Hszi Csin-ping személyében most egy magát új globális pólusként pozicionáló, ugyanakkor strukturális problémákkal is küzdő Kína teszi tiszteletét Európában.
HIRDETÉSSzerdától péntekig tartózkodik Magyarországon a kínai elnök, Hszi Csin-ping. Utoljára 20 évvel ezelőtt, Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején látogatott el az akkori kínai pártfőtitkár - Hu Csintao - Magyarországra, azóta a világ, és benne az európai-kínai kapcsolatok is gyökeresen megváltoztak. Hszi Csin-ping személyében most egy magát új globális pólusként pozicionáló, ugyanakkor stukturális problémákkal is küzdő Kína teszi tiszteletét Európában.
Bármennyire is magyar szemszögből akarjuk nézni a kínai elnök látogatását, Magyarország szerepe nem választható el a Kína-Európa és Kína-USA viszonytól. Az Európai Unió sérelmezi, hogy a kínai vállalatok - szerintük állami támogatással - olcsó dömpingáruval árasztják el az EU piacait, többek között a például acéllal, napelemekkel, illetve az utóbbi időben elektromos autókkal. Ezek miatt az Európai Unió több eljárást is indított Kína ellen, amely védővámok bevezetésével is végződhet. Ugyanakkor Európa számára - és ezalatt elsősorban az unió két vezető erejét, Franciaországot és Németországot értjük - Kína fontos exportpiac is, ezért nem olyan könnyű az európai érdekeket sértő jelenségek ellen fellépni. Ha Európa korlátozza vagy megadóztatja a kínai importot, annak a kínai export is áldozatul esik, egy igazi kereskedelmi háború pedig mindkét félnek fájdalmas lenne.
A vita valójában akörül zajlik, hogy európai szempontból Kína az államilag dotált iparával túltermel, ezzel fenyegeti az európai ipart, viszont a lakosság fogyasztása még mindig viszonylag alacsony, ezen azonban a Hszi Csin-ping-féle vezetés nem szívesen változtatna. Az Egyesült Államok és Európa ezen kívül azt is szeretné elérni, hogy Kína ne támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában, amit Kína ugyan nyíltan nem vállal fel, de például egyes orosz áruk megvásárlásával kisegíti a szankcióktól fenyegetett orosz gazdaságot, ezen kívül titokban haditechnikát, illetve nyíltabban kettős felhasználású (polgári és civil) technológiát is szállít Oroszországba.
A kereskedelmi problémákra részben megoldás lehet Kínának, ha beruház Európában, vagyis ide hozza a gyártás egy részét. Ebben Magyarország egyfajta hídfőállás lett az elmúlt időszakban a CATL tervezett debreceni és a BYD szegedi gyárával, de a kínai elnök látogatása után Emmanuel Macron elnök is arról beszélt, hogy Franciaország nyitott a kínai befektetésekre, különösen az elektromos jármű- és akkumulátorgyártás terén. Ugyanakkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a kínai túlkapacitások felborítják a piaci egyensúlyt, ezért Európa nem fog habozni, ha meg kell védeni gazdasági érdekeit. Macron ezen túl köszönetet mondott Hszi Csin-pingnek azért, hogy Kína nem szállít fegyvert Oroszországnak, és úgymond szoros kontrollt gyakorol a kettős felhasználású technológiák exportja fölött. Szó volt arról is, hogy az ukrajnai agresszió ügyében Kína közvetítene Oroszország felé egy esetleges tűzszünetről a párizsi olimpia idejére.
