NewsletterHírlevélEventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Nemcsak a szemnek, hanem az agynak is szól a Light Art Museum új kiállítása

Katona Kati óriási installációja a Light Art Museumban
Katona Kati óriási installációja a Light Art Museumban Szerzői jogok Bíró Dávid/Light Art Museum Budapest
Szerzői jogok Bíró Dávid/Light Art Museum Budapest
Írta: Magyar Ádám
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A kurátorok célja az volt, hogy a tárlat gondolatokat ébresszen a vendégekben, akik reményeik szerint akár 8-10 percet is eltöltenek majd egy-egy installáció előtt.

HIRDETÉS

Új kiállítást mutatott be a budapesti Light Art Múzeum „Phantom Vision, az érzékelés mélyáramlatai" címmel. A külföldi és magyar művészek több mint harmincöt alkotását bemutató tárlattal a kurátorok célja az volt, hogy ne csak a vendégek szemét kápráztassa el, hanem gondolatokat is ébresszen bennük.

„Akár az ökológiai helyzettel kapcsolatban, az ökológiai válsággal kapcsolatban, akár azzal kapcsolatban, hogy erre milyen újfajta válaszok fogalmazhatók meg. Akár azzal kapcsolatban, hogy az internethasználat, vagy a képáradat, vagy a mindennapi rutinjaink, amiknek nagy részét a képernyők előtt töltjük, ezek miként hatnak vissza a pszichénkre, a gondolatainkra, vagy akár az álmainkra. Tehát hasonló kérdéseket, mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket vetnek föl a művészek, és fogalmaznak meg a művészet eszközeivel, nagyon gyakran együttműködésben különböző tudományterületeken működő tudósokkal" - mondta Szalai Borbála, a kiállítás egyik kurátora.

Csörgő Attila alkotása a kiállításon
Csörgő Attila alkotása a kiállításonBíró Dávid/Light Art Museum Budapest

Magyar alkotók tették le a fényművészet alapjait

A fényművészet viszonylag új művészeti ágnak számít, és erős magyar gyökerei vannak.

„Onnantól kezdve beszélhetünk arról, hogy a fényt, mint médiumot használni tudja a művész a művészi kifejezés egyik eszközeként, mióta kontrollálni tudja. És ez a huszadik század húszas-harmincas évei. És hát nagyon komoly magyar közreműködői vannak, Moholy-Nagy László vagy Kepes György, akik ezt a műfajt tulajdonképpen megteremtették a húszas-harmicas évektől kezdve" - mesélte Bencsik Barnabás, aki szerint a fényművészetből mára egy jövedelmező iparág is kifejlődött, de ez nem szabott gátat a művészi önkifejezésnek:

„A technológia fejlődésével, a technológiai fejlődésre alapozva nőtte ki magát [a fényművészet] mostanra azzá a látványiparrá, azzá a vizuális iparrá, amivel lépten-nyomon szembesülünk, és aminek a legnagyobb hányada tulajdonképpen a marketing és PR-területen jelenik meg. Viszont azok a technológiák, azok az eszközök a művészeknek is rendelkezésükre állnak, és ők megpróbálják a saját gondolataikat, a saját látásmódjukat kifejezni ezen keresztül."

A múzeum előző kiállítását nagyjából kétszázezren látták. 60 százalékban magyarok. A kurátorok ezúttal arra is törekedtek, hogy teret adjanak az elmélyülésre, ezért vannak olyan alkotások, amelyek előtt 8-10 percet is érdemes eltölteni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A nácik ellen harcoló nőkre emlékezik a két művész által összeállított kiállítás Berlinben

Fotó- és novellakiállítással ünnepli a magyar EU-elnökséget a Petőfi Irodalmi Múzeum

A 65 éves Barbie babát ünnepli a londoni Design Múzeum kiállítása