Elemzők szerint egy valószínűsíthetően munkáspárti vezetésű kormány újfajta stabilitást hozhat a közelmúltban viharos brit-EU kapcsolatokba.
Egy évtizede uralja a brit politikát a Brexit, azonban a kampányban tabu, akkor, amikor az Egyesült Királyság a csütörtöki parlamenti választásokra készül.
"Mindkét fő párt igyekezett a lehető legkevesebbet beszélni a brexitről" - mondta Joel Reland, a UK in a Changing Europe think tank kutatója az Euronewsnak. "A választók eléggé csalódottak voltak abban, ami a brexit után történt velük, így Rishi Sunak konzervatív miniszterelnök nem akarja felhívni erre a figyelmet."
"A Munkáspárt részéről pedig Keir Starmer megpróbálja visszaszerezni a képviselői helyeket, akik 2016-ban az EU-ból való kilépésre szavaztak" - tette hozzá, utalva a Munkáspárt központi helyére a hagyományosan munkásosztálybeli régiókban, Midlandsben és Észak-Angliában, amelyek a legutóbbi, 2019-es választáson tömegesen álltak át a konzervatívokhoz.
Most azonban, hogy a Munkáspárt 14 év óta először kormányra kerülhet - és vezetője, Keir Starmer megfogadta, hogy újra megnyitja az Egyesült Királyság brexit utáni megállapodás egyes részeit -, a szavazás új fejezetet indíthat el az EU és az Egyesült Királyság kapcsolataiban.
Starmer kizárta, hogy újra csatlakozzon az EU egységes áru- és szolgáltatási piacához vagy a vámunióhoz, és nem fogja visszaállítani a szabad mozgást. Arról is homályosan tett említést, hogy az EU-UK együttműködés mely aspektusait tárgyalná újra, bár legközelebbi tanácsadói szerint ezek közé tartozhat a vegyi anyagok szabályozása, a pénzügyi szolgáltatások és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez való csatlakozás.
Szakértők szerint ha Starmer kapja meg a Downing Street 10 kulcsát, nehézségekbe ütközhet a megállapodás olyan módon történő újbóli megnyitása, amely mind Brüsszel, mind a hazai választók számára elfogadható.
"Ha belemerülünk a részletekbe, hogy mit akarnak tenni (a munkáspártiak), akkor viszonylag kis dolgokról van szó, és még ezek közül is néhányról valószínűleg elég nehéz lenne tárgyalni az EU-val" - mondta Ian Bond, a Centre for European Reform igazgatóhelyettese.
Azzal, hogy a vörös vonalakat úgy határozta meg, hogy nem csatlakozik az egységes piachoz vagy a vámunióhoz, illetve nem engedélyezi a szabad mozgást, a párt "sarokba szorította magát" - tette hozzá Bond. "Korlátozták a mozgásterüket, és korlátozták azt a képességüket, hogy jobb megállapodásról tárgyaljanak az EU-val".
Brüsszel arra is törekedhet, hogy az Egyesült Királyságtól engedményeket kapjon a megállapodásért cserébe. Az egyik engedmény lehet az Európai Bizottság által még áprilisban javasolt ifjúsági mobilitási megállapodás, amely helyreállítaná a brit és az európai fiatalok szabad utazási, munkavállalási és tanulási lehetőségét mindkét oldalon.
"A probléma az, hogy a Labour egyelőre kizárta az ifjúsági mobilitási megállapodást" - magyarázta Reland. "De azt hiszem, ha meg akarnak állapodni Brüsszellel, akkor valószínűleg egy kicsit rugalmasabbnak kell lenniük."
Termékeny talaj a biztonsági és védelmi együttműködés számára
A következő brit miniszterelnök a szavazás után hamarosan találkozik európai kollégáival, először a július 9-11-i washingtoni NATO-csúcstalálkozón. A miniszterelnök ezután július 18-án a Blenheim-palotában mintegy 40 európai vezetőt - köztük a 27 uniós állam- és kormányfőt - fogad az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján.