Magyarország az utolsó partner Európában
Bár Macronnal láthatóan megértik egymást, Hszi-Csin-ping melegebb fogadtatásban részesül majd Magyarországon és Szerbiában. Noha Magyarország legfőbb kereskedelmi partnerei még mindig az Európai Unió tagállamai, különösön pedig Németország, két olyan év is volt a közelmúltban, amikor Kínából érkezett a legtöbb működő tőke. Ugyanakkor Kína a külkereskedelmi forgalmat tekintve 2023-ban sem volt Magyarország tíz legfontosabb partnere között. (Vitályos Eszter kormányszóvivő a kilencedik helyre sorolta, de a KSH 2023-as adatai ezt még nem támasztották alá) Az ország jelentőségét az adja Kína számára, hogy az uniós piacon belül található, vagyis az itt gyártott kínai termékek biztosan az esetleges védővámok megkerülésével juthatnak el az uniós fogyasztókhoz. Magyarország egyetlen uniós tagállamként tagja az Út és Övezet kezdeményezésnek, amelyből Olaszország decemberben kilépett, mivel az ígért kínai beruházásoknak csak a töredéke valósult meg, miközben az olasz cégek előtt sem nyíltak meg komoly exportlehetőségek Kínába.
Magyarországon eddig három nagyszabású kínai projekt zajlik: a kínai kezdeményezésre és finanszírozással épülő Budapest-Belgrád vasútvonal, amelynek a megtérülése a kritikusok szerint erősen kérdéses - a tehervonal hosszú távon Nyugat-Európát kötné össze görög kikötőkkel. A második a CATL akkumulátorgyára Debrecenben, amely a vízkészletre vonatkozó és környezetvédelmi aggályok miatt soha nem látott felháborodást keltett a kormánypártok örök bástyájának számító Debrecenben. A harmadik a BYD szegedi elektromosautó-gyára, amelynek megvalósítása szintén kezdeti fázisban van. Úgy tűnik, félretette a kormány ugyanakkor a Fudan egyetem budapesti kampuszának tervét, amely komoly ellenállást váltott ki a fővárosban. Ahogy ez a kínai relációban általános minta, magyar üzletekre Kínában viszont meglehetősen kevés példát lehet hozni - a külkereskedelmi mérleg más európai országokkal, így Szerbiával vagy Olaszországgal is erősen Kína felé billen.
A diplomáciai kapcsolatok gesztusokban bővelkedtek. Orbán Viktor egyedüli uniós vezetőként vett részt az Övezet és Út tavalyi konferenciáján, míg a mostani találkozó előtt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tárgyalt kínai kollégájával, Vang Jivel. A hivatalos kínai delegáció négyszáz főt számlál, a külügyminiszteren kívül a kereskedelmi- (Wang Wentao) és a pénzügyminiszter (Lan Foan) is Magyarországra látogat az elnök kíséretében.
Folyó ügyek
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legalább tizenhat megállapodás aláírását ígérte Hszi Csin-ping háromnapos látogatása alatt. Ezek között sejti a magyar sajtó a Rákosrendező-Liszt Ferenc Reptér közötti, kínai hitelből, kínai technológiával építendő gyorsvasútról szóló megállapodást. Szó van egy másik tehervasúti beruházásról,amely Győrtől Budapest és Dunaújváros érintésével Szolnok felé menne, és egy új Duna-hidat is magában foglalna. A Pécshez közeli Bicsérden sajtóhírek szerint a Great Wall Motors (GWM) építene elektromosautó-gyárat. A Paks 2 projektben is szerepet kaphat Kína, legalábbis erre utal Szijjártó Péter azon bejelentése, hogy a "nukleáris energia teljes portfolióját felölelő együttműködést indít a két ország". Erre utaló mondatokat már korábban is elejtett a Paks 2 Zrt. vezérigazgatója. De az egyezmények között lehet a magyar vízummentesség kiterjesztése, illetve a magyarországi beruházásokon dolgozó kínai munkavállalók beutazásának, tartózkodásának megkönnyítése. Ugyanakkor a látogatás programjáról a felek szinte semmilyen információt nem közöltek, az eseményekre csak a magyar és a kínai állami média kapott meghívást. Szijjártó Péter álhírnek nevezte, hogy a kínai elnök Pécsre utazna - a GWM ott nyíló gyára miatt.