EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Migrációs paktum: Orbán mellett Tusk is tiltakozik, de a belügyi biztos szerint végre fogják hajtani

Migrációs paktum: Orbán mellett Tusk is tiltakozik, de a belügyi biztos szerint végre fogják hajtani
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Vincenzo Genovese
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai Parlament most hagyta jóvá a migrációs és menekültügyi paktumot, de ennek nem mindenki örül. Egyes tagországok nem akarnak átvenni egyetlen menedékkérőt sem, míg civil szervezetek az emberi jogok megsértésének lehetőségére figyelmeztetnek. Erről beszélgettünk az Unió belügyi biztosával.

Az illegális bevándorlás kezelése hosszú évek óta komoly vita tárgya az Európai Unióban. Az ügy sokkal bonyolultabb annál, minthogy a tagállamokat simán be lehetne sorolni a befogadók és az elzárkózók táborába. Az uniós vezetés szerint elsősorban az emberáradat megállítása hozna változást, de a nemzetközi megállapodásokat, amelyeket ennek érdekében köt, talán még a belső rendezési kísérleteinél is komolyabb fenntartásokkal fogadják a hozzáértők.

Az EU belügyi biztosa, Ylva Johansson volt a Global Conversation vendége azután, hogy az Európai Parlament elfogadta az EU migrációs és menekültügyi paktumát. Vincenzo Genovese kérdezte őt.

Biztos asszony, köszönjük, hogy elfogadta az Euronews meghívását. Az Európai Parlament most hagyta jóvá a migrációs és menekültügyi paktumot. Mit jelent ez az EU migrációs politikája szempontjából?

Ylva Johanson: Sokat jelent. Ez egy hatalmas, egy óriási eredmény: ez az első alkalom, hogy képesek vagyunk a menekültügy közös, átfogó európai megközelítésére. Ez tehát azt is jelenti, hogy újraépítettük a bizalmat a tagállamok között, ahogy a Tanács és a Parlament között is. Így sokkal, de sokkal erősebbek vagyunk, amikor a migrációról és a menekültügyről van szó, mind a határaink védelme, mind pedig a menedékkérők és a kiszolgáltatottak alapvető jogainak védelme terén.

Vajon garantálni tudja-e, hogy nem sérülnek az emberi jogok például indokolatlan fogva tartások vagy a menedékkérők nem biztonságos harmadik országokba való visszaküldése által?

Igen, mert nagyon-nagyon világosan szerepel a jogszabályban, hogy megerősítjük a menedékkérők alapvető jogainak védelmét, a menedékkérelemhez való jogot és a kiszolgáltatottakra vonatkozó speciális biztosítékokat.

Az egyik elem a szolidaritási mechanizmus. A lengyel és a magyar kormányfő azonban úgy reagált, hogy nem hajlandóak alkalmazni ezt. Mi történik ebben az esetben?

Azt kell mondanom, erősen meg vagyok győződve arról, hogy a tagállamok ezúttal elég gyorsan végre fogják hajtani a megállapodást. Úgy tűnik, eléggé lelkesek e téren, és biztos vagyok abban, hogy mind alkalmazni fogják.

De mégis, mi történik, ha nem teszik? A Bizottság rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel meg tudja akadályozni ezt?

Nos, a Bizottság rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel minden jogszabály esetén, és ezeket alkalmazhatjuk jogsértés esetén. De ismétlem, nem hiszem, hogy ez megtörténik. Tehát akik azt mondják, hogy "Nem fogjuk alkalmazni a kötelező áthelyezést", azok valami másról beszélnek, mert a paktumban ez nem szerepel.

A "szolidaritási mechanizmus" évente 30 000 az EU-ba illegálisan érkező bevándorló áthelyezését irányozza elő. Tavaly a Frontex több mint 380 ezer illegális határátlépést jelentett. Tehát nem tart attól, hogy ez csepp a tengerben?

Nem, nem, ez hatalmas lehetőség. Amikor például a móriai tűzvész után szerveztünk áttelepítéseket, ha még emlékeznek, néhány évvel ezelőtt történt, hatalmas áttelepítések voltak, különösen a kísérő nélküli kiskorúak körében, több éven át. Akkor 5000 embert telepítettünk át. Tehát a 30.000 éves szinten tényleg óriási dolog.

2023 volt a legtragikusabb év a Földközi-tengeren 2017 óta. Több mint 3000 illegális bevándorló halt meg. Hogyan tud ezen változtatni a paktum, tekintve, hogy nincs benne európai kutató-mentő misszió.