Az Emmanuel Macron francia elnök ötletének tartott fórum egyike azon kevés csúcstalálkozóknak, amelyeken az Egyesült Királyság a blokkból való kilépése óta közvetlenül találkozhat az EU és tagállamai valamennyi vezetőjével.
Az egyik terület, amelyen mindkét fél szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatokat, a biztonság és a védelem, és a lehetséges védelmi paktum is napirenden van.
A 2020-as kereskedelmi és együttműködési megállapodásban a biztonságra vonatkozó rendelkezések csekélyek. És mivel Európa határán háború dúl, és Donald Trump visszatérésének kísértete lebeg a Fehér Ház felett, mindkét félnek stratégiailag fontos támogatni egymást Európa védelmi képességeinek megerősítésében.
"Az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések sokkal élesebbé és aggasztóbbá váltak" - mondta az Euronewsnak Olivia O'Sullivan, a Chatham House brit világpolitikai programjának igazgatója.
"Lehet, hogy az Egyesült Királyságnak nehéz kapcsolata volt az EU-val az eltelt évek alatt, de az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb európai hadsereg, NATO-tagként folyamatosan a GDP több mint 2%-át költi védelemre, és nagyon szorosan együttműködik olyan fontos csoportosulásokkal, mint a balti államok és az északi államok, ha védelemről van szó" - tette hozzá.
"Tehát ez is a kirakós játék része, amikor az európai biztonságról van szó".
A brit szavazás egybeesik az EU új politikai mandátumának kezdetével, amelyben az EU kollektív védelmi iparának felpörgetésére irányuló terv valószínűleg az egyik legfontosabb stratégiai prioritás lesz.
A blokk már eddig is jelentős lépéseket tett a védelmi ipari kapacitások növelése érdekében, és várhatóan kineveznek egy biztost, aki a következő ötéves ciklusban irányítja ezeket az erőfeszítéseket.
"Az EU számos közelmúltbeli kezdeményezése és projektje ezen a területen a védelmi ipari termelés megerősítésére összpontosított" - magyarázta O'Sullivan. "De sok ilyen kezdeményezés és projekt nem terjed ki harmadik országokra. Szándékosan az EU-tagállamok iparára összpontosítanak. Így nehéz lesz tárgyalni arról, hogy az Egyesült Királyság részt vehet-e bennük, vagy hogy az Egyesült Királyság részt akar-e venni bennük"."
Brüsszel részéről megnövekedhet a hajlandóság arra, hogy az Egyesült Királyságra mint partnerre támaszkodjon a védelmi felkészültség terén, különösen azon félelmek közepette, hogy az Oroszországgal történelmileg szimpatizáló euroszkeptikus politikai erők a politikai fősodorba kerülnek a blokkban.
A brit választások a franciaországi előrehozott parlamenti választások két fordulója közé ékelődnek be, ahol a szélsőjobboldali Marine Le Pen vezette Nemzeti Összefogás (RN) áll az első helyen, miután a vasárnapi első fordulóban a szavazatok több mint 33%-át szerezte meg.
A szélsőjobboldalnak korlátozott lehetősége lenne a francia kül- és védelempolitika alakítására, amely az elnök hatáskörébe tartozik, még akkor is, ha sikerülne kormányt alakítaniuk. Macron valószínűleg 2027-ig megtartja az elnökséget.
Az Ukrajnának nyújtott francia katonai támogatást csökkenteni akaró Nemzeti Összefogás növekvő népszerűsége azonban megkongatta a vészharangokat Brüsszelben. Ez is hozzájárul ahhoz az általános aggodalomhoz, hogy Európa keze meggyengül, ha Trumpot novemberben újraválasztják amerikai elnöknek.
A brit választások viszont minden bizonnyal egy határozottan ukránbarát kormányt eredményeznek, mivel mind a konzervatívok, mind a munkáspártiak elkötelezettek Kijev katonai támogatása mellett.
"Az, hogy a britek a lehető legszorosabban kapcsolódjanak ahhoz, amit Európa többi része tesz, különösen fontos lesz, ha végül egy meglehetősen kiszámíthatatlan Trump lesz ismét elnök az Egyesült Államokban" - mondta Ian Bond. "Brüsszel számára szerintem a stabilitás lesz a jelszó."