Paul Watsont egy 2010-es ügy miatt tartóztatták le Grönlandon július végén. A japán kormányzat nyomást gyakorol Dániára, hogy adják ki a természetvédőt, akivel az elmúlt évtizedekben számos alkalommal összetűzésbe keveredtek.
HIRDETÉSPaul Watsont, a Sea Shepherd Conversation Society alapítóját júliusban Grönlandon tartóztatták le egy Japán által kiadott nemzetközi elfogatóparancs miatt. Watson szervezetével, amelynek legfőbb célja a tengeri élővilág kizsákmányolásának megakadályozása, főleg a bálnavadászat gátolására fókuszál, sokszor direkt akciókkal. A természetvédőt egy 2010-es akció miatt körözik a japán hatóságok, amikor egy társával engedély nélkül léptek fel egy bálnavadász-hajó fedélzetére a Déli-óceánon. A legénység elmondása szerint a két férfi akadályozta őket munkájukban, ráadásul egyik tagjának sérülést is okoztak. Watsonnal szemben ezután adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot.
Paul Watson sorsáról a dán fennhatóság alá tartozó grönlandi kerületi bíróság fog dönteni szerdán. Japán már megkereste Dániát a 73 éves férfi kiadatásával kapcsolatban: amennyiben a helyi bíróság emellett dönt, Watson akár 15 éves börtönbüntetést is kaphat. A környezetvédő jelenleg egy grönlandi börtöncellában várja a meghallgatást, és a döntést sorsáról. De hogyan jutottunk el ide? Miért olyan fontos Japánnak Paul Watson, hogy nyomást helyezzenek Dániára kiadásának érdekében?
Nem a szavak, inkább a tettek embere
A világ leghíresebb környezetvédelmi csoportját, a Greenpeace-t 1971-ben alapították Vancouverben. Paul Watson elmondása szerint részt vett az alapításban: ezt azonban a Greenpeace ma már tagadja. Az ellentmondás igazságtartalma a mai napig nem tiszta, az azonban biztos, hogy Watson a szervezet első éveiben a vezetőségi tagok egyike volt, annak ellenére, hogy sok mindenben nem értett egyet a csoport többi vezetőjével. Watson kifogásolta a Greenpeace erőszakmentes, sokszor főleg beszédből álló megközelítését, és 1977-ben kilépett saját útját járni. Ekkor alapította meg a korábban említett Sea Shepherd csoportot, amely a tengeri élővilág helyzetére fókuszált.
A csoport hirtelen, direkt fellépéseiről lett híres. A világ különböző pontjain tűntek fel: Spanyolország, Norvégia és Japán partjainál is folytattak néha akár veszélyes akciókat. A Sea Shepherd csoport ugyanis nem állt meg a tiltakozásnál, vagy a hajók megzavarásánal: bizonyos esetekben támadást indítottak a bálnavadászok ellen, elfoglalva, vagy elsüllyesztve hajójukat. Tevékenységüket számos kritika érte akár szakmán belüli berkekből is, azonban Watsonék ennek ellenére folytatták akcióikat. Segítette őket, hogy az 1980-as évek közepén életbe lépett egy nemzetközi szabályzás, amely betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot: azt a tevékenységet, amely a Sea Shepherd csoport fő fókuszává vált eddigre.
Watson és a japán kormányzat között ekkor kezdett elmérgesedni a viszony, ugyanis a nemzetközi embargó ellenére a távol-keleti ország tovább folytatta a bálnavadászatot. A Sea Shepherd egyre több akciót folytatott a mostmár orvvadászatot végző halászok ellen. Japán tudományos célokra hivatkozva magyarázta nemzetközileg a megállapodás be nem tartását: évente maximum 1000 bálnát fogtak ki az óceán vizeiből, ezeknek húsát azonban ugyanúgy feldolgozták. Bő 40 évig ezekkel a korlátozásokkal együtt zajlott a bálnavadászat (habár a Sea Shepherd aktivistái szeint az évek során az ezer példányos limit többször meg lett szegve), 2018-ban azonban Japán kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból, és újra engedélyezte a kereskedelmi célú vadászatot. A Sea Shepherd a döntéshez képest egy évvel korábban, 2017-ben döntött úgy, hogy nem küld több hajót Japán partjaihoz, ugyanis elmondásuk szerint az ázsiai ország katonai műholdakat vet be célzottan a szervezet ellen, amely talán összefüggésben is lehet a kereskedelmi vadászat újraindításával.
