Az orosz állam sosem látott mértékben önti a pénzt a gazdaságba és a hazai hadiiparba, ami sok szakma esetén rendkívüli jövedelememelkedéssel, többletfogyasztással és a megtakarítások növekedésével jár. Egy ételfutár már többet keres, mint egy akadémikus.
HIRDETÉSA szárnyaló háborús költekezés megerősíti Putyin elnök támogatottságát a munkásosztály körében. A korábban rosszul fizetett kékgalléros munkavállaló azt tapasztalja, hogy fizetése az ukrajnai invázió óta erőteljesen emelkedett, és bőven meghaladja az inflációt.
Jekatyerina Kurbangalejeva kutató szerint az oroszországi jövedelemnövekedés nem csak a moszkvai hivatalos adatokból, hanem több más gazdasági tényből is kimutatható, tehát nem lehet háborús propagandára gyanakodni. Ténykérdés, hogy az ipari és szolgáltatói hálózatokban dolgozók fizetéseit a munkaerőhiány eleve növelte, valamint jelentős bevételhez jutnak maguk a katonák és családtagjaik is.
A maximumra tekert hazai védelmi ágazat gyakorlatilag 7/24-ben dolgozik, és jórészt egyszerűbb termékeket kell előállítania (főként tüzérségi és gyalogsági lőszereket és aknákat), amelyek nem igényelnek nagyobb műszaki innovációt. Ezért ezeket a vállalatokat a nyugati szankciók nem érik el.
Jelentős áruhiány nem fenyeget, mert a lakossági fogyasztásba eső termékek körében a szankciómegkerülés sokféle módja lehetséges. Bár több nyugati árut és szolgáltatást nélkülözni kell, de ezek legtöbbje pótolható, hazai vagy importforrásokból.
Továbbra is az autógyártás- és import a leggyöngébb pont, mert a jobb sztenderdekhez szokott orosz autósok vonakodnak a kínai járművek vásárlásától, de ebbe egyelőre bele kell törődniük. Reménykednek abban, hogy kihúzzák az időt addig, amíg az újjászerveződő Moszkvics-konszern elkezdi a hazai tömegtermelést.
A fogyasztásban óriási különbségek vannak az orosz társadalmon belül. A háború a középosztály számára sokkot jelentett gazdaságilag, de a náluk jóval nagyobb tömegű ipari-közlekedési-szolgáltató dolgozóknak nem csak kedvezett, de kifezetten profitáltak belőle.
Gyakorlatilag jövedelmi helycsere állt be a hagyományos középosztály és a munkásság között
Az Orosz Statisztikai Hivatal (RoszStat) adatai szerint a reáljövedelmek 2023-ban 5,8 százalékkal növekedtek, és ez a trend folytatódott 2024 első negyedévében is. Ezt erősítik meg a Szövetségi Adóhivatal jelentései is, melyek szerint az orosz állam személyi jövedelemadó-bevételei tavaly 40 százalékkal magasabbak voltak, mint 2021-ben.
Az eddigi legnagyobb növekedést 2023 produkálta, amikor a Kreml elkezdett pénzt pumpálni a hadiiparba.
A hadigazdálkodási szemléletre való átállás legerősebb igazolása az új védelmi miniszter kiválasztása, mivel nem katonát, hanem egy neo-keynesista (állami beavatkozás-párti) civil közgazdászt helyeztek a honvédelem élére Andrej Belouszov személyében.
A miniszteri kinevezés nem csak annak az üzenete, hogy az elnök megelégelte a hadsereg vezetésében gyökeret vert korrupciós hálózatot, hanem annak is, hogy az ukrajnai háborút kevésbé tartja katonai kérdésnek, mintsem a gazdasági "kitartás" ügyének, felkészülve egyben egy direkt orosz-NATO konfliktusra is, amiben hatalmas ipari és pénzügyi erőkkel állna szemben.
A miniszter a katonai költekezés maximális felcsavarásának a híve, ami arra enged következtetni, hogy az orosz állam már 2024-ben többet fog költeni katonai célokra, mint a tavaly megtervezett rekordméretű büdzsé.
A változó katonai gazdálkodási szemlélet nyomán egészen meghökkentő méretekben emelkedtek az adóbevételek azokban a régiókban, ahol a nagy energetikai, bányászati, és fémkohászati komplexumok fekszenek.
Így például Csuvasföldön, Brjanszkban, Kurganban vagy Szmolenszkben bőven 50% fölött van az SZJA-befizetés növekedése, pedig ezek a területek a háború előtt nettó kedvezményezettek voltak, azaz központi adótámogatásokra vagy kedvezményekre szorultak.
Az egész országban csak 3 régióban csökkentek az adóbefizetések. Nemzeti szinten a reáljövedelmek gyorsabban növekedtek, mint az infláció, amióta az ukrajnai invázió elkezdődött.
Mit kezdenek az oroszok ezzel a pénzzel?
