EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Számára előnyös ügyeket valószínűleg nem tud képviselni a magyar soros elnökség

Orbán Viktor érkezik a brüsszeli EU-csúcsra
Orbán Viktor érkezik a brüsszeli EU-csúcsra Szerzői jogok MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Szerzői jogok MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Írta: Rita Konya
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Mindennek oka Magyarország elszigeteltsége az EU-ban. Az uniós soros elnöki posztot először tölti be olyan tagállam, amely ellen jogállami eljárás folyik, és amelyről az előző Európai Parlament kimondta: nem tekinthető többé demokráciának.

HIRDETÉS

Ráadásul mindössze alig több mint két hét volt hátra a magyar elnökség kezdetéig, amikor az Európai Bíróság rekordösszegű, 80 milliárd forintos pénzbírságot szabott ki az országra az uniós bevándorlási politika megsértése miatt.

Mindezek közepette, 13 és fél év után második soros EU-tanácsi elnökségére készül Magyarország. A hat hónapra szóló megbízatást mindig más és más tagállam kormánya kapja, az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. Az elnökségi triók rendszerét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben, a jelenlegi triót a spanyol, a belga és a magyar elnökség alkotja.

Miben volt más az első magyar soros elnökség?

Magyarország eddig egyszer, 2011-ben töltötte be a tisztséget, ezért felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire éles a különbség a legelső magyar elnökség időszakának légköre és a jelenlegi nemzetközi politikai miliő között?

Az Euronews által megkérdezett nemzetközi jogász szerint nagyon. A 2011-es legelső soros elnökség az uniós jogalkotási ciklus legdinamikusabb szakaszában zajlott, amikor sok és jelentős jogalkotási folyamatot lehetett sikeresen tárgyalni és lezárni.

A 2024-es magyar elnökség viszont az előző jogalkotási ciklusból megmaradt kevés ügy lezárására korlátozódik, hiszen az elnökségi időszak körülbelül félidejére áll fel az új Európai Bizottság és alakul meg az Európai Parlament. A következő időszakot meghatározó uniós célkitűzések és a hozzájuk rendelet jogalkotási elképzelések és javaslatok pedig csak 2024 végére 2025 elejére várhatók.

Yves Leterme belga- és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a soros EU-elnökség átadási ünnepségén a Parlamentben: Budapest, 2011.01.06.
Yves Leterme belga- és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a soros EU-elnökség átadási ünnepségén a Parlamentben: Budapest, 2011.01.06.Bela Szandelszky/AP2011

Az elszigeteltség sok mindennek kerékkötője lehet

Soros elnökként a Tanács munkájának összehangolása, ügyek napirendre vétele és előrevitele az egyik legfontosabb feladat, valamint a Tanács álláspontjának képviselete az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon.

A magyar kormánnyal szembeni ellenérzések számos tagállam részéről (egyebek mellett a jogállamiság vagy az ukrajnai háború okán) vajon hogyan fogja befolyásolni napokon belül kezdődő elnökséget? A nemzetközi jogász szerint ezeket a feladatokat a magyar elnökség szakértői szinten el fogja tudni látni, azonban jelentősebb "saját prioritásokat", komolyabb politikai egyeztetést, illetve koalícióépítést igénylő kérdéseket az ország jelenlegi elszigeteltsége miatt nem fog tudni képviselni.

A biztosok kinevezésében osztanak lapot a soros elnöknek?

Nem. Az új Bizottság felállításában ugyanis nincs szerepe a soros elnöknek.

Az Európai Tanács azaz az EU állam- és kormányfőinek fóruma tesz javaslatot az Európai Parlamentnek a Bizottság elnöki tisztére jelölt személyről. Az Európai Tanács ezt a döntését az EP-választások figyelembevételével, minősített többséggel eljárva hozza meg, az Európai Tanács üléseit az Európai Tanács elnöke, jelenleg Charles Michel vezeti. Vagyis itt nem a soros elnökséget adó tagállam elnököl.

És hogy milyen ügyeket fog minden bizonnyal előmozdítani és milyeneket "jegelni" az a tény, hogy magyar vezetése van a Tanácsnak? Itt fontos kiemelni, hogy a soros elnökség legfontosabb eszköze a napirenden tűzés és napirenden tartás. A magyar elnökség leginkább az ún. technikai szintű folyó ügyek kezelésére fog tudni szorítkozni, tekintettel arra, hogy az új uniós jogalkotási ciklus a félév közepétől indul meg.

Várhelyi Olivér maradása erősen kétséges

Arra a kérdésre, hogy Várhelyi Olivér maradhat-e a posztján, a nemzetközi jogász határozott nemmel felelt. "Egyrészt kizárt, hogy Magyarország ilyen stratégiai jelentőségű portfóliót kapjon a következő Bizottságban (lásd a nyugat-balkáni államok csatlakozási folyamatának lezárása és Ukrajna tagjelölti státusza). Másrészt ritka, hogy ugyanaz a portfólió ugyanahhoz a tagállamhoz vagy személyhez kerül az új biztosi kollégium kialakításakor" – mondta.

Várhelyi Olivér a 2021-es bővítési csomagról szóló sajtótájékoztatón -s Strasbourg, 2021.10.19.
Várhelyi Olivér a 2021-es bővítési csomagról szóló sajtótájékoztatón -s Strasbourg, 2021.10.19.Ronald Wittek/Copyright 2021 The AP. All rights reserved.

"Mindezeken kívül Várhelyi Olivér biztosi működése mind az Európai Bizottságban, mind az Európai Parlamentben komoly ellenérzéseket szült, ami erősen kétségessé teszi, hogy egy esetleges biztosi jelölését az EP jóváhagyja" – tette hozzá, felsorolva néhány okot:

  • a bővítési politika aláásásával kapcsolatos aggályokat, ami miatt az EP külön vizsgálat lefolytatását is követelte Várhelyi ellen,
  • Milorad Dodik szeparatista boszniai szerb politikus tevékenységének állítólagos segítését,
  • a grúz kormányfő, Irakli Kobahidze állítólagos megfenyegetését Grúzia orosz mintájú ügynöktörvénye miatt,
  • valamint azt, hogy az EP négy frakciója Várhelyi felmentését kérte egy, a palesztinoknak szánt fejlesztési támogatás tárgyában tett félreérthető közlemény miatt.

Mit jelent a soros EU-tanácsi elnökség?

A különböző előkészítő és tanácsi üléseket mindig a soros elnök minisztere vezeti (kivéve a Külügyi Tanácsot), és a mindennapi munka felügyelete és lebonyolítása mellett a többi uniós szervvel való kapcsolattartás is a elnökség feladata.

A tisztség igazi lényege az előkészítésben van: az elnökség komoly befolyással bír a napirend összeállítására, így pedig arra is, hogy konkrétan milyen ügyekkel foglalkozik az Európai Unió. 

Bár az elnöki székben ülve elvileg háttérbe kell szorítani a nemzeti érdekeket, soros elnökként az országok azért rá tudják irányítani a fókuszt a számukra fontos témakörökre. A 2011-es magyar elnökség idején például a schengeni övezet bővítése, Horvátország csatlakozása és a Duna-stratégia megteremtése is a napirenden volt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A magyar kormány nem állja útját az ukrán csatlakozási folyamatnak az EU soros elnökeként

Ma szavaznak a magyar soros elnökségről az EP-ben

Rosszul járna a magyar kormány, ha valahogyan elvennék tőle a 2024-es uniós elnökséget