Túl jól jött Japánnak Watson letartóztatása?
A japán kormány a mai napig a bálnahús-fogyasztását ösztönző lépéseket hoz: a pandémia kitörtése előtt 5 milliárd jennel támogatta az ágazatot, míg 2023-ban például az ország számos pontján olyan automatákat állítottak fel, amelyből bálnahúst lehet vásárolni. Ennek ellenére a távol-keleti ország lakossága egyre kevésbé elfogadó a bálnahús fogyasztásával szemben, ma már a japánok több mint 50 százaléka nem fogyaszt ilyen terméket. A kormányzat azonban nem hajlandó feladni az elmúlt években foglalt álláspontját az ügyben - az idei évben bővítették a vadászható fajok listáját, és vízre engedték a Kangei Marut, amely egy 600 tonna húst tárolni képes, 13.000 kilométeres hatótávolságú feldolgozóhajó. A hatalmas hatótávolság azt is sugallja, hogy Japán korábban tett ígéretét, miszerint csak saját partjainál vadászik a vízi emlősökre, szintén megszegheti.
A Kangei Maru indulása felháborította Paul Watsont, aki 2022-ben ott hagyta a Sea Shepherd aktivistacsoportját, arra hivatkozva, hogy a szervezet elvesztette függetlenségét. Watson ezért létrehozta a Captain Paul Watson Foundationt, valamint a Sea Shepherd Origins csoportot, amelyeknek célja az volt, hogy visszatérjenek az alapokhoz, és tengeri akciókkal gátolják a japán bálnavadászatot. Paul Watson idei céljává tette a Kangei Maru működésének megzavarását, ugyanis a művelet a férfi állatvédő pályafutásának 50. évfordulóját koronázta volna meg. Watson szándékai egyértelműek voltak: egyes vélemények szerint nem véletlen, hogy mikor legénységével együtt megálltak a grönlandi Nuuk városánál üzemanyagot felvenni, letartóztatták egy bő évtizedes ügy miatt. Az álláspont szerint Japán nem akarta, hogy Watson kárt okozzon órióshajójukban, ezért gyakoroltak nyomást Dániára. Mások szerint azonban a meglepő szál a történetben, hogy Paul Watsont nem korábban tartóztatták le.
Mi vár Paul Watsonra?
A 73 éves aktivista véleménye szerint Japán csak példát statuál vele, elrettentve ezzel más állatvédőket, hogy valódi tettekkel gátolják tevékenységüket. A döntés Watson sorsáról mindenképpen megosztó lesz, hiszen a bálnavadászat nemzetközileg elítélt, és Japánban is évről-évre romlik megítélése. Watson mellett számos természetvédelmi aktivista kiállt már, mint például a világhírű antropológus, Jane Goodall, de Paul Watson mellett Emmanuel Macron hivatala is kiállt, kérve, hogy ne adják ki a férfit a japán hatóságoknak Az elmúlt hetekben klímaaktivisták számos tüntetést tartottak Dánia különböző részein, petíciót küldve egyenesen a királyi családnak. Paul Watson felesége arról is beszélt, hogy Watson cukorbeteg, és tart attól, hogy egy japán börtönben kevésbé fognak odafigyelni egészségügyi állapotára.
A japán igazságügyi minisztérium a 2010-es üggyel kapcsolatban nem osztott meg részleteket, azonban véleményül szerint komoly retorziókat vonhat maga után. A hajófoglalás magában három év szabadságvesztést jelentene a helyi törvények szerint, azonban amelyben a testi sértés bizonyítottá válik, Paul Watsonra akár 15 éves börtönbüntetést is várhat Japánban. Az ügy nemzetközileg azonban már sokkal többről szól, minthogy Watson és társa 14 éve valójában milyen céllal léptek fel a japán bálnavadász hajóra: a szeptember negyedikei döntés hatással lehet arra is, hogy a természetvédelmi aktivizmus milyen irányt vesz a következő években, és hogy Japán képes lesz-e elrettenteni a hasonló akcióktól Watson szimpatizánsait.