Lettország kilépése az Isztambuli Egyezményből jelenleg az ország elnökének jóváhagyására vár.
Az Európai Bizottság közölte, hogy Lettország akkor is köteles lenne alkalmazni az Isztambuli Egyezmény egyes részeit, ha a kilépés véglegesen megtörténik.
A Bizottság arra reagált ezzel, hogy a lett parlament megszavazta a kilépést a családon belüli és a nők elleni erőszak áldozatává vált nők megsegítését szolgáló egyezményből.
A lett képviselők szerint a meglévő nemzeti törvények elegendőek a nemi alapú erőszak kezelésére.
"A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló szöveget 39 európai és közép-ázsiai ország írta alá és ratifikálta. Mivel az EU egésze csatlakozott, a szerződés minden uniós tagállamra nézve jogilag kötelező érvényű" – közölte a Bizottság pénteken.
Az EU egésze 2023-ban csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez, így az a 27 tagállam számára jogilag kötelező érvényű megállapodás az uniós hatáskörbe tartozó területeken. Ezek közé tartoznak az uniós intézmények és a közigazgatás, a bűnözés elleni küzdelemben folytatott igazságügyi együttműködés és a menekültjog.
Az Európai Bizottság nem volt hajlandó kommentálni a szavazást, és az Euronews megkeresésére azt mondta, hogy még túl korai lenne értékelést adni. "Tiszteletben kell tartanunk a tagállamok nemzeti folyamatait" - mondta sajtótájékoztatón a Bizottság szóvivője.
Az EU korábban elítélte a török kormányt, amiért az 2021-ben kilépett az egyezményből. Akkor Ursula von der Leyen bizottsági elnök "mélységesen aggasztónak" nevezte a lépést.
A lett parlament döntése vitát vált ki
Az Isztambuli Egyezményből való kilépésre vonatkozó lépést a lett egykamarás parlament 56 szavazattal, 32 ellenében, 2 tartózkodás mellett hagyta jóvá.
Az indítványt a szélsőjobboldali Latvia First párt terjesztette elő, amely azt állítja, hogy a nemzeti büntetőjog már tartalmazza "az egyezményben szereplő szabályokat". A párt emellett rámutatott az általa mélyen ideológiainak minősített indítékokra is.
"Az Isztambuli Egyezmény a radikális feminizmus terméke, amely a nemek közötti egyenlőség ideológiáján alapul" - írta a Latvia First az Euronewsnak adott nyilatkozatában.
A párt különösen az egyezmény 3. cikkét vitatja, amely a "nemet" a biológiai nemre való utalás nélkül határozza meg, illetve azzal is vádolja az egyezményt, hogy arra kötelezi az aláírókat, hogy "a nemi ideológiát beépítsék az iskolai tantervbe".
Az egyezményben szereplő pontos szöveg arra ösztönzi a részt vevő országokat, hogy "olyan témákról szóló tananyagokat foglaljanak bele, mint a nők és férfiak közötti egyenlőség, a nem sztereotipizált nemi szerepek, a kölcsönös tisztelet [...]".
Lettországi szakértők szerint a kérdést túlságosan átpolitizálták és kiragadták a nők alapvető jogainak tiszteletben tartására vonatkozó felhívásból.
"Az ellenzéki parlamenti képviselők a nemek kifejezését az egész egyezmény ellen használják" - mondta Beata Jonite, a MARTA Központ, a családon belüli erőszak áldozatainak segítő lett szervezet politikai és érdekvédelmi vezetője az Euronewsnak.
Hozzátette, hogy annak ellenére, hogy Lettországnak van néhány ilyen rendelkezése a nemzeti büntetőjogában, a "világszerte legismertebb nemzetközi egyezményből való kilépés, amely kifejezetten a családon belüli erőszak áldozatainak védelme érdekében jött létre, nagyon aggasztó jelzést küld".
Carline Scheele, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója az Euronewsnak elmondta, hogy a Lettországból érkező indítvány azt bizonyítja, hogy a nők jogait leépítik.
Edgars Rinkēvičs lett elnök pénteken azt írta a, hogy a döntést "nem ideológiai vagy politikai, hanem állami és jogi megfontolások figyelembevételével" fogja megfontolni. Azt nem részletezte, hogy mikor és ratifikálja-e a határozatot, amely lépés szükséges ahhoz, hogy a kilépés hatályba lépjen.