Bár a múlt hétvégi választások után az Európai Parlament jobbra fog billenni, ez valószínűleg nem jelenti azt, hogy a Von der Leyen- féle Európai Bizottság Zöld Megállapodásának keretében bevezetett több ezer oldalnyi új éghajlat-, energia- és környezetvédelmi törvényt hatályon kívül helyezik.
HIRDETÉSMivel az uniós választások után egy, az előzőnél nagyobb mértékben jobboldali irányultságú új Európai Parlament alakul, és a tagállamok között kényes diplomáciai viták zajlanak a legfontosabb környezetvédelmi politikai kérdésekről, egyre több a találgatás az európai zöld megállapodás jövőjéről, a Von der Leyen-bizottság ambiciózus programjáról, amelynek célja a szén-dioxid-semlegesség elérése 2050-ig és a biológiai sokféleség csökkenésének megfordítása.
A konzervatívok és a szélsőjobboldaliak, a Zöld Megállapodással szemben szkeptikus vagy egyenesen ellenséges politikai csoportok számos országban mandátumot szereztek, a liberális Renew csoport és különösen a Zöldek rovására - ez az új status quo valószínűleg intenzív vitákat fog eredményezni a zöld politikák hatékony végrehajtásáról a következő jogalkotási ciklusban.
Írországnak és Olaszországnak még be kell fejeznie a szavatatok végleges összesítését, így a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportot alkotó törvényhozók ideiglenes listájára pillantva kilenc uniós ország - Bulgária, Ciprus, Észtország, Görögország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália és Szlovákia - nem rendelkezik egy zöld képviselővel sem az Európai Parlamentben.
Chris Rosslowe, az Ember Climate agytröszt vezető adatelemzője szerint a Zöldek 71 európai parlamenti képviselői helyéből 18-nak az elvesztése nem feltétlenül jelenti a klímavédelmi intézkedések "széles körű elutasítását". A 2019-es "zöld hullám" visszaszorulását, főként Franciaországban és Németországban, "nemzeti tényezők kombinációjának" tulajdonította, de megjegyezte, hogy a felmérések "következetesen azt mutatják", hogy Európa-szerte támogatják az éghajlatvédelmi fellépést, még ezekben az országokban is.
"Biztos vagyok benne, a Green Deal nem fog "visszafordulni", különösen ami az energiaátállás szempontjait illeti, amelyek a végrehajtási szakaszban vannak" - mondta Rosslowe az Euronewsnak. "Az olyan kulcsfontosságú akták, mint a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv, máris mérhető hatást fejtenek ki, hiszen tavaly rekordot döntött a szél- és napenergia bővülése."
Egy magát megnevezni nem kívánó uniós tisztviselő a lehetséges konstruktív párbeszédre utalva megjegyezte, hogy azok a politikai pártok, amelyek többséget alkottak az európai zöld megállapodás elfogadásakor, még mindig "nagyjából ugyanabban a helyzetben vannak", mint az előző Parlamentben.
"Ezek a pártok nem kérdőjelezték meg a Párizsi Megállapodást vagy az uniós éghajlatvédelmi törvényt, amelyekből a politikáink erednek" - mondta az uniós forrás.
A választások utáni első frakcióülésükön, szerdán (június 12-én) a vezető zöld képviselők kifejezték hajlandóságukat arra, hogy csatlakozzanak a centrista politikai pártok széles körű koalíciójához és támogatják Ursula von der Leyent az Európai Bizottság második elnöki ciklusáról szóló szavazáson - még akkor is, ha ez azzal jár, hogy kompromisszumot kell kötniük néhány ambiciózusabb álláspontjukkal kapcsolatban.
Andreas Rasche, a Koppenhágai Üzleti Iskola professzora a parlamentben újonnan megerősödött jobboldali csoportosulások nyomására bekövetkező esetleges "zöld visszalépés" kapcsán visszautasította azt az elképzelést, hogy az EU a környezetvédelmi politikája a teljes fordulat előtt állna.
"Valószínűleg a zöld politikaalkotás lassulását és kevésbé ambiciózus jogalkotást fogunk látni" - mondta Rasche, rámutatva több olyan jogszabályra, amelyet már most is gyengítettek, például a vállalati fenntarthatósági átvilágításról, valamint a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló új törvények esetében.
Ott van még a kulcsfontosságú természet helyreállításáról szóló törvény, amelyet a parlament már elfogadott, de a tagállamok egy csoportja blokkoló kisebbséget alkotott. Az EU Tanácsának leköszönő belga elnöksége a jövő hétfői (június 17.) miniszteri csúcstalálkozó napirendjére tűzte ezt a kérdést, abban a reményben, hogy az utolsó pillanatban sikerül áttörést elérni, mielőtt Magyarország júliusban átveszi az irányítást.
A kormányfők várhatóan az Európai Tanács június 27-28-i csúcstalálkozóján fogadják el az EU következő ötéves stratégiai menetrendjét, amely nem jogalkotási célú dokumentum, de a következő Bizottság politikai döntéshozatalát hivatott irányítani. Rasche arra számít, hogy a hangsúly a környezetvédelmi kérdésekről a biztonsággal és a versenyképességgel kapcsolatos aggodalmakra fog áthelyeződni, összhangban az uralkodó geopolitikai széljárással és a tervek korai kiszivárgásával.
Mindazonáltal, annak ellenére, hogy az európai Zöld Megállapodás által sürgetett további intézkedésekre látszólag kisebb igény mutatkozik, Rasche "valószínűtlennek" tartotta, hogy az új környezetvédelmi jogszabályok kezdeményezésére irányuló mérsékelt akarat az elmúlt öt év során már bevezetett és most végrehajtásra váró számos éghajlat-, energia- és környezetvédelmi jogszabály jelentős visszafejlesztését eredményezné.
Az akadémikus azonban rámutatott azokra a kivételekre, amelyek "jelentős nyomás alá kerülhetnek", nevezetesen az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének 2035-től történő de facto tilalmára, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó 2040-es célkitűzésre. Az éghajlat-változási törvény előírja a 2050-re a nettó nullához vezető útra vonatkozó köztes cél elfogadását, de még nem tudni, hogy lesz-e politikai támogatás az 1990-es szinthez képest legalább 90%-os csökkentéshez, ahogyan azt az EU tudósai és a hivatalban lévő Bizottság javasolja.
Bas Eickhout holland zöldpárti EP-képviselő szerdán újságíróknak nyilatkozva rámutatott, hogy szimbiózis van az energiaátállás előmozdítása és az európai gyártás jövőjének biztosítása között: "Mi is bemutattuk az európai zöld ipari stratégiára vonatkozó elképzelésünket, és ez szándékosan szintén egyfajta olyan fókusz, amit szeretnénk látni".
A Zöldek választási kampányának társelnöke rámutatott a párt választások során megszerzett titkos fegyverére is, Virginijus Sinkevičius leköszönő környezetvédelmi biztos személyében, aki mandátuma alatt mindvégig kitartóan védte a Green Deal javaslatokat a parlamentben és a Tanácsban. Sinkevičiust hazájában, Litvániában választották meg európai parlamenti képviselőnek.
"Erős képviselőnk van" - mondta Eickhout az Euronews kérdésére, hogy pártja reméli-e, hogy új litván képviselőjük a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke is lehet. "Szóval ezt meg fogjuk vitatni" - tette hozzá.