi kapcsolata. Látható, hogy Európa a maximumra növelte többletét az USA-val szemben, ami Biden első két évében némileg visszaesett, de újjáépült. Kérdés, hogy az amerikai választás után ez a tendencia fenntartható marad-e.
Ami közös a két jelöltben: Kína a fő gazdasági ellenfél mindkettőjük szemében
A Kína-ellenes intézkedések ritka területei a kétpárti szemléletnek az amerikai választási kampányban. Elnökségének idején Trump radikális korlátozásokat és büntető intézkedéseket alkalmazott Pekinggel szemben, és jelenleg Harris sem mondja azt, hogy ezen lényegesen változtatna.
Európa számára viszont ez újabb dilemmát okozhat, mert exportvezérelt gazdasága felveti a kérdést, hogy képes lesz-e tovább zsonglőrködni az USA-val és Kínával egyidőben fenntartott kereskedelmi kapcsolataiban. Egyre fenyegetőbb veszély, hogy a Peking elleni amerikai szankciók és korlátozások elérik a Kínába exportáló európai vállalatokat is, főként a stratégiai iparágak terén.
„Bárki lesz is az amerikai választások győztese, nem világos, hogy Európa továbbra is profitálhat-e az Egyesült Államok növekedéséből anélkül, hogy csökkentené a Kínával folytatott kereskedelmet” – mondja erről Zach Meyers, a Center for European Reform (CER) agytröszt munkatársa.
A Trumppal kapcsolatos aggodalmakat növeli, hogy a volt elnököt kevésbé tartják kiszámíthatónak, és mert hajlandó konfrontálódni az Európai Unióval is. Így például az ASML holland óriáscég, amely vezető szereplő a mikrochip-gyártó ágazatban kifejezetten tart a járulékos károktól, ha az Egyesült Államok tovább akarja zabolázni Kínát, és emiatt neki is exporttilalmakkal kellene szembenéznie.
„Az Egyesült Államokban erős a közös akarat, hogy még több korlátozást keressenek” – mondja Christophe Fouquet, az ASML vezérigazgatója, aki szerint bármi is történik novemberben, ez a tendencia fennmarad.
Európa termelői kibocsátásának fele a kereskedelemből származik, ami kétszer akkora, mint az Egyesült Államoké. Európában ez 30 millió feldolgozóipari munkahelyet jelent, míg az USA-ban csak 13 milliót. Ez önmagában is jelzi, hogy a vén kontinens rendkívül ki van téve bármilyen intézkedésnek, ami korlátozza a kereskedelmet.
Amerika már nem a szabadkereskedelem bajnoka?
A szabadkereskedelem támogatottsága Washingtonban elpárolgott az elmúlt évtizedben. Joe Biden úgy döntött, hogy nem törli el a Trump első elnöksége idején kivetett közvetlen vámokat, és a hazai pénzromlás enyhítésére bevezetett Inflation Reduction Act (IRA - Inflációcsökkentési Törvény) szubvenciós politikájával az amerikai munkahelyeket hozta előnyösebb helyzetbe.
Amerika ugyanezt viszont nehezményezi és szankcionálja, ha más ország is hasonló lépéseket tesz, és ez mindenekelőtt Kínára vonatkozik, amely állami támogatásokkal hozza kedvező versenyhelyzetbe saját iparvállalatait.
Harris egyelőre a bideni utat járja, viszont Trump azzal fenyegetőzik, hogy kiterjeszti a 10-20%-os átfogó vámokat az összes importra – beleértve Európát. Ez már valóban ijesztő kilátás az Unió számára, amely több mint egy billió euró értékben kereskedik az USA-val.
Nem ezen dől el, de jellemző példa a spanyol olajbogyó-termelők exportja az Egyesült Államokba, amely 70%-kal esett vissza Trump 2018-as vámrendelkezései miatt. „Ha Trump nyer, a helyzet még rosszabbra fordulhat, és úgy gondoljuk, hogy nehéz lesz ezt megoldani Európa nyomása nélkül” - mondta Antonio de Mora, a spanyol olajbogyó-exportőröket képviselő testület vezetője a Reutersnek.
Az amerikai jelenléttel rendelkező európai vállalatok számára további bizonytalansági tényező, hogy Trump beváltja-e a fenyegetést, hogy megszünteti Biden zöldenergia-támogatási programját. Egy 2,000 amerikai alkalmazottat foglalkoztató német gépgyártó, amely elektromos járművek akkumulátoraihoz és napelemeihez szállít berendezéseket, azt mondta, hogy pillanatnyi bizonytalanság miatt egyelőre nem bővíti tevékenységét az Egyesült Államokban.
Több más európai iparvállalat vezetői is jelezték, hogy az amerikai választások végeredménye előtt nem kezdenek bele jelentősebb fejlesztési tervekbe.
A Goldman Sachs közgazdászai úgy becsülik, hogy ha Trump tovább lépne a vámok bevezetésével, akkor azok közvetlen hatása akár egy százalékponttal is csökkentheti az euróövezet 20 országának kibocsátását.
Az Európai Bizottság egy bizalmas munkát végző elemző csapata azt vizsgálja, hogyan érinti majd az Uniót a választások eredménye. Az általuk levont politikai következtetések mögé azonban uniós konszenzust kell biztosítani, ami a blokk megosztottsága miatt nehéz feladat lesz az új Von der Leyen Bizottság számára, lásd például a kínai elektromos járművek behozatalával kapcsolatos nézeteltéréseket.
Vannak azért kevésbé pesszimista hangok is
Más vélemények szerint viszont az amerikai választások – különösen Trump győzelme esetén – 'üdvös sokkhatást' válthatnak ki azáltal, hogy végre sarkallják a régiót, hogy elfogadják azokat a mélyreható reformokat, amelyeket Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetője és egykori olasz miniszterelnök javasolt nemrégiben. A legfőbb ideje annak, hogy Európa mélyebben foglalkozzon azokkal az okokkal, melyek miatt gazdasági befolyása az Egyesült Államokhoz képest csökken - mondják a pozitív jeleket kereső optimisták.