Peszkov orosz elnöki szóvivő cáfolta azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország értésére adta Ramaphosa dél-afrikai elnöknek, hogy ha letartóztatnák Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság végzésével a BRICS-csúcstalálkozón, az hadüzenettel lenne egyenértékű.
Az előzmények
HIRDETÉSCyril Ramaphosa dél-afrikai elnök szerint Oroszország háborúval fenyegette meg országát, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság parancsa alapján őrizetbe veszik az oda készülődő Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Azt nem árulta el, hogy ki és milyen úton közölte vele a fenyegetést.
„Oroszország világossá tette, hogy Putyin elnök letartóztatása hadüzenet lenne Oroszország ellen. Maga a Nemzetközi Büntető Bíróság is aggodalmát jelezte az orosz nukleáris fenyegetés miatt az elfogatóparancs kiadása után. Dél-Afrikának nincs joga háborút üzenni vagy hadat viselni Oroszországgal, és nem is akar” – mondta Ramaphosa a Bloomberg amerikai lapnak.
Dél-Afrika aláírója és tagja a Római Statútumnak, amely rendelkezik a háborús bűnökkel gyanúsítható személyek nemzetközi elfogásáról, de csak az aláírók körében. Elvi alapon a Dél-afrikai Köztársaság köteles lenne őrizetbe venni és elfogni az orosz elnököt. Feltéve persze, hogy Putyin megjelenik augusztus 22-24. között a BRICS világgazdasági szervezet éves közgyűlésén Johannesburgban.
Korábban az orosz elnök azt mondta, hogy el akar menni a tanácskozásra, a kibogozhatatlan csomót végül úgy vágták át, hogy Putyin helyett Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot a BRICS országok dél-afrikai csúcsértekezletén, augusztus végén.
Nehezen feloldható dilemma, mert a dél-afrikai ellenzék Putyin elfogását követeli, így Ramaphosa elnök többszörös tűz alá került - kapkodás, per, ellentörvény
A pretoriai kormány az ICC döntése óta csak kapkod. Szembe kell néznie a Demokratikus Szövetséggel is, ami Dél-Afrika vezető ellenzéki ereje. A párt az ország Legfelsőbb Bíróságához fordult, hogy kötelezze a kormányt a Putyin ellen kiadott Nemzetközi Büntetőbíróság parancsának teljesítésére, és ne engedélyezzen kibúvót a kötelezettség megtagadására.
A bírói döntés még nem született meg, de Ramaphosa felelőtlennek minősítette a beadványt, mert mérlegelése szerint a nemzetbiztonság forog kockán. Az elnök szerint az ország nem kockáztathatja meg, hogy bármilyen katonai konfliktusba keveredjen Oroszországgal, miközben a kínai-orosz-dél-afrikai hadgyakorlatokkal kvázi a szövetségesének számít.
Kettős mérce?
A bírósági beadványra a parlamenti kormányoldal kapkodó ellenlépése az volt, hogy törvényjavaslatot nyújtottak be, ami lehetővé tenné, hogy az elnök dönthesse el, hogy egy nemzetközi elfogatóparancs esetén kit vesznek őrizetbe és kit hagynak futni.
A kormánypárt ezt a logikát arra építi, hogy szerinte a nemzetközi bíróság kettős mércével mér, mert például sosem bocsátott ki elfogatóparancsot Tony Blair volt brit miniszterelnök vagy G.W.Bush egykori amerikai elnök ellen a 2003-as iraki agresszió miatt.
Hivatkoznak arra az esetre is, amikor Nagy-Britannia 7 éven át eltűrte, hogy a nemzetközi körözés alatt álló Augusto Pinochet bukott chilei diktátor nála rejtőzzön. Akkor egy spanyol bíró mondta ki a végső határozatot Pinochet kiadatásáról.
Korábban Dél-Afrikában is volt precedens arra, hogy nem tartotta magát a római egyezményhez, amikor 2015-ben nem vette őrizetbe a hozzá látogató Omar al-Bashir tömeggyilkos szudáni elnököt.
Dél-Afrika legfelsőbb fellebbviteli bírósága akkor kimondta, hogy a kormány törvénytelenül járt el, amiért nem tett eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és erre számít most is a pretoriai ellenzék.
A másik egérút a találkozó lefújása, vagy Putyin távol tartása lett volna
Dél-Afrika megpróbálta úgy is megkerülni a parancsot, hogy a csúcstalálkozót Kínába helyezi át, aki nem tagja a nemzetközi büntető egyezmények, de ezt az ötletet a többi BRICS-tag megvétózta.
A következő elképzelés az volt, hogy megkérik Oroszországot, hogy ne Putyin elnök, hanem Mihail Misusztyin miniszterelnök vezesse az orosz delegációt. Moszkva erre a felvetésre nem is reagált.
A két vezető legutóbb Szentpéterváron találkozott, ahol Ramaphosa vezette azt az afrikai küldöttséget, amely békejavaslattal kereste fel előbb Zelenszkij ukrán elnököt, majd Vlagyimir Putyint. A béketerv mindkét fél részéről merev elutasításban részesült.
Lehetne-e ebből valóban háború?
A legvadabb forgatókönyvet számításba véve elvileg lehet. Egy háború megindítása nem esik nemzetközi tilalom alá, és még a hadüzenet sem kötelező. Amit be kell tartani az ellenségeskedés során, az a nemzetközi hadijog és az ember jogok szabályrendszere, ami a használható fegyverzetekre, a civil lakossággal és főként a gyermekekkel való bánásmódra, vagy a hadifoglyokra vonatkozik.
Viszont az, hogy Oroszország valóban hadba lépjen Dél-Afrika ellen, az már inkább a politikai science fiction világába tartozik.
Külföldi források az üggyel kapcsolatban:
A Bloomberg közlése
A The Times jelentése az ügyről
A Római Statútum