Több százezer külföldön élő magyar állampolgár csak akkor szavazhat az európai választáson, ha elutazik a legközelebbi magyar külképviseletre. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy ez mekkora terhet jelent, és kik azok, akiknek a legmesszebb kell menniük, hogy élhessenek a választójogukkal.
HIRDETÉSElőször azonban nézzük meg, hogy egyáltalán miről van szó. Magyarországon a választási törvény a külföldi szavazás esetében különbséget tesz azok között, akiknek van magyarországi lakcímük, és azok között, akiknek nincs. Akiknek nincs, azok levélben szavazhatnak az országgyűlési választásokon és az európai parlamenti választásokon is, de ez utóbbin csak akkor, ha nincs lakcímük egyetlen másik uniós tagállamban sem. A magyarországi lakcímmel rendelkezők, de a szavazás idején bármilyen okból külföldön tartózkodók viszont csak regisztráció után, a magyar állam egyik külképviseletén adhatják le a voksukat.
A bejelentkezésre különböző lehetőségek vannak, online is meg lehet csinálni, részletek itt.
Politikai ügy lett abból, hogy ki hogyan szavazhat
A magyar lakcímmel nem rendelkezőket gyakran azonosítják a határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező magyarokkal, a külképviseleten szavazókat pedig a nyugatra emigrált magyarokkal a közbeszédben. Fontos leszögezni, hogy a törvényben természetesen nincs ilyen kitétel, nem járnak valakinek azért többletjogok, mert határon túli magyar. Ettől függetlenül a valóság erősen közelít a közvélekedéshez. A határon túli magyarok elsöprő többsége kormánypárti, és a 2022-es levélszavazáson az érvényes szavazatok több mint 93 százaléka a Fidesz-KDNP-re érkezett (ez 251 ezer szavazatot és 2 mandátumot jelentett a kormánypártnak).
A külképviseleteken szavazók között eközben sokan vannak olyanok, akik nyugatra mentek tanulni, dolgozni, vagy csak éppen külföldön járnak a választás idején, a körükben pedig jellemzően kisebb a kormánypárt támogatottsága. Pontos számot itt nehéz mondani, mert a külképviseleti szavazatokat hozzáadják a hazai választókörzetekben leadott szavazatokhoz. Jellemző azonban, hogy két éve a 16. kerületben az ellenzéki jelölt a külképviseleti szavazatok összeszámlálása után tudta megfordítani a versenyt a kormánypárt jelöltjével szemben.
Sokan vannak, akik nem élnek a választójogukkal
A magyarországi gyakorlatot korábban megtámadták az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A testület azonban elutasította a keresetet, azzal a magyarázattal, hogy mivel a lakcímmel nem rendelkezők csak listára szavazhatnak az országgyűlési választáson, a lakcímmel rendelkezők viszont egyéni képviselőjelöltekre is, ezért elfogadható, hogy a szavazási lehetőségeik is különböznek. Ez mondjuk az európai választásra nem áll, ott mindenki csak egy listára szavazhat. Az önkormányzati választáson viszont nincs különbség, mert nem lehet sem levélben, sem külképviseleten szavazni.
Fontos még megjegyezni, hogy 2022-ben nagyjából ötödannyian szavaztak külképviseleten, mint levélben: kicsivel kevesebb, mint 52 ezer ember élt a lehetőséggel. Azt pontosan nem tudjuk, hogy hányan élnek külföldön, és azt sem, hogy közülük hányan utaztak haza a választási idejére. De az biztosnak tűnik, hogy a külföldön élő, de hazai lakcímmel rendelkező magyarok jelentős része nem megy el szavazni.
Ennek számos oka lehet, köztük az is, hogy sokaknak egyszerűen túl nagy macera lenne elutazni a legközelebbi külképviseletig – hiszen annyira azért nem fontos nekik a választás, hogy rászánják a teljes vasárnapukat, vagy szélsőséges esetben akár ennél is hosszabb időt. De most már akkor jöjjön az, hogy mennyit is kell utazniuk a külképviseleten szavazóknak.
Az EU legnagyobb tagállamaiban kell a legtöbbet utazniuk a szavazóknak
Az idei európai parlamenti választáson Magyarország 147 nagykövetségén, főkonzulátusán és konzulátusán szavazhatnak majd a magyar állampolgárok, június 9-én, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között. Kivéve az amerikai kontinenst: ott az időeltolódás miatt szombatra, június 8-ra tolódik a szavazás. Az eddigi regisztrációk alapján a legtöbben Londonban, Hágában és Brüsszelben fognak szavazni. A londoni szavazókörbe szerdáig majdnem 1800-an regisztráltak.
