Kamala Harris kevés konkrét politikát akar a kampányába bevinni, viszont sok nemzeti érzést és jópofaságot. Azt is szeretné, hogy a kampány ne Joe Biden elnökségéről, hanem róla szóljon, ezért súlyos személyes agressziókra számíthat. Ezek ellen az 'aikido' módszerrel küzd.
Nem az a kérdés, hogy értik-e, hanem hogy mit álmodnak bele abba, amit mond
HIRDETÉSHarris kampányának egyik stratégája szerint felesleges az amerikaiakat számokkal adatokkal és gazdasági tervekkel fárasztani. Ennél sokkal fontosabb, hogy mit „álmodnak bele” a jelölt szövegeibe, mit éreznek meg bennük, és mit remélnek a jelölttől személyesen.
2008-ban Barack Obama alig mondott valamit a gazdaság vagy a napi élet számairól és terveiről, viszont az új személyiség elbűvölte a szavazókat. Erre Harrisnek is van esélye, mert ő lenne az első színesbőrű női elnök, ami többféle kapcsolódásra és szabad vegyértékekre számíthat több nagy társadalmi csoport felé.
„Ne Joe Bidenről szóljon a vita, hanem legyen népszavazás Donald Trump visszatérése ellen” – mondja az elemző. Trumpra már nincs szüksége Amerikának, nem kellenek az újabb konfliktusok és a megosztottság, amit megjelenít, hanem társadalmi béke kell, ami segíti az ország tovarobogását.
Nem csak az elfogadottság a kérdés, hanem az ismertség is
A választók ismerik az alelnök nevét, de legtöbbjüknek fogalma sincs arról, hogy ki ő, hanem inkább csak egy középkorú, színesbőrű és többnyire vidám nőről tudnak. Harris kampányfőnöke, Jen O'Malley Dillon erről azt mondta a The Washington Postnak, hogy a kampány következő két hónapja során „arra koncentrálunk, hogy meghatározzuk, kicsoda Harris, és mi várható a vezetésétől. Nem részletesen és unalmasan, hanem empatikusan és szórakoztatóan”.
Dillon szerint Harris ezen a téren jobb lesz, mint Biden, akit az elmúlt évtizedekben alaposan megismert a közvélemény. „Pontosan tudjuk, hogy az amerikaiak általában keveset tudnak az alelnökről, és ezt a képet ki kell egészítenünk”.
Nem is véletlen, hogy a chicagói elnökjelölő konvención elmondott nagy Harris-beszéd vissza-visszatérően sok személyes és életrajzi tételt tartalmazott, valamint teli szájú röhögéseket.
Harrist sok kritika éri harsány nevetései miatt, amit egyik rosszakarója már az alkoholizmus jelének nevezett. Ebben egyensúlyt kell találnia, bár a stáb tudja, hogy az amerikaiak általában kedvelik a nevetést és a jókedvet, szemben a komor és savanyú férfi politikusok drámaiságával, amiben a humornak ritkán osztanak lapot.
Az amerikaiak azt is jól tudják, hogy az elnökválasztás egyben egy hatalmas politikai show is, és elvárják, hogy jól érezzék magukat benne, véli Harris kampányfőnöke.
A legnagyobb etnikum, a hispán amerikaiak körében végzett országos felmérés szerint a szavazóknak csupán 33 százaléka mondta azt, hogy jól tájékozott Harris politikai programjával kapcsolatban, míg egyharmaduk szinte semmit nem tudott az alelnökről.
Ebben szerepet játszik az is, hogy az alelnökök általában árnyékszereplők vagy tartalékjátékosok az elnök mellett, és kevés alkalmuk van saját arculatot mutatni. Az elmúlt 40 évben volt olyan alelnöke az Egyesült Államoknak, akit 100 amerikaiból csak kettő tudott megnevezni.
Ráadásul az egyetlen komolyabb ügy, amit Joe Biden rábízott Harrisra, az pont a déli határ migrációs válsága volt, amiben nem szerepelt fényesen. A Harris pártját fogó elemzők szerint nem is tehetett volna sokkal többet, mert nem kapott intézkedési jogokat, és a valódi megoldások inkább az elnök kezében lettek volna.
