Habár a kínai vezetés hadgyakorlattal válaszolt Laj Csing-te beiktatására, ő továbbra is együttműködő hangnemben üzente a kínai vezetésnek, hogy jobb volna tárgyalniuk.
HIRDETÉSTajvan új elnökének határozott, de higgadt beiktatási beszédére a kínai kormány ellenségesen reagált, nagyszabású hadgyakorlatba kezdett a sziget partjainál pár nappall nappal Laj Csing-te beiktatása után. Ami személyét illeti, Peking nem változtatott korábbi álláspontján, amelyet keresetlen szavakkal fejezett ki többször is a januári elnökválasztást megelőző kampányidőszakban és azóta is. Azon túl, hogy szeparatistának tartja, bajkeverőnek is nevezte őt a kínai kabinet.
A tajvani államfő ennek ellenére kitartóan együttműködést ajánl azzal érvelve, hogy közösen felelősek a térség békéjéért. Vasárnap is erre figyelmeztetett pártja, a kormányzó Demokratikus Haladó Párt egy rendezvényén Tajnanban, és tárgyalást kezdeményezett a régóta húzódó konfliktus rendezésére. Ugyanakkor megismételte, hogy egy dologról nincs mit tárgyalniuk, és ez Tajvan függetlensége.
Azt hangsúlyozta, hogy a kínai és a tajvani vezetés egyaránt felelős a térség nyugalmáért, és erre a "súlyos felelősségre" apellálva fordult Pekinghez, de egyelőre nem kapott választ.
Kína minden alkalommal nemet mondott
Laj Csing-te korábbi kezdeményezéseit Peking rendre visszautasította, megfigyelők szerint ezúttal sem valószínű, hogy tárgyalóasztalhoz ülnének a tajvani kormánnyal tekintettel arra, hogy az alapvető kérdésben egyik fél sem hajlandó kompromisszumra. Kína kiterjesztené fennhatóságát Tajvanra azzal az indokkal, hogy utódállama a szigeten 1949-ben megalapított Kínai Köztársaságnak. A tajvaniak visszautasítják ezt mondván, hogy a polgárháború után oda menekült kínai nacionalisták külön államot alapítottak ott a Kínai Népköztársaság létrejöttével egyidőben, mégpedig demokratikus alapokon.
Az új elnök emellett tett hitet a héten beiktatási beszédében is, amelyben ugyanúgy nyomatékot adott tárgyalási szándékának, mint vasárnapi tajnani felszólalásában. Mindkét alkalommal külön köszönetet mondott a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok kitartó támogatásának.
A kínai vezetés csak az ellenállást és az amerikai partnerséget hallotta ki mindebből, és nyíltan kimondva "megtorló" hadgyakorlatba kezdett harci gépekkel és támadó hadműveleteket szimulálva a Tajvani-szorosban és a kínai partok mentén fekvő, tajvani ellenőrzés alatt álló szigetcsoportok körül. A kínai külügyi szóvivő akkor szó szerint vérontással fenyegetőzött.
Nemcsak a tajvani, hanem az amerikai vezetés is elítélte a hét közepi kínai hadgyakorlatot, és azonnali leállítására szólított fel. Ez megtörtént szombaton.
Vasárnap a tajvani védelmi minisztérium azt közölte, hogy nagy mennyiségű kínai szórólapot találtak a kínai partvonal közelében fekvő szigetek két városában is. Feltételezésük szerint egy drón dobta le a ládákat a hadgyakorlat idején. Hozzátették azt is, hogy ez minden bizonnyal része annak a propagandaháborúnak, amit Peking a tajvaniak meggyőzésére folytat, és az e heti hadgyakorlat idején csúcsra járatott.
Az Egyesült Államok eközben nemcsak diplomáciai, hanem katonai támogatást is nyújt Tajvannak. Az amerikai törvényhozás az Ukrajnának, illetve Izraelnek szánt legutóbbi katonai segélycsomaggal egyidőben megszavazott egyet Tajvannak is.