A szavazókörök sűrűsége természetesen Európában a legnagyobb, méghozzá jelentős különbséggel. A kontinensen lakik a legtöbb külföldön élő magyar, és ezzel párhuzamosan itt működik a legtöbb külképviselet is. Nagykövetség az összes ország fővárosában van, és a nagyobb államokban, valamint a jelentős magyar kisebbséggel rendelkező országokban jellemzően konzulátusok is üzemelnek.+
Ha ránézünk a térképre, mégis azt látjuk, hogy leginkább az EU legnagyobb és legfontosabb államaiban okoz problémát az utazás. Például a rengeteg magyarnak otthont adó Németországban, ahol ugyan öt szavazókör is működik majd, de az ország középső részére egy sem jutott. Brémából, Hannoverből és Hamburgból is jó 300 kilométerre van a legközelebbi külképviselet, úgyhogy aki ezekben a városokban dolgozik, de szavazni szeretne, annak rá kell szánnia a vasárnapját erre a programra.
A szintén számos magyarnak otthont adó Egyesült Királyságban első ránézésre egy kicsit jobb a szavazókörök eloszlása, de bőven vannak olyan régiói az országnak, amik messze esnek ezektől. Newcastle-ből jó kétszáz kilométert kell utazni Edinburgh-ig, és Wales is kiesik (Swansea-ből például London van a legközelebb, 300 kilométerre). Aki Cornwallban él, az pedig 4-500 kilométeres útra készülhet.
Dél-Olaszországban az egyik legrosszabb a helyzet
Franciaországban az ország nyugati részén élők járnak a legrosszabbul. A térség legnagyobb városából, Nantes-ból 400 kilométert kell utazni Párizsig, a második legnagyobból, Bordeaux-ból pedig 550-et Lyonig. Spanyolországban szintén óriási üres foltok vannak a térképen. A legrosszabb talán Galíciában a helyzet, a régió egyik központjának számító A Coruñából 600 kilométerre van a madridi követség, és nagyjából ennyi az út Lisszabonba is.
Ezeknél az országoknál is rosszabb a helyzet Olaszországban, különösen az ország déli részén. A 60 milliós, 300 ezer négyzetkilométeres államba csak két szavazókör jutott. Aki mondjuk Bariban, a tengerparton tölti a nyár egyik első hétvégéjét, annak 450 kilométert kellene utaznia ahhoz, hogy szavazhasson Rómában. Nem sokkal jobb a helyzet az ország középső részén sem, a magyarok körében is népszerű Riminiből nagyjából 330 kilométerre van a milánói és a római külképviselet is. Aki pedig a nyári szezonra Palermóba ment dolgozni, de szavazni szeretne, az szinte biztosan jobban jár, ha repülőre ül: a szárazföldön 930 kilométeres, jó 12 órás út várna rá a legközelebbi, római szavazókörig.
Görögországban egyedül Athénban lehet szavazni, az ott dolgozó idegenvezetőknek, vendéglátósoknak, és az ott nyaralóknak is a fővárosba kellene utazniuk, ha szavazni szeretnének. Ez a szigetekről szinte biztosan repülőutat, Szaloniki környékéről pedig jó 500 kilométeres autózást jelent. Bulgária fekete-tengeri partvidéke szintén nagyon messze van a szavazóköröktől, Burgaszból Isztambul van a legközelebb, bő 300 kilométerre.
A szélsőségeket Európában a skandináv országok jelentik – legalábbis ha nem számoljuk Oroszországot, ahol hatalmasok a távolságok. Bár valószínűleg nem sok magyar lakik Norvégia, Svédország vagy Finnország északi részén, nekik szóba se jöhet az, hogy szárazföldön jussanak el a szavazókörig. Észak-Norvégia legfontosabb városából, Tromsø-ből például 1740 kilométeres autóútra van Oslo, és Tromsø még nem is a legészakibb pontja Norvégiának.
Hét szavazókör van az Egyesült Államokban
Európához hasonlóan a Föld többi kontinensén is a nagykövetségeken és a konzulátusokon lehet majd szavazni június 9-én, de ahogy az itt élő magyarokból is jóval kevesebb van, úgy a külképviseletek sűrűsége is jóval alacsonyabb, mint Európában. Ez persze azzal jár, hogy adott esetben sokkal hosszabb utakra kell vállalkozniuk azoknak, akik voksolni szeretnének, de ez a probléma jóval kevesebb embert érint.
Kezdjük Észak-Amerikával: Kanadában négy, az Egyesült Államokban hét szavazókör üzemel majd, ami egész soknak tűnik még az uniós tagállamokhoz képest is. De ezek az országok olyan hatalmasok, hogy így is óriási területek maradnak lefedettség nélkül. Ha például a denveri magyarok közül valaki el szeretne menni szavazni, nagyjából 1600 kilométert kell utaznia Chicagóig.