Az embercsempészek elleni küzdelem a legfontosabb annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő ilyen tragikus emberveszteség. Ezért kezdeményeztem tavaly novemberben ezt a globális szövetséget a migránscsempészet elleni küzdelemben. És ezért terjesztettem elő új jogszabályokat ezen a területen. A másik fontos dolog, amit tennünk kell, hogy fokozzuk a legális migrációt. Az európai egy öregedő társadalom, szükségünk van bevándorlókra, de rendezett módon kell érkezniük.

De ha már a hajókon vannak, miért nem mentjük meg őket?

Természetesen meg kell menteni őket, ha bajban vannak. És ez meg is történik. De azt is tudjuk, hogy bár a mentőakciók egyre nagyobb számban zajlanak, még mindig sokan odavesznek. Mert amikor egy csónakba kerül valaki ilyen időjárási körülmények között, az hatalmas kockázatot jelent. Ezért kell megelőznünk, hogy egyáltalán elinduljanak.

A Földközi-tengerről szólva, a Tunéziával, illetve az Egyiptommal kötött megállapodás is az EU migrációs politikájának külső dimenzióját adják. Hogyan tudjuk biztosítani, hogy ezekben az országokban tiszteletben tartsák az emberi jogokat?

Nos, természetesen gondoskodhatunk arról, hogy az uniós pénzek és az általunk vállalt kötelezettségek révén soha ne sérthessék az emberi jogokat. Ezt nagyon, nagyon alaposan ellenőrizzük. De abban nem lehetünk biztosak, ami nem a mi részvételünkkel zajlik az adott országban. Tudjuk, hogy vannak szomszédaink, és együtt kell működnünk velük, hogy megpróbáljunk javítani a helyzeten. És ezzel nem várhatunk addig, amíg minden probléma megoldódik az adott országban. Együtt kell működnünk velük is, segítenünk kell megválaszolni azokat a kihívásokat, amelyekkel szembesülnek. Az uniós pénzek sorsát és a projekteket, amelyekben részt veszünk, nagyon szigorúan ellenőrizzük.

2017 óta az EU 59 millió eurót költött a líbiai határ- és migrációkezelés finanszírozására. A líbiai parti őrség azonban már többször megsértette az emberi jogokat, a múlt héten egy európai civil szervezet hajója felé lőtt, amikor éppen mentőakció zajlott, és nem ez az első eset. Ön kudarcnak tartja a Líbiával való együttműködést, vagy sem?

A Líbiával való együttműködés nehéz ügy. Ezt ki kell mondanunk. És például ezekkel a szörnyűséges fogolytáborokkal kapcsolatban határozott az álláspontunk. Ezek némelyikében valóban elfogadhatatlanok a körülmények. Ezért menekülteket mentünk ki Líbiából, és vészhelyzeti tranzitmechanizmus keretében biztonságosabb országokba visszük őket. Tagállamokba vagy más harmadik országokba helyezzük át őket, illetve támogatjuk önkéntes hazatérésüket Líbiából. Támogatnunk kell őket a kereséssel és a mentéssel is, hogy ne veszítsék életüket a Földközi-tengeren.

A líbiai parti őrség által végzett kereső-mentőakcióra gondol?

Nos, igen. Ők azok, akiknek a keresést vagy a mentést is el kellett végezniük. De azt bíráljuk, ami utána történik az emberekkel ezekben a központokban, ahová általában viszik őket. Tudjuk, hogy a körülmények szörnyűek ott. Az előbb úgy fogalmaztam, hogy elfogadhatatlanok. Ezért felszólítjuk a líbiaiakat, hogy változtassanak ezen, zárják be ezeket a központokat, és hagyjanak fel a migránsok önkényes fogva tartásával ezekben a központokban.

Egy uniós tagállam, Olaszország, Albániába, tehát egy nem uniós országba helyezi át a menedékkérelmek feldolgozását. Ez a helyes út?

A terv az, hogy a nemzetközi, tehát nem olasz vizeken kimentett embereket az albániai központba szállítják, ahol – ha benyújtják - a menedékkérelmüket az olasz hatóságok az olasz törvények szerint dolgozzák fel. Ha jogosultak a menedékre, akkor Olaszországba viszik őket. Ez tehát a terv. Csak, hogy lássuk, hogyan fog ez működni. De úgy gondolom, hogy ez egy nagyon, nagyon rendhagyó megoldás Olaszország számára.

Köszönjük, hogy a vendégünk volt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nicola Procaccini: a reformpárti csoport az erőviszonyok megváltoztatásáért küzd az EP-ben

Von der Leyen emeli a tétet: megállapodást kötne Melonival

Walter Baier: a mostani Bizottságot olyan párt vezeti, amely nem törődik az átlagpolgárokkal