NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Győzelmi beszéddel ünnepelte Putyin a Krím annektálásának 10. évfordulóját

Vlagyimir Putyin moszkvai kampányközpontjában 2024. március 18-án
Vlagyimir Putyin moszkvai kampányközpontjában 2024. március 18-án Szerzői jogok Alexander Zemlianichenko/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Alexander Zemlianichenko/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Írta: Andrea Hajagos és AP/The Guardian
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az újraválasztott elnök egyfajta győzelmi beszédet tartott, amelyhez az elnökválasztás sikerén kívül a Krím Ukrajnától történő elcsatolásának 10. évfordulója is szolgáltatta az apropót.

HIRDETÉS

A Krím stratégiai és történelmi jelentőségéről beszélt Vlagyimir Putyin a régió elcsatolásának 10. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen. Az évfordulón Kreml-barát hírességek adtak koncertet, az orosz elnök pedig beszédet mondott.

"10 évvel ezelőtt itt, a Vörös téren, ezen a színpadon, felidéztem, hogy a Krímet gyakran elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozónak nevezik, és helyénvaló azt mondani, hogy a Krím visszatért a hazai kikötőbe. De a Krím nem csak stratégiailag fontos terület, nem csak a történelmünk, a hagyományaink és Oroszország büszkesége. A Krím mindenekelőtt embereket jelent... ők a mi büszkeségeink,” fogalmazott az orosz elnök.

Oroszország egy gyors és véráldozat nélküli manőverrel foglalta el a Krím félszigetet, amelyre Ukrajna nem volt felkészülve. A területet a Nyugat által csalásnak ítélt népszavazás után csatolták orosz területhez. A meglepetésszerű lépés a 2022-es invázió előjátéka volt, de a Kreml nem számolt Ukrajna egyre erősebb ellenállásával és a Nyugat Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatásával.

Putyin régóta hangoztatja azt az elméletét, miszerint Ukrajna területének nagy része történelmileg Oroszországhoz tartozott. Ezt az érvelést 10 évvel ezelőtt is felhozta, amikor azt mondta, hogy Moszkvának meg kell védenie az orosz nyelvűeket a Krímben, és vissza kell követelnie a területét.

Amikor 2014-ben a Kreml-barát ukrán elnököt tömeges tüntetésekkel megbuktatták, amelyeket Moszkva az Egyesült Államok által kezdeményezett puccsnak nevezett, Putyin válaszul csapatokat küldött a Krím elfoglalására, és népszavazást írt ki az Oroszországhoz való csatlakozásról, amit a Nyugat illegálisnak minősített.

Oroszország ezután annektálta a Krímet, bár a lépést nemzetközileg csak olyan országok ismerték el, mint Észak-Korea és Szudán.

Hetekkel később a Moszkva által támogatott szakadárok felkelést indítottak Kelet-Ukrajnában, harcolva a kijevi erők ellen. A Kreml tagadta, hogy csapatokkal és fegyverekkel támogatta volna a lázadást, annak ellenére, hogy számos bizonyíték szólt az ellenkezőjéről.

Az orosz keményvonalasok később bírálták Putyint, amiért abban az évben nem sikerült egész Ukrajnát elfoglalnia, azzal érvelve, hogy ez könnyen kivitelezhető lett volna egy olyan időszakban, amikor a kijevi kormány zűrzavarban volt, és a hadserege romokban hevert.

Putyin ehelyett a szeparatistákat támogatta, és egy kelet-ukrajnai békeszerződést választott, abban a reményben, hogy az lehetővé teszi Moszkva számára, hogy ellenőrzést gyakoroljon szomszédja felett. A 2015-ös, Franciaország és Németország által közvetített minszki megállapodás az ukrán erők által elszenvedett fájdalmas vereségek után arra kötelezte Kijevet, hogy széles körű autonómiát biztosítson a szeparatista régióknak, beleértve a saját rendőri erő létrehozását.

Ha teljes mértékben végrehajtották volna, a megállapodás lehetővé tette volna Moszkva számára, hogy a szeparatista területeket arra használja fel, hogy diktálja Kijev politikáját, és megakadályozza, hogy valaha is csatlakozzon a NATO-hoz. Sok ukrán az alkut nemzeti érdekeinek elárulásaként értékelte.

Oroszország a politikai újonc Volodimir Zelenszkij 2019-es elnökké választását jó esélynek tekintette a minszki megállapodás újjáélesztésére. Zelenszkij azonban kitartott, így a megállapodás megrekedt, Putyin pedig egyre inkább „elkeseredett”. Amikor Putyin 2022. február 24-én bejelentette "különleges katonai műveletét" Ukrajnában, azt remélte, hogy az ország olyan gyorsan és könnyen elesik, mint a Krím 10 évvel ezelőtt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Putyin tíz nap alatt legyőzni, augusztusban annektálni akarta Ukrajnát

Tömegek ünnepelték Moszkvában az ukrán régiók annektálását

Vlagyimir Putyin bejelentetteaz oroszok által elfoglalt négy ukrán megye annektálását Oroszországhoz