Harris akkor teszi a legjobban, ha ezt a kérdést igyekszik félig a szőnyeg alá söpörni, nehogy egykori és még jelenlegi főnökét kelljen bírálnia. Ez viszont nehezen fog menni, mert a Donald Trumppal folytatott vita során számíthat arra, hogy az illegális bevándorlás ügyét megkapja az arcába, és ezt már nem lehet nevetésekkel félrepöckölni.
Harrisnek itt számolnia kell azzal is, hogy a Gallup felmérése szerint jelenleg az amerikaiak 55%-a mondja azt, hogy a bevándorlást általában csökkenteni kell, ami 31 éve a legmagasabb szám. Ugyanez az adat 1965-ben csak 33%-ot mutatott, majd az elutasítottság folyamatosan nőtt, az elmúlt évben pedig szembeszökően megugrott. Ezért Harris nem fogja megúszni, hogy valamilyen szigorítást vagy keményebb ellenőrző rendszert ne ígérjen meg.
Ugyanakkor megkönnyíti Harris helyzetét, hogy bár a bevándorlás fontos téma az amerikaiak számára, de több más kérdés messze megelőzi. Első helyen áll a gazdaság helyzete (73%), a terrorizmus elleni védekezés (63), a politika megtisztítása a pénzvilág befolyásától (62), az egészségügyi költségek csökkentése (61), az oktatás fejlesztése (60), a társadalombiztosítás erősítése (60) és a bűnözés visszaszorítása (58). A migráció csak ezután következik, tehát seregnyi más és életbevágó téma akad, melyekkel Harris hátrébb tudja szorítani az illegális bevándorlással kapcsolatos aggályokat.
Nem indult túl későn?
Steve Jarding demokrata stratéga szerint a legtöbb jelölt számára problémát jelentene, ha két hónappal a választás előtt kellene nagyrészt ismeretlenül harcba vonulnia, de ez akár előny is lehet Harris számára, tekintve, hogy milyen széles körben népszerűtlen az ellenfele.
HIRDETÉS„Ha Romney vagy Haley ellen kellene indulnia, az igen súlyos gond lenne, mert ők nem olyan megosztók, mint Trump” - mondja az elemző, utalva Mitt Romney utahi szenátorra és Nikki Haley volt ENSZ-nagykövetre. Ez most már kevésbé problematikus, mert Trump népszerűsége nem nagyon átszik a saját táborán túl (MAGA).
A volt elnök országos elfogadottsága már csak 42,7%, míg elutasítottsága 52,6. Ez elmúlt 4 évben ennél rosszabb eredményt csak a Capitolium ostroma után könyvelhetett el.
A FiveThirtyEight közvéleménykutatói aggregátor szerint Harris országos előnye jelenleg 47,1%, míg Trumpot 43,7-re teszik.
„Sok amerikai azt mondja, hogy nem nagyon ismeri Harrist, de ez nem baj, mert ő jelenti Trump alternatíváját, akit viszont nagyon is jól ismernek, és ezért adnak az alelnöknek egy esélyt”. Sokaknak Harris jelenti a megoldást az életkor problémájára is, ami nagyon megviselte a demokrata választókat. „Most már Trump a túl öreg, nem pedig Biden” – mondja Jarding.
HIRDETÉSAz aikido-módszer
Az elemző szerint a Harrisre leselkedő legnagyobb veszély az, ha hagyja, hogy Trump belerángassa egy személyeskedő, sértésekkel terhelt harcba, amely lehetővé tenná, hogy republikánus jelölt a saját feltételei szerint határozza meg a versenyt. Ez eddig nem sikerült, mert Harris aikido-módszerrel dolgozik, félrelépve a személyes sértések elől, kinevetve ellenfelét, aki ezzel botlásra kényszerül.
Ez feldühíti Trumpot, aki egyre vadabb megszólalásokba keveri magát, amivel energiát veszít, és csökken a népszerűsége. Ugyanakkor Harris nem ellenségnek, hanem jó amerikainak fogja lefesteni Trumpot, akinek viszont sajnos nincs igaza, és ezért nem lehet újra elnök.
Jardingnak az tetszik Harrisben, hogy nem kapta be a csalit, amikor Trump megpróbálta provokálni. Általában röhög egyet, ami nagyon jó módszer. Ha Trump gyepén kezdene játszani, akkor meg fogják verni, mivel a volt elnök sokkal kíméletlenebb harcos.