NewsletterHírlevélEventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Harc az orosz dezinformáció ellen Németországtól Ukrajnáig - interjú

Az Osavul alapítói: Dmytro Bilash (balra) és Dmytro Plieshakov.
Az Osavul alapítói: Dmytro Bilash (balra) és Dmytro Plieshakov. Szerzői jogok Osavul
Szerzői jogok Osavul
Írta: Kristof MaurerAnne Frieda Müller
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

A 2022-es alapítású ukrán vállalat ma már a világ számos pontjáról kap támogatást annak érdekében, hogy felkutassa az orosz dezinformációt, legyen szó a francia választásokról, vagy a német gazdasági jelenlegi helyzetének kérdéséről.

HIRDETÉS

Az ukrán Osavul nemrég 3 millió dollárt, azaz 2,78 millió eurót kapott a dezinformációval vívott küzdelmeire. Ez a valaha volt legnagyobb befektetés ezen a szakterületen, amelyet egy német kockázati tőkebefektető cég, egy, az amerikai kormány által támogatott ukrán és moldáv projektet finanszírozó vállalat, valamint egy ukrán kockázati tőkealap juttatott az Osavulnak.

Dmitro Bilas, az Osavul társalapítója, mostani munkája előtt az üzleti világban helyezkedett el vállalatok adatit elemezte célzott reklámok készítésének érdekében. 2022-ben azonban minden megváltozott, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.

Bilas kijevi lakását eltalálta két orosz rakéta, teljesen megsemmisítve azt. A férfi ekkor döntött úgy, hogy aktívan segíteni szeretne országának. Az ukrán kormány kérésére elindította az Osavul nevű céget, amely mesterséges intelligenciát használ a dezinformáció felkutatására és beazonosítására.

Ukrán rendőrtisztek vizsgálják a károkat Kijev utcáin egy orosz rakétatámadást követően.Thursday, Feb. 24, 2022.
Ukrán rendőrtisztek vizsgálják a károkat Kijev utcáin egy orosz rakétatámadást követően.Thursday, Feb. 24, 2022. AP Photo/Emilio Morenatti

2022-ben az Osavul kis projektként indult, majd később közösségi adományok révén kezdett el növekedni. A vállalat ma már uniós és NATO-finanszírozású projektekben vesz részt, miközben a dezinformációs-szektor rekordtámogatását kapja. A cég központja jelenleg az amerikai Delaware, ahol 28 szakember dolgozik, míg az Osavul adatait világszerte több mint 500 elemző használja.

Dmitro Bilas, az Osavul társalapítója orosz dezinformációról, álhírek leleplezéséről és civil technikákról beszélt az Euronewsnak.

Euronews: Miért alapította az Osavult?

Bilas: Az orosz invázió minden ukrán életét megváltoztatta - segíteni szerettünk volna. A dezinformáció, a fake news akkora problémát jelent, hogy egyetlen magáncég - legyen szó európai, vagy amerikai vállalatról - sem lenne képes megbirkózni vele ilyen mértékben. Az invázió előtt sokkal kisebb számban érkezett fake news, azóta azonban jócskán megnövekedett ezeknek az eseteknek a száma. Megpróbáltunk kifejleszteni valamit, ami képes kezelni a dezinformációnak ezt a modern, új fenyegetését.

Korábban reklámokat gyártottam - de rájöttem, hogy ennek nem volt értelme. Valami olyasmit akartam csinálni, aminek van értelme, amire szükség van.

Euronews: Hogyan jutott el a reklámtól a dezinformáció elemzéséig?

Bilas: Igen, ez volt a probléma. Nem volt ideális megoldás. Tudtuk, hogyan kell elemezni az adatokat, a nyilvánosan elérhető adatokat, és ezt a tudást használtuk fel arra, hogy kifejlesszünk valamit. Ez ma már egy elég kifinomult technológia.

Euronews: Hogyan dolgoznak most? Hogyan működik egy ilyen folyamat?

Bilas: Van néhány lépés, amit figyelembe kell venni. Weboldalakról, nyílt forrásokból gyűjtünk adatokat, naponta több mint 10 millió üzenetet. A mesterséges intelligenciánk ezeket az adatokat elemzi, így azonosítva kulcsfontosságú narratívákat, vitatott témákat és a médiában kifejtett véleményeket.

Ahogyan a francia választási kampányban is láthattuk, ha Oroszország célja például a választásokba való beavatkozás, akkor ezt mi fel tudjuk fedezni, és meg tudjuk mutatni az érintett feleknek a konkrét narratívákat, ezzel felfegyverezve őket.

Ehhez háromféle eszközt használunk: nyílt forráskódú eszközöket, vásárolt kereskedelmi eszközöket és saját eszközeinket.

Miután a mesterséges intelligenciamodell kiszűrte a főbb narratívákat és álhíreket, nekünk a legfontosabb kérdéseket kell feltenni: Ki terjeszti ezeket a híreket? Közintézmény, propagandacsatorna vagy ismeretlen weboldal? Milyen hatása van ennek? Az álhírek egy érdeklődési csoporton belül maradnak, vagy tovább terjednek, nagyobb, úgynevezett visszhangkamrát létrehozva?

HIRDETÉS

Ezeket az információkat mind összegyűjtjük, és a döntéshozók rendelkezésére bocsátjuk. Ha ők akarnak, és tudnak, akkor cselekednek. Ha az álhírekkel törvényeket szegnek meg, akkor tudnak ellene fellépni - de ez már nem a mi feladatunk.

Euronews: Tudna példát mondani arra, hogy milyen az orosz dezinformáció?

