Hány szavazólapot kapunk? Mire szavazunk kistelepülésen, városban vagy Budapesten? Hogyan zajlik az európai parlamenti választás? Röviden és könnyen érthetőn A-tól Z-ig.
HIRDETÉSJúnius 9-én egyszerre tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat Magyarországon. A szavazás menete ezért eltér a megszokottól. Mindegyik szavazólap teljesen másként néz ki. A szavazás vasárnap reggel 6 kor kezdődik, este 7-ig tart.
A kistelepüléseken és a városokban 3-4, Budapesten 5 szavazólapot kapnak a legtöbben, a nemzetiségekhez tartozók plusz egyet:
- meg kell választani a polgármestereket,
- minden településen meg kell választani a képviselő-testületet,
- és mindenhol van legalább egy európai parlamenti szavazatunk is,
- ezen felül a vármegyei közgyűlésekre, illetve a Fővárosi Közgyűlésre,
- és a főpolgármester személyére is szavaznak az arra jogosult választók,
- külön szavazólapon lehet a nemzetiségi önkormányzatok jelöltjeire szavazni.
A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei közgyűlésé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér színű, a nemzetiségi szavazólapok pedig zöldek. Ezeket a szavazóknak zöld színű borítékba kell tenniük és le kell zárniuk, különben szavazatuk érvénytelen lesz.
Helyi önkormányzati választások
A polgármesterekről szóló szavazólapokon a településen induló polgármester-jelöltek vannak felsorolva. Településekként eltérő, hogy a jelöltek milyen pártok vagy pártszövetségek, helyi szövetségek vagy egyesületek támogatásával, illetve függetlenként indulnak. A jelöltek száma is eltérő. Van, ahol csak egy, máshol kettő vagy több személy indul a polgármesteri tisztségért.
Az önkormányzati képviselő-testületekről szóló szavazólap is különböző lehet településenként.
A kisebb településeken úgynevezett kislistás szavazás dönt a képviselői helyekről. Ez azt jelenti, hogy aki ilyen településen szavaz szavazólappal találkozik, amin több név fel van sorolva. Közülük annyi nevet ikszelhet be a szavazó, ahány tagja lesz majd a képviselő-testületnek. Jellemző, hogy az így választható képviselő-testületi jelöltek közül sokan függetlenként indulnak.
A nagyobb településeken egyéni választókerületekben indulnak az önkormányzati képviselőjelöltek. Jellemző, hogy jelentős részük nagyobb pártok, pártszövetségek színeiben indulnak. Gyakran 2-3-4 önkormányzati képviselőjelölt indul egy egyéni választókerületben. A szavazás alakulását erősen befolyásolja a pártszimpátia, különösen, ha a jelöltek személyét nem ismerik alaposan a választók.
Vármegyei listára is lehet szavazni a megyei jogú városok és a főváros kivételével, ez egy újabb szavazólapon történik. Ezekkel a listákkal a vármegyei képviselő-testületeket választják meg, pártlisták alapján.
Budapesten külön szavazólapon a főpolgármester személyére, illetve egy másik szavazólapon a Fővárosi Közgyűlés képviselőire voksolhatunk.
A főpolgármesteri tisztségért idén hárman indulnak: Karácsony Gergely hivatalban lévő főpolgármester (Párbeszéd-ZÖLDEK, DK, MSZP), Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért, LMP-Zöldek), Dr. Grundtner András (Mi Hazánk).
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP jelöltje csütörtökön visszalépett a versengésből.
Miért fontosak a képviselő-testületek?
A települési képviselő-testületek, megyei és a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása azért fontos, mert egy polgármester egyedül nem képes végigvinni a választóknak ígért programját, hiszen a legtöbb kérdésben nem a polgármester egymaga dönt, hanem a képviselőtestület. Minél erősebb az önkormányzati testületekben és annak majdani bizottságaiban a támogatottsága, annál célirányosabb lehet a tevékenysége. Az ellenkezője is igaz. Ha a polgármesteri pozíció mellé már a mandátum kezdetekor csekély többség társul a képviselő-testületben, a hivatali idő éveiben elfogyhat a levegő a polgármester körül, ha ellenzéke teret tud nyerni egyes körzetekben időközi választások során. A mostani ciklusban volt arra példa, hogy mandátuma végére kisebbségbe került a polgármester, ezáltal a képviselő-testület ellene szavazott az egyes döntések meghozatalakor. Előfordult ez budapesti kerületben éppúgy, mint ahogy a következő ciklusban megtörténhet, hogy a főpolgármesternek egyezségre kell jutnia a közgyűlésben olyan párttal vagy pártokkal, ami vagy amelyek nem őt támogatták.
A Fővárosi Közgyűlés megválasztása idén országos figyelmet kap
A Fővárosi Közgyűlés megválasztására most azért figyelhet az ország, mert a politikai életbe februárban berobbant Magyar Péter (TISZA) és pártjának ez lehet a gyakorlati politikában történő megmérettetése. A magyar választók a Fővárosi Közgyűlésben, illetve az európai parlamenti választáson adhatnak először valódi mandátumokat ennek a pártnak.
Nemzetiségi önkormányzati választások
A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint 13 nemzetiséghez tartozó szavazók voksolhatnak országos listára is 2024. június 9-én: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerv, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségi önkormányzatok választhatók.
