NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Rosszul járna a magyar kormány, ha valahogyan elvennék tőle a 2024-es uniós elnökséget

Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy 2022 decemberi uniós csúcson
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy 2022 decemberi uniós csúcson Szerzői jogok AP Photo
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az utóbbi napokban újabb fejezet nyílt a magyar kormány és uniós politikai ellenfelei közötti harcok hosszú sorában: ezúttal az merült fel, hogy elvegyék a 2024 második felében esedékes soros elnöki tisztséget Magyarországtól. De mit jelent ez valójában? Utánajártunk a legfontosabb kérdéseknek.

Mit jelent az elnökség?

HIRDETÉS

A sokszor csak a soros elnökségként emlegetett pozíció valójában az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelenti, és az uniós tagállamok felváltva töltik be, féléves periódusokra. Magyarország eddig egyszer volt elnök, 2011 első félévében. 

Az Európai Unió Tanácsa, amit röviden csak Miniszterek Tanácsának vagy Tanácsnak neveznek, a hasonló név ellenére egy teljesen másik intézmény, mint az Európai Tanács. Utóbbi a tagállamok állam- és kormányfőinek gyűlése, mely elsősorban stratégiai kérdésekkel foglalkozik. A Tanács viszont az EU társjogalkotó szerve, mely valójában több különböző tanácsból épül fel, és ezekbe minden kormány az adott szakpolitikáért felelős miniszterét delegálja.

A különböző előkészítő és tanácsi üléseket mindig a soros elnök minisztere vezeti (kivéve a Külügyi Tanácsot), és a mindennapi munka felügyelete és lebonyolítása mellett a többi uniós szervvel való kapcsolattartás is a elnökség feladata. A tisztség igazi lényege az előkészítésben van: az elnökség komoly befolyással bír a napirend összeállítására, így pedig arra is, hogy konkrétan milyen ügyekkel foglalkozik az Európai Unió. 

Bár az elnöki székben ülve elvileg háttérbe kell szorítani a nemzeti érdekeket, soros elnökként az országok azért rá tudják irányítani a fókuszt a számukra fontos témakörökre. Így például a jelenlegi svéd elnökség prioritásai között ott van a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme, a 2011-es magyar elnökség idején pedig a schengeni övezet bővítése, Horvátország csatlakozása és a Duna-stratégia megteremtése is a napirenden volt.

Czarek Sokolowski/AP
Orbán Viktor 2011. július 1-jén átadja a soros elnöki tisztséget Donald Tusk lengyel miniszterelnöknekCzarek Sokolowski/AP

Miért lenne baj, ha Magyarországtól elvennék az elnökséget?

Leginkább éppen azért, mert így egy fontos eszközt veszítene el a kormány az uniós napirend befolyásolására. A 2011-es elnökséget alapvetően rendkívül sikeresnek ítélik a kormány képviselői: a már említett Duna-stratégia mellett a Magyarországnak szintén fontos romastratégiát is sikerült tető alá hozni, a ciklus utolsó napján, június 30-án pedig végül lezárták Horvátország csatlakozási tárgyalásainak utolsó három nyitva levő fejezetét is. 

Más kérdés, hogy a kormány unión belüli növekvő elszigeteltségnek már akkor is voltak jelei. Elsősorban a médiatörvény átalakítása körüli viták miatt egyes konferenciák esetében elvették a magyar kormánytól a kezdeményező szerepet.

A következő magyar EU-elnökség ráadásul rendkívül fontos időpontra esne. 2024 tavaszán ugyanis európai parlamenti választások lesznek, ami után újraalakulnak az európai intézmények. Az előző, 2019-es választást követően július 2-án volt a parlament alakuló ülése, az uniós biztosok meghallgatása pedig csak szeptember végén kezdődött. Az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság felállításáról október 23-án szavaztak a parlamenti képviselők. Ha minden az eredeti tervek szerint alakul, akkor egy hasonló átmeneti időszakban, amikor több intézmény is meggyengül az átalakítások miatt, Magyarország vezeti majd a Tanácsot.

