A Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány konferenciáján orvos és pszichológus, irodalomterapeuta és alkotó egészségügyi dolgozó, színész és építész beszélgetett arról, hogy milyen terápiás hatása van az alkotás folyamatának.
HIRDETÉSDr. Németh Zsófia, a budapesti Uzsoki Utcai Kórház orvosigazgató-helyettese egy 2018-as metaanalízisre hivatkozva hangsúlyozta: az akkor készült felmérés alapján az egészségügyi dolgozók akár 80 százalékát is érinthette a kiégés, ma pedig már egyáltalán nem kizárólag a segítő foglalkozásúak betegsége a burnout.
A főorvos Byung-Chul Han dél-koreai születésű svájci filozófus, kultúrteoretikus A kiégés társadalma című könyvéből idézve arra is rámutatott, hogy korunk teljesítményalapú társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a külső kényszer egy belső kényszerítő erővé vált.
"Egy testben él úr és szolga. Ez ellen lehet lázadni, de azt úgy hívják hogy testi tünet, hogy betegség. A megoldás az, ha visszavesszük a kontrollt magunktól saját magunk felett" - fogalmazott. Arról is beszélt, hogy a kultúrafogyasztásban mennyire kezdünk elmagányosodni, példaként említve a két végletet: a régi idők fonóinak közösségét és a mára oly népszerűvé vált, magányos szórakozási műfajt, a streaminget.
Oláh Rita klinikai szakpszichológus előadásában két, évtizedekkel ezelőtt külföldi útját idézte fel: amikor Párizsban még pályakezdőként lehetősége nyílt ellátogatni egy idősotthonba, ahol 10-15 külön alkotóhelyiség volt kialakítva az ott lakóknak, akik kedvükre szobrászkodhattak, festegethettek vagy éppen barkácsolhattak azokban, miközben az épület falai telis-tele voltak ragasztgatva színházi- és mozielőadások plakátjaival, kirándulások programjaival. A másik meghatározó élmény ugyancsak a rendszerváltás idején Olaszországban érte, ahol egy egymás mellett működő árvaház és egy idősotthon lakói együtt töltött perceinek lehetett szemtanúja: a szomszédos intézményekben élő két generáció tagjai napi rendszerességgel találkoztak, az idősek mesét olvastak a gyerekeknek, együtt rajzoltak, beszélgettek egymással. Mindez mindkét korosztályra rendkívül jó hatással volt.
A szakpszichológus hangsúlyozta, az általa látott két példa pontosan azt fedi le, amit a pozitív pszichológia az egészséges mentális élet legfontosabb kritériumainak tart: ahhoz, hogy valaki meg tudja őrizni az aktivitását, kell, hogy legyenek szociális kapcsolatai, amikben szívesen tölt időt és amikre támaszkodni tud. "Nem a tehetség a lényeg, hanem hogy olyan biztonságos környezetben folyjon a munka, ahol szabadon szárnyal a kreatív erő. (...) A neurológiai osztályokon eltöltött évek tapasztalatai alapján megerősíthetem, hogy az idős vagy/és krónikus beteg emberek számára a legnagyobb pszichés rizikófaktor a passzivitás és az izoláció, főleg ha mozgáskorlátozott az illető, vagy nincs családja, vagy vannak ugyan hozzátartozók, de külföldön élnek" - fogalmazott.
Arra is kitért, hogy hogyan kapcsolódik a művészet és az ún. "pszi-szakma", a következő tényezőket sorolva fel: művészetterápia, társadalmi szocializáció,a pszichiátriai kórképek megismertetése, a pszichoterápia népszerűsítése, a pszichoterápiás eszközök színesítése és a prevenciós szempontok.
A konferencián ugyancsak felszólaló Szalai Lilla irodalomterapeuta elmondta, nemcsak a mentális betegségekkel – szorongással, depresszióval – küzdőknek tudnak segíteni, de az "általánosabb" élethelyzetek megoldásában is.
Nemcsak komplett könyvek, hanem versek, dalszövegek, novellák, tehát kisebb művek is alkalmasak irodalomterápiára. A kezelés folyhat zárt vagy nyitott csoportban, utóbbinak az a lényege, hogy alkalomról alkalomra be lehet csatlakozni újaknak is, a kettő természetesen teljesen másfajta terápiás munkát igényel.
A Fővárosi Állat- és Növénykert egykori Barlangmozijában tartott egész napos rendezvényt Dr. Ficzere Andrea neurológus, reumatológus, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Fogjunk Össze Alapítvány vezetője moderálta.
A konferencián részt vett még Boldizsár Ildikó meseterapeuta, Szűcs Fatin Fanni művészetterapeuta, Szilágyi Klára építész, belsőépítész, Csákányi Eszter színművész, Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója, Czene Márta festőművész, Elek Dóra rendező, a Baltazár Színház alapítója és művészeti vezetője, Silye Juli képzőművész, művészetterapeuta (Autistic Art), Komáromi Erzsébet Katalin, az Átkelő Galéria vezetője, iparművész, művészetterapeuta, Dr. Kárpáti Zoltán főorvos, Dr. Milibák Tibor osztályvezető főorvos, Kalotay Veronika gyógytornász és Dr. Bárdos Dávid sebész szakorvosjelölt, valamint a Hangadó énekegyüttes Fekete Zsófia vezetésével.