Az ukrajnai háború és a NATO jövőbeli amerikai finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanságok újra felerősítették a találgatásokat, hogy Európa képes-e biztosítani saját védelmét. A Witness stábja Lengyelországban járt utána annak, hogyan készülnek a helyiek egy esetleges konfliktusra.
HIRDETÉSÁprilis 22-én hét európai ország és az USA mintegy 5000 katonája közös NATO-gyakorlaton vett részt Lengyelországban, 80 kilométerre délre a kalinyingrádi orosz exklávétól. Ez is a Steadfast Defender 2024 része volt, ami az atlanti szövetség legnagyobb védelmi művelete a hidegháború vége óta.
„A régiós tervünknek megfelelően Európa keleti szárnyának védelmét gyakoroljuk" – mondta Krzysztof Król tábornok, a lengyel vezérkari főnök egyik tanácsadója az Euronewsnak. A tábornok szerint most az a fontos, hogy kiépítsék a megfelelő kapacitásokat Európában: biztosítani kell, hogy képesek vagyunk hatékonyan elrettenteni egy agresszort.
„Jó, ha felkészülünk"
Lengyelországot északról Kalinyingrád, keletről pedig Belarusz határolja, de Ukrajnával is 500 kilométernyi közös határa van. Az Európában a legnagyobb NATO-kontingensnek otthont adó ország a GDP-je 4 százalékát költi a védelemre, ez több mint kétszerese a legtöbb tagállam költésének.
Goldap közvetlenül Kalinyingrád mellett fekszik. A határátkelőt az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után lezárták. A NATO-erők közelsége megnyugtató a helyi lakosoknak, de ők mindenre fel akarnak készülni.
Piotr egy iskolát vezet Goldapban. Büszkén mutatja meg nekünk az alagsorban kialakított virtuális lőteret. A védelmi minisztérium által támogatott katonai képzés idén bekerült a tantervbe. A fiatalok nagyon érdeklődnek, ez a legnépszerűbb tantárgy.
„Mindent megteszünk, hogy felkészítsük a társadalmat a hatékony védekezésre. Lengyelországban már készül a polgári védelemről szóló törvény, ami az emberek képzésére, óvóhelyek építésére, figyelmeztető rendszerek kiépítésére kötelez majd minket. Akár sci-fi forgatókönyvről van szó, akár Putyin megtámad minket, szerintem jó, ha felkészülünk" – magyarázta Piotr.
„Putyin cár akar lenni, nem fog leállni"
A következő állomás egy békés falu, negyven kilométerre az orosz határtól. Innen is hallani lehet a NATO-gyakorlat lövéseinek hangját. Az itt élő Krystyna és Josef úgy érzi, a NATO-erők megvédik őket. De tartanak az ukrajnai háború elhúzódásától, és arra kérik az EU-t, hogy fokozza az ukrán erők támogatását.
„Határozott segítségnyújtás kell, mintha a saját határainkat védenénk. Putyinnak veszítenie kell, különben más országokat is célba vesz.
Azt mondta, hogy vissza akarja állítani az egykori Oroszországot. Azt akarja, hogy a volt KGST-országok, a Szovjetunió európai tagállamai és a németek fele hozzá tartozzon. Mert ez mind orosz föld. Így gondolja" – mondták.
Lengyelországban sosem volt még ekkora a fenyegetettség érzése
Lengyelország Ukrajna legnagyobb katonai segélyezője Európában, és arra kéri európai partnereit, hogy fokozzák a támogatásukat, növeljék katonai büdzséjüket. Szerintük ez az egyetlen módja annak, hogy elhárítsák a fenyegetést, amitől a lengyel kormány minden korábbinál jobban tart.
„Sosem volt még ilyen közvetlen a fenyegetettség érzése. Ha nem vetünk véget a konfliktusnak, ennek a kegyetlen háborúnak, amely Lengyelország, Litvánia és Lettország határainál zajlik, akkor hamarosan sokkal nagyobb fenyegetéssel nézünk majd szembe. Ez minden európai országra veszélyes" – monda Cezary Tomczyk, a lengyel védelmi minisztérium miniszterhelyettese, majd riporterünk katonák küldésére vonatkozó kérdésére így folytatta:
„Ma erről még nem beszélünk. Elsőként a célokhoz kell igazítani az erőforrásokat, hogy Ukrajna győzni tudjon. Ma sokat tehetünk Ukrajna megsegítéséért, főleg katonai felszerelések és lőszerek biztosításával. Az EU ma a világ legnagyobb gazdasága, ki tudunk építeni olyan képességeket, amelyek lehetővé teszik, hogy Európa egy tényleg biztonságos övezet legyen, és ne a világ más részein kelljen ilyet keresnünk."
Túl lassan fejlesztik az európai védelmet
Tavaly márciusban a Bizottság új stratégiát javasolt, melynek célja az uniós hadiipar újjáélesztése. A másfél millárd euróból finanszírozott terv a haditechnikai eszközök közös beszerzését szorgalmazza európai földön. A beszerzések 80 százaléka most Európán kívülről, 60 százaléka az Egyesült Államokból származik.
Az EU ambíciói még mindig túl szerények, és túl lassan valósulnak meg egy lengyel védelmi szakértő szerint.
„Halljuk, hogy Franciaország, Olaszország, Németország az európai védelemről beszél. De a szavakat nem követik konkrét tettek. Ma valószínűtlennek tűnik, hogy Vlagyimir Putyin háborút indítana egy NATO-tagállammal szemben. De ki tudja, mi lesz két év múlva? Azt sem tudjuk, ki lesz az USA elnöke. Nem tudjuk, hogy populista kormányzás lesz-e valamelyik nagy európai országban. Ez szintén akadályozhatja az európai erőfeszítéseket Putyin agressziójával szemben. Mindez nagyon kényelmes feltételeket teremthet neki arra, hogy folytassa európai agresszióját" – értékelt Łukasz Maślanka, aki a varsói Keleti Tanulmányok Központjában dolgozik.
Sok önkéntes csatlakozik a harcoló alakulatokhoz
Ezt a veszélyt a lengyel társadalom tagjai közül is sokan érzik. A hadsereghez tartozó területvédelmi tartalékos erők toborzóközpontjaiba özönlenek a civil önkéntesek. A főváros védelmével foglalkozó dandár az egyik legnépszerűbb a területvédelmis újoncok körében.
„Reggeltől estig edzek, amikor csak lehetőségem van rá. Nagyon közel vagyunk a háborúhoz, majdnem a határainkon van, és ez mindannyiunk számára rosszul végződhet" – mondta egy önkéntes, egy másik pedig így fogalmazott:
Két év alatt a lengyel területvédelmi tartalékosok létszáma 30-ról 40 ezerre emelkedett.
HIRDETÉS„Mindenki tudatában van annak, hogy keletről visszatérhet a nagy medve. Ezért az emberek, a társadalom egésze mozgósította magát, és elkezdett felkészülni a legrosszabbra. Nem akarjuk, hogy Oroszország újra meghódítsa Európát. Mi leszünk az elsők, akik megvédjük a kontinenst" – jelentette kiPrzemysław Łuszczki, a területvédelmi erők varsói egységének szóvivője.