Az EU megosztott a Nemzetközi Büntetőbíróság által benyújtott, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel szembeni elfogatóparancsra vonatkozó kérelmet illetően.
HIRDETÉS
Egyes országok számára a fő gond az, hogy a büntetőbíróság egy szintre helyezi a Hamász általuk terroristának tekintett vezetőit és egy demokratikus és szövetséges állam, Izrael vezetőit. Ezek között az államok közt van Németország és Ausztria.
"Szeretném aláhúzni azt, amit szövetségi kancellárunk már mondott: nagyon furcsa, amikor egy demokratikus állam miniszterelnökét egy mondatban emlegetik a Hamász terroristáival, akik valóban olyan tömegmészárlást követtek el, ami páratlan a történelemben. Az pedig még várat magára, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság hogyan reagál az ügyész kérésére" - fogalmazott Karoline Edtstadler, osztrák uniós szövetségi miniszter.
Mások arra szólítják fel a Nyugatot, hogy tartsa tiszteletben a büntetőbíróság és a nemzetközi jog függetlenségét, és engedje meg, hogy a testület folytatni tudja a vizsgálatot. Ezek közé tartozik Franciaország, Belgium és Írország.
"Egyértelmű, hogy az ügyész jelentős munka elvégzése után döntött. Az én szemszögemből és ír szemszögből nézve nagyon fontos, hogy ezt követően a bíróságok végezzenek el minden olyan munkát, amit szeretnének" - jelentette ki Jennifer Carroll Macneill, ír külügyminiszter.
A büntetőbiróság elfogatóparancs kibocsátását kérte három magas rangú Hamász militáns vezető, valamint izraeli kormánytagok letartóztatása érdekében.
A bűncselekmények közé tartoznak a háborús és az emberiség elleni bűncselekmények, a túszejtés és az Izrael elleni október 7-i támadások során elkövetett nemi erőszak. Az Izraellel szemben felhozott háborús bűncselekmények között van a megsemmisítés, az éheztetés, a humanitárius segélyszállítmányok beengedésének megtagadása, a konfliktusban érintett civilek szándékos célba vétele.
Szakértők szerint az Európai Unió hitelessége forog kockán.
"Ez arról szól, hogy be kell tartani a törvényt, és egy bűncselekmény kapcsán fel kell kutatni azokat, akikről azt hiszik, hogy felelősek. És az, hogy az embereket demokratikusan választják meg vagy sem, terrortámadásra reagálnak, vagy sem, ezek nem olyan megfontolások, amelyek felmentést adnak, ha ezeknek a súlyos nemzetközi törvényeknek a megsértéséről van szó. Szóval számomra ez nem a kettő közötti egyenértékűség kérdése. Egyszerűen a jogállamiság tiszteletben tartásáról van szó" - érvelt Anthony Dworkin, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa szakértője.
Az Egyesült Államok Izrael oldalán áll, amikor felháborítónak minősítette a kérelmet, miközben a büntetőbiróság főügyésze azt állítja, számos bizonyítéka van, amelyek alapján az elfogatóparancsokat ki lehet bocsátani.