Az országnak ez a környéke, vagyis a középső része esik a legtávolabb a szavazóköröktől, de rengeteg olyan hely van, ahonnan több mint 500 kilométernyi a távolság. Nashville-ből például szintén Chicago van a legközelebb, 750 kilométerre. A nagyjából 150 alaszkai magyar számára pedig a vancouveri konzulátus a legkönnyebben elérhető, bár nyilván ez is csak repülővel: aki Alaszka fővárosából, Anchorage-ből neki akar indulni kocsival, az 3500 kilométeres, 40 órás útra számíthat.
HIRDETÉSKözép-Amerikában alig működnek magyar külképviseletek, így aki a térségben akar szavazni, annak vagy Panamavárosba, vagy Mexikóvárosba kell mennie. A kettő között nagyjából félúton található San Salvadorból ez 1500-1600 kilométeres utazást jelent. Dél-Amerikában eközben a fővárosok nagyobb részében működik magyar képviselet, de egynél több (vagyis kettő) szavazókör csak Brazíliában lesz, és a távolságok itt is óriásiak.
A térképet böngészve Dél-Amerikában nagyon könnyű belefutni ezer kilométernél nagyobb távolságokba, úgyhogy csak néhány érdekességet emelek ki. Az Európai Űrügynökség Francia Guyanában található központjából például a brazíliavárosi nagykövetség van a legközelebb, 3300 kilométernyi kocsikázásra. Ezen a kontinensen már a földrajzi viszonyok is sokat számítanak, légvonalban ugyanis Brazíliaváros nagyjából ugyanúgy 2300 kilométerre van az ESA-központtól, mint Kolumbia fővárosa, Bogotá – oda viszont 4100 kilométer megtételével lehet eljutni közúton. Légvonalban hasonló távolságra van Chile déli, elszigetelt, de a turisták körében egyre népszerűbb csücske Santiagótól, de Bolívia legnagyobb városából, Santa Cruz de la Sierrából is 2000 kilométert kell utazni az ikszelésért.
Európán kívül Ázsia van a legjobban ellátva szavazókörökkel
Afrikában hasonló a helyzet, mint Dél-Amerikában. A legjobban azok járnak, akik a Földközi-tenger partvidékén fekvő országokban élnek, vagy a Viktória-tónál, annak 200 kilométeres körzetében ugyanis három szavazókör is működik majd. A kontinens többi részén ritkábbak a nagykövetségek, Fokvárosból például 1500 kilométert kell utazni a legközelebbiig, és bőven vannak még távolabbi pontok is. A csádi magyar katonai misszió előkészítésén dolgozó emberek még egész jól járnak, az ország fővárosától, N'Djamenától csak 1100 kilométerre van a nigériai főváros, Abuja, és ott lehet majd szavazni. Más kérdés, hogy az utak állapota és a biztonsági helyzet miatt valószínűleg itt is csak a légi közlekedés jöhet szóba.
Ázsiában már jóval több külképviselet működik, különösen a Perzsa-öböl térségében, a Közel-Keleten, Kínában és Indokínában. Lehet majd például szavazni Palesztinában (Ramallahban), Kína öt különböző pontján, Vietnámban pedig ugyanúgy két helyen, mint Olaszországban. Óriási távolságok persze Ázsiában is vannak, az igazi szélsőségekért pedig érdemes ránézni Oroszországra vagy Indonéziára.
A kisebb indonéz szigetekről könnyen több napba is beletelhet eljutni a jakartai nagykövetségre, ahol csütörtökig 22 magyar választópolgárt vettek fel a névjegyzékbe. De az érdekesség kedvéért autóval akár egy 180 órás, 5200 kilométeres utat is össze lehet hozni Pápua tartomány fővárosából, Jayapurából (ugyanez az út 5 óra repülővel). Szibériában pedig szintén bőven vannak olyan helyek, amelyek több ezer kilométerre fekszenek a legközelebbi magyar követségtől, és igazából minden mástól is.
HIRDETÉSEgy mondat erejéig érdemes még kitérni Ausztráliára. A hatalmas ország keleti partvidékén három szavazókör is üzemel majd, úgyhogy igazán rosszul csak azok járnak, akik nyugaton, leginkább Perthben laknak: ők egy 3400 kilométeres útra készülhetnek Melbourne-ig.
Nincs olyan külképviselet, ahol senki nem fog szavazni
A 147 külképviselet között egyébként egyetlen olyan sincs, amelynek a névjegyzékébe nem vettek még fel szavazót. Olyan viszont több is akad, ahová eddig valószínűleg csak a nagykövetségi, konzulátusi dolgozók regisztráltak.
2-3 ember szerepel a névjegyzékben a kongói Kinshasában, az uruguayi Montevideóban, a bangladesi Dakkában, a kambodzsai Phnom Penhben, az ugandai Kampalában, a zambiai Lusakában és érdekes módon a szlovákiai Besztercebányán is.