Az elnök különgépe az amerikai légierő legfontosabb járműve, amelynek új változatába már Donald Trump idején belevágtak, de 2026-nál korábban aligha lesz kész. Nem várt problémák sorozata átkozza a Boeing vállalkozását.
Erőteljes, elegáns, rejtelmes
HIRDETÉSSokféle jelzőt kapott az amerikai elnök és stábja szállítására alkotott légijármű, ami egyszerre hivatal, lakóhely, főhadiszállás és légi erőd. A repülő rendre megmozgatja a forgatókönyvírók képzeletét, és nagysikerű filmek sokasága épült olyan történetekre, hogy a gép veszélybe kerül, eltérítik, lezuhan vagy a földről lelövik. Legutóbb a Netflix rukkolt ki egy újabb géprablós történettel, de a valóságban ilyesmi sosem esett meg.
Az elsö amerikai elnök, aki repülőgépen utazott, Theodore (Teddy) Roosevelt volt, 1910-ben. Utána többféle típus szolgálta ki az elnököket, de az 'Air Force One' hívójel csak 1954 óta használatos, amikor Eisenhower elnök gépét majdnem összetévesztették egy kereskedelmi járattal.
Az elnökök szeretik az AF1-et, Donald Trump például első repülése alkalmával lenyűgözőnek és lélegzetelállítónak nevezte a "repülő irodát".
Jelenleg 2 Boeing-747 típus áll a Fehér Ház rendelkezésére, amelyek - folyamatos korszerűsítéseken átesve - hiba nélkül szolgálnak Ronald Reagan óta. A hollywoodi filmsztárból elnökké katapultált Reagan annyira szerette a gépet, hogy az egyik kiöregedett és lecserélt példányt megvásárolta, ami ma is látható a Reagan Elnöki Múzeumban és Könyvtárban.
A gép történetében egyetlen vészhelyzet-közeli epizód esett meg
Richard Nixon elnök szíriai látogatása során (1947) volt némi ijedelem, mert a szíriai légierő valamiért elmulasztotta tájékoztatni az amerikaiakat, hogy légi díszkíséretet fog biztosítani az elnöki gépnek. Amikor a pilóták meglátták a szír vadászgépeket, az AF-1 menekülő zuhanórepülésbe kezdett, de szerencsére a félreértés gyorsan tisztázódott.
Az eset felborzolta a titkosszolgálat idegrendszerét, és kikövetelték egy új biztonsági protokoll megalkotását és a gép felfegyverzését. Az új rendszer fontos eleme, hogy az elnök biztonsági egysége (Secret Service) kritikus helyzetben dönthet úgy, hogy a különgépre viszi az elnököt és haladéktalanul felszáll vele, ha a földi helyzet tartogatja a fizikai kockázat legcsekélyebb lehetőségét is.
Ez történt 2001 szeptember 11-én, amikor a New York-i ikertornyokat és a Pentagont ért terrortámadás után G.W.Busht felültették az AF-1 fedélzetére, és onnan adhatta ki az elnöki utasításokat. (A fenti tablóképen ezeknek a vészterhes óráknak az egyik pillanata látható.)
Noha erről biztosat máig sem lehet tudni, de nagy a valószínűsége, hogy a negyedik eltérített gép, amelynek utasai öngyilkos módon visszaszerezték a gép feletti uralmat, az al-Kaida tervei szerint a Fehér Házat vagy a Capitoliumot vette volna célba. A titkosszolgálat elővigyázatossága tehát helyes volt.
Mégis, az intézkedést kritikák érték, mert a főparancsnok kommunikációs elszigeteltségbe került, és a közvélemény is hiányolta részéről a folyamatos tájékoztatást. Maga a felszállás is 'necces' volt, mert a pilóták a beton felénél olyan jelzést kaptak, hogy rakéta-gyanús eszközt észlelnek a pálya végén, ezért gyorsan megfordultak és ellenkező irányba emelkedtek fel - éppen csak hogy.
Védelmi biztonsági okból Mark Tillman ezredes, a gép pilótája az extrémnek mondható magasságra, 45,000 lábra emelte a gépet. Ez viszont leszűkítette a kommunikációs csatornákat a hadsereg vezetése felé. Tillman később azt mondta, hogy azokban a percekben a legfőbb szempontja az elnök védelme volt, és egyben elrendelte a gép újabb átvizsgálását pokolgép vagy más veszélyes eszköz után, mert a kapkodó felszállás alkalmával erre alig volt lehetőség.