Úgy tűnik, hogy a kedvezményezett személyek fele többet költ, a másik fele pedig többet takarít meg. Ezt a jelenséget az Orosz Központi Bank vezérigazgatója, Elvira Nabiullina furcsának tartja, mert ő inkább fogyasztásbővülésre számított.
HIRDETÉSAz orosz egyéni bankszámlákban tartott megtakarítások összege tavaly 19,7 százalékkal 7,4 ezermilliárd rubelre emelkedett. Ez az ugrás valóban meglephette a jegybanki vezetőt, mert az összes lekötött betét jelenleg már háromszorosa a 2022-es adatnak.
A legnagyobb ugrás a 3 és 10 millió rubeles lekötési tartományban mutatkozik (kb. 50 millió forint). Politikai nyelvre lefordítva ez a lakosság biztonságérzetének a jele, hogy a közeljövőben nem számítanak pénzügyi katasztrófára.
A fogyasztói (költekezői) oldal képe rendkívül változatos. A múlthoz képest például az oroszok egyáltalán nem járnak Európába (Törökország az enyhe kivétel), mert a légiközlekedési kapcsolatokat a háború elején levágták, és vízumokat is nehéz szerezni. A drágább egzotikus célpontokat pedig még mindig inkább a legfelsőbb elit szemelheti ki.
Ennek következtében szinte katapultált a hazai turizmus
A belső idegenforgalom a félelmetes 230%-os növekedés környékén járt tavaly ősszel. Főként az orosz tengerpartok, a hegyvidékek és a történelmi városok a célpontok.
HIRDETÉS
Két kiadási tendencia is azt sugallja, hogy sok fogyasztónak van lehetősége "pénzt égetni". A legerősebb jel, hogy 34 százalékkal nőtt az igény a jelzálogkölcsönök iránt, amit elsősorban az állam által támogatott hitel-programok pumpálnak.
A második feltörekvő trend a megélénkült sportfogadási piac. Az engedélyes bukmékerek jövedelme 2023-ban 40 százalékkal emelkedett, és 6,6 millióra nőtt az aktív játékosok száma, akik hetente legalább egyszer fogadnak. A teljes kör 15 millió főre nőtt, mert az állam kétszeresére emelte a régebbi fogadási limitet, ami jelenleg már 1,4 millió rubelt is lehet. (Ebbe a csoportba a sportfogadásokat kell érteni, nem a szerencsejátékokat.)
Kik jártak a legjobban?
A jelenlegi helyzetből leginkább a kékgallérosok és a szürkegallérosok profitálnak, oroszok tízmillióit érintően. A leginkább keresett háborús szakmák közül kiemelkednek a marógép-üzemeltetők, a gépészek és hegesztők, valamint a szövő- és ruházatipari munkások (tekintettel a megnövekedett egyenruha-igényekre).
Az említett szakmákban dolgozók bére háromszorosára nőtt, de egyes szakmákban már a négyszeresére 2021 óta. A szövőket például a háború előtt havi 18-25,000 rubellel honorálták, míg most már 120,000 rubelt (1,300 dollárt) kaphatnak. Ennek a bérnövekedésnek a forrása az államilag biztosított szubvenció.
HIRDETÉSEgy másik példa a futárok és a járművezetők köre. A távolsági teherautó-sofőrök most havonta átlagosan 180 000 rubelt kapnak kézhez, ami 38%-os növekedés 2023-hoz képest. A különféle futárok és ételszállítók jövedelme közelít a 200,000 rubelhez.
A társadalmi összehasonlítás kedvéért, Putyin elnök rendelete szerint az Orosz Tudományos Akadémia tagjainak - az ország vezető tudósának és kutatóinak - 200,000 rubel lesz a javadalmazása 2025-től.
Összesítve az adatokat arra jutunk, hogy az ukrán háború fő pénzügyi kedvezményezettjei (a hadsereg káderei mellett) azok az oroszok, akiknek szakmáit korábban alacsonyan honorálták, és társadalmilag is alulra helyezték. Most viszont magas fizetéseket és figyelmet élveznek a munkáltatók részéről, akik fogcsikorgatva küzdenek a busás megrendelésekért az állami katonai költségvetésből. Megjegyzendő, hogy a tendereztetési verseny volt a katonai korrupció melegágya, és az összes őrizetbe vett tábornok ezen bukott meg, élükön Sojgu védelmi miniszter helyettesével, Ivanov vezérezredessel.
A következtetés az, hogy sokkal-sokkal több pénzzel a zsebében, a feltörekvő munkásosztálynak - aki korábban nem szokott hozzá az önreflexióhoz - Putyin háborús gazdasága megnyugtató stabilitást nyújt. Egyben azt az érzést is táplálja, hogy vezetõik helyes döntéseket hoznak. Ezért nem meglepő, hogy ezen csoportokon belül a moszkvai rezsim növekvő vagy legalábbis szilárd támogatottságot élvez.
HIRDETÉS