Bilas: Fontos megérteni, hogy a dezinformációs minták nagyban függnek attól, hogy hol terjesztik őket, ugyanis megpróbálják minél jobban személyre szabni ezeket. A megszólítandó csoporthoz mérik, például: fiatalok vagy idősek, jobb- vagy baloldali beállítottságúak, oroszul vagy németül beszélnek?

Az orosz dezinformáció legfontosabb narratívája az, hogy a német gazdaság gyengül.

HIRDETÉS

Ha mondjuk egy német bútorgyártó céget veszünk példának, amely mindegy, hogy valójában létezik-e, vagy sem, csődbe megy, rá lehet húzni arra a narratívára, miszerint a német gazdaságban komoly problémák vannak. Sokan utána sem néznek, hogy valójában létezik-e ez a cég, mert csak a szalagcímet olvassák el.

A valós híreket gyakran még Németországban is elferdítik azok a médiumok, amelyek az orosz érdeket képviselik, hogy azt mutassák, a német gazdaság valóban rosszul teljesít. Az orosz narratíva célja ezzel az, hogy gyengüljön Ukrajna német támogatása.

Euronews: Miért Németország az orosz dezinformációs kampányok nagy célpontja?

Bilas: Ennek több okát is látom. Először is, a legnyilvánvalóbb ok, hogy Németország nagyon fontos ország az Európai Unió szempontjából, hiszen a legnagyobb gazdasággal rendelkezik. Németországban ezen kívül megtalálható egy nagy orosz nyelvű közösség is, akiket talán szintén céloz ez az üzenet, de nem ők a legfontosabbak.

HIRDETÉS

A másik ok az, hogy a Telegram, mint üzenetküldő szolgáltatás sokkal elterjedtebb Németországban, mint más nyugat-európai országban. A dezinformáció leginkább az X-en, a TikTokon és a Telegramon keresztül terjed - ezek a közösségi csatornák ugyanis kevésbé ellenőrzöttek, mint a Meta platformjai, azaz a Facebook, az Instagram vagy a WhatsApp.

Euronews: Hogyan ismerheti fel egy átlagos ember a dezinformációt?

Bilas: Amikor látok valamit a közösségi médiában, én először mindig az érzéseimre próbálok hagyatkozni: ha egy poszt nagyon erős érzést vált ki belőlem, akkor mindig felteszem magamnak a kérdést, hogy miért? Szerintem az álhírek esetében az első figyelmeztető jel az, hogyha erős érzéseket váltanak ki belőled.

A második legfontosabb a forrás, az az, hogy honnan szereztem az információt. Nem mindegy, hogy valamit egy barátomtól, vagy egy véletlenszerű online felhasználótól tudok, aki általában macska- és kutyás videókat posztol, hirtelen azonban erős politikai véleményei támadtak. Ez egy elég erős jel, hogy ezt a profilt megvásárolták, és felhasználják.

HIRDETÉS

Euronews: Vannak olyan orosz dezinformációs narratívák, amelyeket az ukránoknak akarnak célozni?

Bilas: Magában Ukrajnában a helyzet némileg más, mint Európában vagy a világ többi részén, ugyanis az ukránok az invázió óta sokkal éberebbek lettek.

Az itteni fake news stratégiák nagyon szorosan kapcsolódnak a harci eseményekhez. Ez azt jelenti, hogy Oroszország katonai győzelmeit sokkal nagyobbnak tünteti fel, mint amilyenek valójában.

Például, ha egy frontvonal melletti falut elfoglalnak az oroszok: persze lehet, hogy ez a hely már nem is létezik, vagy már nem is élnek ott emberek, az orosz propaganda ennek ellenére ezt hatalmas győzelmeként ünnepli. Az ilyen kampányok célja az ukránok egységérzetének megbontása. Gyengíteni és destabilizálni szeretnék az információs téren is az országot.

HIRDETÉS

Euronews: Van-e átfogó stratégia, amelyet Oroszország az összes dezinformációs kampányában alkalmaz?

Bilas: Az orosz propaganda gyakran beszél a nukleáris fenyegetésről - ez mindig egy jelzés, mind az ukrán lakosság, de az európai emberek számára is. Erre jó példa a mariupoli szülészeti klinika bombázása. Ott egy olyan technikát alkalmaztak, amit mi csak "információs alibinek" szoktunk nevezni.

A mariupoli kórház romjai az orosz hadsereg 2022-es támadása után. Ukraine, Wednesday, March 9, 2022.
A mariupoli kórház romjai az orosz hadsereg 2022-es támadása után. Ukraine, Wednesday, March 9, 2022.Evgeniy Maloletka/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

Már a támadás előtt elkezdett terjedni az az információ, hogy a mariupoli kórházban egy ukrán zászlóalj tartózkodik. Amikor a támadás megtörtént, könnyebb volt terjeszteni az álhíreket, miszerint a kórházat az ukrán zászlóalj miatt bombázta le az orosz hadsereg, hiszen a történet magvait már sokkal korábban elültették.

Az igazság terjesztése egyszerű: ha valami megtörtént, beszámolsz róla. Azonban, ha egy bizonyos, hamis narratívát akarsz terjeszteni, akkor elő kell készíteni, egy párhuzamos valóságot kell építeni. Olyan ez, mint egy gépezet, amelybe erőforrásokat irányítanak, hogy ezeket a hamis narratívákat terjesszék.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Oroszország ukrajnai hadműveleteire is hatással lehet a Telegram-vezér letartóztatása

Lengyelország szerint az orosz dezinformáció az USA és az EU kapcsolatait készül aláásni

Álhírháború: az orosz dezinformáció Zelenszka Bugattijától a saját kórházukat bombázó ukránokig