EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Elmarad az orosz-dél-afrikai háború, mert Putyin végül nem megy el Johannesburgba

Dél-Afrika több tűz között
Dél-Afrika több tűz között Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: SzéF
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Peszkov orosz elnöki szóvivő cáfolta azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország értésére adta Ramaphosa dél-afrikai elnöknek, hogy ha letartóztatnák Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság végzésével a BRICS-csúcstalálkozón, az hadüzenettel lenne egyenértékű.

Az előzmények

HIRDETÉS

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök szerint Oroszország háborúval fenyegette meg országát, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság parancsa alapján őrizetbe veszik az oda készülődő Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Azt nem árulta el, hogy ki és milyen úton közölte vele a fenyegetést. 

„Oroszország világossá tette, hogy Putyin elnök letartóztatása hadüzenet lenne Oroszország ellen. Maga a Nemzetközi Büntető Bíróság is aggodalmát jelezte az orosz nukleáris fenyegetés miatt az elfogatóparancs kiadása után. Dél-Afrikának nincs joga háborút üzenni vagy hadat viselni Oroszországgal, és nem is akar” – mondta Ramaphosa a Bloomberg amerikai lapnak.

Twitter
Dél-Afrika egyeztet Hágával az ügybenTwitter

Dél-Afrika aláírója és tagja a Római Statútumnak, amely rendelkezik a háborús bűnökkel gyanúsítható személyek nemzetközi elfogásáról, de csak az aláírók körében. Elvi alapon a Dél-afrikai Köztársaság köteles lenne őrizetbe venni és elfogni az orosz elnököt. Feltéve persze, hogy Putyin megjelenik augusztus 22-24. között a BRICS világgazdasági szervezet éves közgyűlésén Johannesburgban.

Korábban az orosz elnök azt mondta, hogy el akar menni a tanácskozásra, a  kibogozhatatlan csomót végül úgy vágták át, hogy Putyin helyett Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot a BRICS országok dél-afrikai csúcsértekezletén, augusztus végén.

Nehezen feloldható dilemma, mert a dél-afrikai ellenzék Putyin elfogását követeli, így Ramaphosa elnök többszörös tűz alá került - kapkodás, per, ellentörvény

A pretoriai kormány az ICC döntése óta csak kapkod. Szembe kell néznie a Demokratikus Szövetséggel is, ami Dél-Afrika vezető ellenzéki ereje. A párt az ország Legfelsőbb Bíróságához fordult, hogy kötelezze a kormányt a Putyin ellen kiadott Nemzetközi Büntetőbíróság parancsának teljesítésére, és ne engedélyezzen kibúvót a kötelezettség megtagadására. 

A bírói döntés még nem született meg, de Ramaphosa felelőtlennek minősítette a beadványt, mert mérlegelése szerint a nemzetbiztonság forog kockán. Az elnök szerint az ország nem kockáztathatja meg, hogy bármilyen katonai konfliktusba keveredjen Oroszországgal, miközben a kínai-orosz-dél-afrikai hadgyakorlatokkal kvázi a szövetségesének számít.

Kettős mérce?

A bírósági beadványra a parlamenti kormányoldal kapkodó ellenlépése az volt, hogy törvényjavaslatot nyújtottak be, ami lehetővé tenné, hogy az elnök dönthesse el, hogy egy nemzetközi elfogatóparancs esetén kit vesznek őrizetbe és kit hagynak futni.

A kormánypárt ezt a logikát arra építi, hogy szerinte a nemzetközi bíróság kettős mércével mér, mert például sosem bocsátott ki elfogatóparancsot Tony Blair volt brit miniszterelnök vagy G.W.Bush egykori amerikai elnök ellen a 2003-as iraki agresszió miatt. 

Hivatkoznak arra az esetre is, amikor Nagy-Britannia 7 éven át eltűrte, hogy a nemzetközi körözés alatt álló Augusto Pinochet bukott chilei diktátor nála rejtőzzön. Akkor egy spanyol bíró mondta ki a végső határozatot Pinochet kiadatásáról.

Korábban Dél-Afrikában is volt precedens arra, hogy nem tartotta magát a római egyezményhez, amikor 2015-ben nem vette őrizetbe a hozzá látogató Omar al-Bashir tömeggyilkos szudáni elnököt. 

Dél-Afrika legfelsőbb fellebbviteli bírósága akkor kimondta, hogy a kormány törvénytelenül járt el, amiért nem tett eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és erre számít most is a pretoriai ellenzék.

A másik egérút a találkozó lefújása, vagy Putyin távol tartása lett volna

Dél-Afrika megpróbálta úgy is megkerülni a parancsot, hogy a csúcstalálkozót Kínába helyezi át, aki nem tagja a nemzetközi büntető egyezmények, de ezt az ötletet a többi BRICS-tag megvétózta. 

A következő elképzelés az volt, hogy megkérik Oroszországot, hogy ne Putyin elnök, hanem Mihail Misusztyin miniszterelnök vezesse az orosz delegációt. Moszkva erre a felvetésre nem is reagált.

A két vezető legutóbb Szentpéterváron találkozott, ahol Ramaphosa vezette azt az afrikai küldöttséget, amely békejavaslattal kereste fel előbb Zelenszkij ukrán elnököt, majd Vlagyimir Putyint. A béketerv mindkét fél részéről merev elutasításban részesült.

AP Photo
Putyin orosz és Ramaphosa dél-afrikai elnök, Szentpétervár, 2023 június 17.AP Photo

Lehetne-e ebből valóban háború?

A legvadabb forgatókönyvet számításba véve elvileg lehet. Egy háború megindítása nem esik nemzetközi tilalom alá, és még a hadüzenet sem kötelező. Amit be kell tartani az ellenségeskedés során, az a nemzetközi hadijog és az ember jogok szabályrendszere, ami a használható fegyverzetekre, a civil lakossággal és főként a gyermekekkel való bánásmódra, vagy a hadifoglyokra vonatkozik.

Viszont az, hogy Oroszország valóban hadba lépjen Dél-Afrika ellen, az már inkább a politikai science fiction világába tartozik.

Külföldi források az üggyel kapcsolatban:

A Bloomberg közlése
A The Times jelentése az ügyről
A Római Statútum

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Aranyketrecben az orosz elnök: újabb csúcstalálkozót kell kihagynia

Eltűnt a kínai elnök a BRICS első napjáról, vacsoráig nem látták

Ellenzéki előretörés: véget ért az ANC harmincéves egyeduralma Dél-Afrikában