Varga Judit igazságügyi miniszter hangsúlyozta is egy keddi nyilatkozatában, hogy a jövő év második felében a Tanács lesz az egyetlen biztos pont az uniós igazgatási rendszerben (ami nem teljesen igaz, hiszen az Európai Tanács működését nem befolyásolják a választások).

Kik szeretnék, hogy elvegyék az elnökséget Magyarországtól?

Erre a kérdésre csütörtökön kapunk majd pontosabb választ. Akkor szavaz ugyanis az Európai Parlament arról az állásfoglalásról, mely szerint Magyarország alkalmatlan az elnöki posztra, mert a kormány rendre megsérti az EU alapvető értékeit és nem működik együtt Brüsszellel. A jogilag nem kötelező érvényű állásfoglalás elfogadása mindenesetre valószínű, mert a benyújtók között ott van az EP jelentős része: a néppárt, a szociáldemokraták, a liberálisok, a baloldal és a zöldek is egyetértenek vele.

Anna Lührmann, Németország európai ügyekkel foglalkozó minisztere kedden a néppárt egyik szóvivőjéhez hasonlóan kimondta, hogy kétségei vannak Magyarország alkalmasságával kapcsolatban. A politikus a jogállamisági problémák mellett az Ukrajna melletti vonakodó kiállást is nehezményezte

Más országok azonban egyelőre nem foglaltak ilyen határozottan állást. A francia EU-ügyi miniszter, Laurence Boone riporteri kérdésre azt mondta, hogy Magyarországtól pártatlanságot várnak el, és az illetékeseknek már most együtt kell dolgozniuk a következő elnök, Spanyolország képviselőivel. Ez egyébként azért van így, mert 2007 óta az elnökségek másfél éves triókban összedolgoznak, összehangolják a prioritásaikat, július 1-jén pedig már a magyar elnökséget is tartalmazó másfél évet kezdi meg Spanyolország.

A tárgyalások zajlanak a trió három tagja között - Varga Judit keddi bejegyzése alapján

Tényleg el lehet venni egy országtól az elnökséget?

Varga Judit szerint nem. A politikus azt nyilatkozta kedden az ORF-nek, hogy az EP-nek semmilyen beleszólása nincs a soros elnökségbe, ezért nonszensz, amit csinálnak. Szerinte az EU-elnökség egy megtisztelő és kötelező feladat, nem pedig egy jogosultság, amit el lehetne venni egy uniós tagállamtól. 

Más véleményen vannak azonban egy holland jogi szakértőcsapat, a Meijers Committee tagjai. A szerzők egy 14 oldalas tanulmányban három különböző módszert sorolnak fel arra, hogyan lehetne megfosztani Magyarországot a soros elnökséggel járó jogosultságoktól. 

A lehetőségek között szerepel az, hogy átvariálják az elnökök sorrendjét úgy, hogy Magyarország addig ne kerüljön sorra, amíg nem rendezi a vitás kérdéseket az Európai Bizottsággal. De az is elképzelhető a jogászok szerint, hogy egyszerűen elveszik az üléseken az elnökségi jogot a magyar politikusoktól összeférhetetlenségre hivatkozva, sőt, az is, hogy az Európai Tanács megszabja, hogy milyen feltételekkel lehet egy ország a Tanács soros elnöke. 

Ez praktikusan valószínűleg azt jelentené, hogy az állam- és kormányfők megszabják: csak olyan tagállam töltheti be a Tanács soros elnöki posztját, amelyik ellen nincs folyamatban lévő jogállamisági eljárás. Ez a döntés Magyarország mellett Lengyelországot is ellehetetlenítené, pedig az ő elnökségük is közeledik: a menetrend szerint épp Magyarország után, 2025 első felében lesz esedékes.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ma szavaznak a magyar soros elnökségről az EP-ben

Többen ismerik fel Magyar Pétert, mint Varga Juditot az Opinio felmérése szerint

Orbán Viktor és Polt Péter lemondását követelte a tömeg Magyar Péter tüntetésén