A tálibok hároméves uralma 1,4 millió lányt gátolt meg abban, hogy középfokú oktatásban részesüljön, ami "két évtizednyi folyamatos fejlődést" törölt el Afganisztánban - jelentette ki az ENSZ kulturális ügynöksége. Az egyre nagyobb arányú lemorzsolódás gyermekmunkához és korai házassághoz vezethet.
HIRDETÉSAfganisztánban legalább 1,4 millió lánytól megtagadták a középfokú oktatáshoz való hozzáférést, mióta a tálibok 2021-ben visszatértek a hatalomba, és ezzel egy egész generáció jövője került veszélybe - közölte az UNESCO.
Az általános iskolai oktatáshoz való hozzáférés is jelentősen visszaesett, 1,1 millióval kevesebb lány és fiú jár iskolába, mint korábban - olvasható a szervezet közleményében. A tálib hatóságok augusztus 15-én ünnepelték Afganisztán három évvel ezelőtti visszafoglalását.
"Az UNESCO-t aggasztják ennek az egyre nagyobb arányú lemorzsolódásnak a káros következményei, amelyek a gyermekmunka és a korai házasságok számának növekedéséhez vezethetnek" - olvasható az ügynökség közleményében. Mint írják, jelenleg közel 2,5 millió lányt fosztanak meg az oktatáshoz való jogától, ami az afgán iskoláskorú lányok 80 százaléka.
A szélsőséges iszlamista afgán kormányzat, amelyet egyetlen más ország sem ismer el, olyan korlátozásokat vezetett be a nőkkel szemben, amelyeket az ENSZ "nemi apartheidnek" nevezett. Afganisztán az egyetlen ország a világon, ahol a lányok és nők nem járhatnak középiskolába és egyetemre.
Csökkent azonban az általános iskolai tanulók száma is. Afganisztánban 2022-ben már csak 5,7 millió lány és fiú járt általános iskolába, szemben a 2019-es 6,8 millióval - közölte az UNESCO, amely szerint ezért a hatóságok azon döntése felel, amely megtiltotta a női tanároknak, hogy fiúkat tanítsanak, ráadásul a szülőket sem ösztönzik arra, hogy iskolába küldjék a gyerekeket.