A közösségi médiából tájékozódó fiatalok könnyen válhatnak manipuláció áldozatává, a független médiának Európa-szerte kulcsszerepe van az álhírek elleni küzdelemben – hangsúlyozták a szakértők egy budapesti konferencián, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg.
HIRDETÉS
A magyarok rendívül fogékonyak a téves és torzított információkra, csaknem háromnegyedük (74%) szerint nem lehetünk biztosak abban, hogy amit tényként közölnek, az igaz is.
Az aggasztó közép-európai helyzet érzékeltetésére a Political Capital felmérésére is hivatkoztak a dezinformációról szóló nemzetközi konferencián a budapesti Francia Intézetben. A dezinformáció új korszaka – geopolitikai trendek, társadalmi változások és válaszok című konferenciát az AFP, az Epresspack, az Idea Alapítvány, a Lakmusz, a Mérték Mediaelemző Műhely, és a Political Capital szervezte.
Magyar és külföldi újságírók és médiaszakértők arra hívták fel a fgyelmet, hogy sok fiatal csak a közösségi médiából tájékozódik, és ez különösen sebezhetővé teszi őket a manipulációval szemben.
Radu Raluca, a Bukaresti Egyetem professzora szerint egész Európában figyelmeztető lehet, hogy nagyon nehéz követni, ami a közösségi médiában történik. A romániai elnökválasztáson egy ismeretlen szélsőjobboldali jelölt, Calin Georgescu a TikToknak köszönhetően nyert az első fordulóban.
"Az elnökjelölt sok szavazót meghódított két hét alatt. Algoritmusok, trollok lendítették fel, és olyan emberek, akiknek fizettek, hogy mondjanak valamit róla. Egyesek 10 eurót kaptak, hogy eljuttassanak róla üzeneteket. Ez nagyon veszélyes manipuláció, mikroinfluenszerekre lehet szert tenni, akik beszélnek rólad, nagyon kis pénzzel."
Az igazság ügye pokoli nagy bajban van világszerte – kongatta meg a vészharangot Kardos Gábor, a Magyar Jeti kiadó vezérigazgatója.
"A saját generációmnak azt kell, hogy mondjam, hogy a mélypontján vagyunk. A közélet tematizálása olyan politikai erők dominanciáját hozta, amelyek kifejezetten nem tisztelik az igazságot, vagy kifejezetten szempont számukra, hogy az igazságot mindenféle gátlás vagy morális kritika nélkül hajlítsák a saját törekvéseik felé."
Felix Kartte, a Stiftung Mercator kutatója arra hívta föl a figyelmet, hogy az Európai Uniónak határozottabban kell fellépnie az államilag támogatott dezinformáció ellen.
"Az EU-nak mindenekelőtt jobban kellene kommunikálnia. A demokratikus szereplőknek többet kell tenniük, el kell magyarázniuk az embereknek, hogy ők miért számítanak, és a demokratikus kormányzás miért kívánatosabb, mint az autokrácia, az autoriter kormányzás."
Tamar Kintsurashvili, a grúziai Myth Detector főszerkesztője elmondta, hogy a Facebokkal is együttműködnek a hamis tartalmak kiszűrésében.
"A cél az, hogy informáljuk a közönséget azokról a tényekről, amelyek hiányoznak a bejegyzésekből, és az álhírekről, amelyek összehangoltan terjednek. A dezinformáció gyakorta Oroszországból származik, és felerősödik Georgiában és más országokban."
A szakértők egyetértettek abban, hogy az információk extrém központosítása és a polarizálódó társadalom miatt is egyre nehezebb a tényfeltáró újságírók dolga.
A konferencia a HDMO projekt keretében az Európai Unió támogatásával valósult meg. A Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO - Hungarian Digital Media Observatory) projekt első fázisának részeként indult a Lakmusz szerkesztősége 2022-ben, majd a kezdeményezés 2023 januárjától új, kibővített szakaszába lépett.
A projekt keretében a Lakmusz öt másik autonóm szervezettel dolgozik együtt a hamis és félrevezető információk terjedése ellen Magyarországon.