A pilóta egyben lezáratta az elnöki iroda felé vezető folyosót is, mert mint mondta, azokban a zaklatott percekben nem tudhatta biztosan, hogy nem "belső meló" volt-e az egész, és a hirtelen összecsődített utasok között nincs-e valaki, aki fizikailag az elnök életére tör.
A különgép 8 órát volt távol Washingtontól, ami a legvadabb következtetéseket engedte meg a hírműsorok számára. Két földi leszállás és tankolás után Bush azt követelte, hogy vigyék vissza Washingtonba, mert este feltétlenül szólnia kell a nemzethez, és azt nem akarja valamilyen bunkerből megtenni. A Titkosszolgálat ezt ellenezte, ezért Bush végül elnöki paranccsal kötelezte őket a hazatérésre.
Közben megérkezett a légtérbe a texasi Nemzeti Gárda két F-16 kísérő gépe, ami biztonságossá tette a hazatérést.
Az eset komoly tanulsága volt, hogy ebben a magasságban az elnök nem tudott emailezni, és stábja nem látta a földi tévéadásokat sem. Ezeket a fogyatékosságokat azóta természetesen felszámolták, és a katonai műholdakon keresztül az elnök kapcsolatot tud tartani a földi erőkkel és a Fehér Házzal.
Az új gép megépítésére csak a Boeing jelentkezett, az Airbus nem akarta a hátára venni ezt a púpot
Az úh fépnek meg kell felelnie a legfejlettebb biztonsági és katonai sztenderdeknek is. Fejleszteni kell például a gép védelmét az elektromágneses impulzustámadások ellen (EMP), és még több helyet kell biztosítani a rakétaelhárító és légi fegyverzetnek.
Az új beszerzésről még 2015 végén döntött Barack Obama elnök, viszont Donald Trump a Twitteren azt közölte, hogy sokallja az árat, ezért fontolgatja a megrendelés lemondását.
Ezzel egymilliárd dolláros árcsökkentésre kényszerítette az egyetlen jelentkezőt, aminek következményei most láthatók. Dave Calhoun, a Boeing akkori vezérigazgatója tavaly azt mondta a befektetőknek, hogy a fix áras programot valószínűleg nem kellett volna vállalni.
Igaza is lett
A különgép megépítése új ellenszelekkel néz szembe, mivel a program első hivatalos repülését újabb 16 hónappal 2026 márciusára tolták ki – mondta a légierő szóvivője a Breaking Defense-nek.
HIRDETÉSA program ütemezését már két éve módosították, de most további késés várható. Az első teljes értékű teszrepülés csak 2025 júliusában történhet meg, ami a légügyi hatóság vizsgálata követ.
A Boeingnek hátrányt jelenthet, hogy az utóbbi időszakban több komoly kifogás merült fel a cég műszaki és biztonsági megbízhatósága felől, ezért az engedélyezés jóval alaposabb lesz a szokásosnál. Ezért az átadás és rendszerbe állítás legkorábbi időpontja 2026 márciusa lehet.
A légierő szóvivője elmondta, hogy a Boeing ismét frissíti a program ütemtervét, ami a megadott dátumok további kitolódásával járhat. A virginiai óriáscég számára rendkívüli fejtörést okoznak az olyan elképesztő veszteségek, mint például az elnöki különgépet kísérő légi utántöltö tanker-gép, amelynek költsége akár kétszerese is lehet a 7 éve megállapított árnak. Az eddigi veszteségek elérik a 2 milliárd dollárt.
Ráadásul a COVID-időszakban felütötték a fejüket olyan munkaerő-zavarok, melyeket még mindig nem sikerült teljesen áthidalni. Sok tervező szakember és mérnök nem jött vissza a home workből, vagy elcsábult más versenytársakhoz. A Pemtagon el is rendelt egy különvizsgálatot azon gyanű alapján, hogy a fejlesztéseken olyan személyek is dolgoztak, akiknek erre nem volt engedélyük.
A kormány számvevőszéki vizsgálata korábban azt állapította meg, hogy azt állapította meg, „a Boeing olyan nagyszámú váratlan tervezési hibát azonosított, amelyek 2022 márciusában a gyártás felfüggesztéséhez vezettek”.
HIRDETÉSEmellett vita folyik arról is, hogy a gép teljes militarizálása (felfegyverzése) kinek a pénztárcáját terhelje, mert a Boeing szerint ők repülőgépre vállalkoztak, de nem gépágyúkra vagy levegő-levegő rakétákra.
Ezért már ténykérdés, hogy akár Donald Trump, akár Joe Biden lesz a megválasztott amerikai elnök, az új különgépet csak elnöki ciklusa felénél veheti birtokba.