A választásra jogosultak száma alapján a legkisebb a szlovén szavazóbázis, nyolcszáz fővel, akik egy jelölőszervezet 21 jelöltje közül voksolhatnak 15 megválasztható képviselőre. A középmezőnyben helyezkedik el lélekszáma alapján a magukat németnek vallók közössége, amelynek több mint 50 ezer szavazója voksolhat egy jelölőszervezet 78 jeöltjéből 47 megválasztható képviselőre. A legnagyobb szavazóbázissal a roma nemzetiségi választásokat rendezik, kétszázezren választhatnak meg 47 képviselőt két jelölőszervezet, a CiKöSz 89 és az RPM BAZ MEGYE 29 jelöltjéből. Három további jelölőszervezet nyilvántartásba vételét törölte májusban a Nemzeti Választási Iroda, így nem lehet szavazni az MCF 63, a Cseekvő Romák Nemzeti Konvenciója 22 és a PHRALIPE 5 jelöltjére.
HIRDETÉSAz európai parlamenti választások
A magyar választók 21 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe, ennyi a Magyarországra népességarányosan jutó betölthető mandátumok száma. Az EP-választás tisztán listás, tehát arányos szavazás, egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos a kapott szavazatok számával.
Magyarország területe egy választókerületet alkot, ami azt jelenti, hogy mindenki ugyanazokra a listákra adhatja le voksát.
Az egyes pártokból megválasztott tagok száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ. Magyarországon ún. zárt listás szavazás van, ami azt jelenti, hogy a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
38 jelölőszervezet 13 listán 313 jelölt nyilvántartásba vételét kérvényezte. Elutasítottak két jelölőszervezetet, két listát és számos jelöltet. A nyilvántartásba vett jelöltek 11 önálló vagy közös listán indulnak.
HIRDETÉSEzek a listák a jelöltek száma szerinti sorrendben az alábbiak:
- Fidesz-KDNP 63 jelölt közös listán,
- Mi Hazánk Mozgalom 63 jelölt önálló listán,
- DK-MSZP-Párbeszéd - ZÖLDEK 61 jelölt közös listán,
- Momentum Mozgalom 30 jelölt önálló listán,
- 2RK Párt - Második Reformkor Párt 23 jelölt önálló listán,
- Jobbik 16 jelölt önálló listán,
- TISZA - Tisztelet és Szabadság Párt 12 jelölt önálló listán,
- LMP – Zöldek 14 jelölt önálló listán,
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt 9 jelölt önálló listán,
- MMN - Mindenki Magyarországa Néppárt 8 jelölt önálló listán,
- MEMO - Megoldás Mozgalom 7 jelölt önálló listán,
A mandátumszerzési küszöb
A magyar választási rendszer 5%-os küszöböt alkalmaz. A listákra leadott érvényes szavazatok összesítése alapján megállapítják, hogy melyek azok a listák, amelyekre leadott érvényes szavazatok száma nem éri el az összes szavazat 5%-át. Ezek a listák nem kaphatnak mandátumot.
A mandátumkiosztás
HIRDETÉSA mandátumokat a mandátumszerzési küszöböt elérő listák között kell kiosztani az ún. d’Hondt módszerrel. A listáról a jelöltek a jelölő szervezet által előzetesen meghatározott sorrendben szereznek mandátumot, azt a választópolgár a szavazatával nem befolyásolja (zárt lista).
A mandátumszerzés után
A megválasztott EP-képviselők függetlenek maradhatnak, illetve csatlakozhatnak egy képviselőcsoporthoz. Ezek nem nemzeti frakciók, hanem közös eszméken alapuló politikai csoportok. Egy frakció létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább 1/4-ét kell képviselniük. Egyszerre egy képviselőcsoportba lehet tartozni.
Jelenleg az Európai Parlamentben 7 képviselőcsoport van:
HIRDETÉS- Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport,
- Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport,
- Renew Europe Group,
- Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport,
- Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport,
- Identitás és Demokrácia képviselőcsoport,
- Baloldal az Európai Parlamentben képviselőcsoport - GUE/NGL.
Eredmények
Először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg a bizottságok, majd a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok következnek, utána Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre, Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre leadott szavazatokat, végül az EP-választás szavazólapjait.
Az EP-választás eredményeit nem közlik este 11 óra előtt, ugyanis addig nem hozhatják nyilvánosságra az eredményt sehol, amíg minden országban be nem fejeződik a szavazás. Olaszországban van, ahol 11 óráig lehet szavazni. Ez az oka annak, hogy nálunk az európai parlamenti választások szavazólapjait számlálják utoljára.
A szavazatok összeszámlálásának eredményeit a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben, és felkerülnek a Nemzeti Választási Iroda oldalára, a valasztas.hu-ra. Eszerint először tehát a polgármester-választások eredményeiről tájékozódhatunk.
Az európai parlamenti választásokat ötévente tartják meg. A választásra jogosultak száma a szavazóköri névjegyzék előállításakor (azaz 2024. március 13-án) 7 millió 837 ezer 334 fő volt, június elején 7 millió 805 ezer 477 főre csökkent a választásra jogosultak aktuális száma.
HIRDETÉSAz európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.
A magyarországi európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.