Brazíliához hasonlóan a mexikói elnök is úgy nyilatkozott, hogy nem veszi figyelembe a hágai Büntető Bíróság nemzetközi elfogatóparancsát az orosz elnök ellen.
HIRDETÉSAndrés Manuel López Obrador mexikói elnök (becenevén AMLO) csütörtökön kijelentette, hogy kormánya „nem felelős” Vlagyimir Putyin orosz elnök letartóztatásáért, ha részt akarna venni Claudia Sheinbaum megválasztott elnök október 1-jei beiktatásán.
A meghívót az új államfő küldte Moszkvába, és ezzel eleve kizárta, hogy akár elődje és mentora, akár ő megfontolná az őrizetbe vételt.
„Mi ezt nem tehetjük meg, ez nem a mi felelősségünk. Mi a háború ellen és a béke mellett vagyunk” – mondta Obrador csütörtökön egy sajtótájékoztatón. Azt viszont sem ő, sem a megválasztott elnöknő nem tisztázta, hogy Putyin elfogadta-e a meghívást. Azt sem pontosították, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Nicolás Maduro venezuelai vagy Javier Milei argentin elnök megjelenésére számítanak-e.
Obrador emlékeztetett arra, hogy meghívták az összes kormányt, amellyel Mexikó kapcsolatban áll, és mindegyik maga dönti el, hogy részt vesz-e vagy sem. Peru és Ecuador részvétele azonban kétséges, mert kapcsolataik jelenleg 'pusztuló állapotban' vannak, különösen a mexikói követség áprilisi lerohanása óta Quitóban.
Azt sem tudni még, hogy VI. Fülöp spanyol király elfogadja-e a meghívást. A két ország kapcsolatát beárnyékolja, hogy Obrador öt évvel ezelőtt azt követelte, hogy Spanyolország kérjen bocsánatot és fizessen jóvátételt Mexikónak a gyarmati múlt népirtásai miatt, de nem kapott értékelhető választ.
Az új elnök, a zsidó származású Claudia Sheinbaum külpolitikai nézetei kevéssé ismertek, mert kampányát a hazai ügyekre alapozta, főként a polgári jogokra, a közbiztonságra és a digitális fejlesztésekre. Kiemelte az Egyesült Államokkal való zavartalan viszony fontosságát, de Ukrajnát, Oroszországot vagy a gázai háborút nem emlegette.
Biztosra vehető ezért, hogy elnöki munkája során Sheinbaum nagyban fog támaszkodni AMLO tanácsaira, aki megmarad a mögötte álló párt vezetőjének, és akinek amúgy is egész politikai karrierjét köszönheti.
Több országnak is problematikus a Putyin elleni elfogatóparancs
Az orosz elnök elfogatóparancsát a Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC) adta ki, amelynek Mexikó is tagja, vagyis - elvileg - érvényesítenie kellene Putyin elfogását Ukrajna megtámadása miatt.
Ennek ellenére a szocialista elnök a világ szinte minden országával való jó kapcsolatokat hangsúlyozta, amibe nem férne bele az orosz elnök elfogása. Mi több, a Spy Talk ismeretei szerint Mexikó valóságos paradicsom lett a közép-amerikai orosz kémkedés számára, engedélyezve 37 új orosz diplomata akkreditációját.
Ezzel a mexikóvárosi nagykövetségek között az orosz lett a legnagyobb, megelőzve az Egyesült Államokat.
Korábban Dél-Afrika esetében okozott fejfájást az ügy, amikor tavaly augusztusban ott rendezték a BRICS-csoport éves csúcsértekezletét. Korábban az orosz elnök azt mondta, hogy el akar menni a tanácskozásra, és a kibogozhatatlan csomót végül úgy vágták át, hogy az elnök helyett Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte Oroszországot. A vita kezdőpontján Moszkva még 'háborús oknak' nevezte Putyin esetleges elfogását Dél-Afrikában.
Tavaly Brazília baloldali elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva személyesen garantálta, hogy ha Vlagyimir Putyin idén novemberben megjelenik a G20 értekezleten Rio de Janeiro-ban, akkor nem fogják őrizetbe venni. Ezt a nyilatkozatát később enyhítette, és az igazságszolgáltatási szervek nyakába varrta a döntés felelősségét. Mint mondta „nem tudom, hogy a brazil igazságszolgáltatás őrizetbe veszi-e. Az igazságszolgáltatás dönt, nem a kormány”.
Lula ugyanakkor kifejezte kétségét, hogy Brazíliának benn kell-e maradnia a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezetében. Szerinte megfontolandó, hogy ha sem Oroszország, sem Kína, sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem tagja az egyezmények, akkor a hatalmas Brazíliának miért kellene ott maradnia.
Azt viszont biztosra ígérte, hogy idén ő maga ellátogat Moszkvába, a BRICS-csoport következő plénumára.