Csütörtökre hívta össze az ENSZ vezetése a helikopterbalesetben meghalt iráni elnök emlékülését, ami felháborodást váltott ki a világszervezet több korábbi tekintélyes vezetője és munkatársa körében. Nyílt levelükben az esemény törlését követelik a főtitkártól és a közgyűlés elnökétől.
HIRDETÉSA levél szerzői elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartják, hogy a világszervezet kulisszái között tisztelegjenek egy olyan politikus előtt, akinek a nevéhez tízezrek meggyilkolása és az iráni emberi jogi mozgalmak eltiprása fűződik.
A volt ENSZ- és nemzetközi bírósági tekintélyek értetlenségüket és felháborodásukat címezték António Guterres főtitkárhoz és Dennis Francis közgyűlési elnökhöz. Utóbbi a nap folyamán látogatást tervez az Iszlám Köztársaság New York-i misszióján, ahol egy emlékkönyv aláírásával tiszteleg.
Az Egyesült Államok ENSZ-képviselete már közölte, hogy nem vesz részt a megemlékezésen.
A teljesség igénye nélkül, a korábban magas ENSZ és bírósági megbízatásokat belöltő tekintélyek között van:
a Biztonsági Tanács volt elnöke,
a világszervezet 2014-es különleges gázai vizsgálója,
a Slobodan Milošević-per hágai ügyésze,
a srebrenicai népirtást vizsgáló hágai ügyész,
az ENSZ korábbi szudáni főmegbízottja,
Olaszország volt ENSZ-nagykövete,
az afrikai nők jogait vizgáló ENSZ-megbízott,
az ENSZ koszovói missziójának vezetője,
valamint még 38 politikai és jogi szaktekintély, akiknek életrajzát itt lehet áttekinteni.
A tiltakozók között találjuk a magyar Miriam Ekiudoko nevét is, aki az ENSZ afrikai származású emberekkel foglalkozó szakértői munkacsoportjának jelenleg is tagja.
A levél szövege szerint Raiszi több mint négy évtizeden át részt vett az emberi jogok súlyos megsértéseiben, beleértve több ezer politikai fogoly eltűnését és bíróságon kívüli kivégzését az 1980-as években. Kulcsfontosságú tagja volt a 30,000 politikai fogoly 1988-as lemészárlásáért felelős „Halálbizottságnak”, amiért a „Teheráni mészáros” csúfnevet kapta.
Az elmúlt években az igazságszolgáltatás vezetőjeként és későbbi elnökként halálos kimenetelű megtorlásokat irányított a kormányellenes tüntetők ellen, melyek során 2,200-an haltak meg. Raiszi felügyelte a nők és lányok erőszakos üldözését a kötelező fátyolozás és kendőviselés ellen (hijab-forradalom).
A kegyetlen üldözés kiterjedt az LMBT+ közösség tagjaira, a sajtóra, az ellenzéki politikai szervezetekre és az etnikai kisebbségekre is.
Az ENSZ különleges jelentéstevő már korábban nemzetközi vizsgálatot sürgettek ezekben az ügyekben, amelyeket „folyamatban lévő emberiesség elleni bűncselekményeknek” neveztek, de nem értek el eredményeket.
A levél szerint Raiszi halála nem mentesíti a nemzetközi közösséget azon felelőssége alól, hogy igazságot és elszámoltatást keressen az áldozataiért.
A tömeges atrocitásokban részt vevő személyiség tiszteletben tartása súlyosan aláásná az ENSZ emberi jogi alapelveit
A megemlkezés állandósítaná és legitimálná a büntetlenség kultúráját Iránban. Az aláírók kérése az, hogy mondják le a tervezett tiszteletadást, és helyette inkább használják ki a pillanatot az áldozatok melletti kiállásért, és erősítsék meg ENSZ elkötelezettségét az elszámoltathatóság és igazságosság mellett.
A nemzetközi közösségnek most kell cselekednie annak érdekében, hogy megteremtse a Raiszi és más iráni tisztviselők által elkövetett bűncselekményekért a felelősségre vonhatóságot.