A 2022-es iráni „Hidzsáb-forradalom” vérbe fojtása óta sem nyugszik a papi rezsim, hogy engedelmességre szorítsa az öltözködési rendet megsértő lányokat és asszonyokat, de akár férfiakat is. A közvetlen fizikai terror mellé most beveti a legmodernebb technológiákat is, kínai közreműködéssel.
Irdatlan automatikus pénzbüntetésekkel fenyegetik a nőket, és aki teheti, már most kiüríti a bankszámláját
HIRDETÉSA tervezet „A család védelme a hidzsáb és a tisztasági kultúra előmozdításán keresztül” címet viseli, és már tavaly szeptemberben megszerkesztette Amir Hossein Bankipour parlamenti képviselő. A javaslat azonban fennakadt az Őrök Tanácsán (a főpapi testületen), ahol tartalmi és végrehajtási szigorításokat követeltek.
A végleges bejelentést a Nemzetközi Nőnapra időzítették.
Az áprilisban életbe lépő rend szerint egy hidzsáb nélküli, vagy azt nem megfelelően viselő nőt CCTV kamerákkal, a boltok biztonsági eszközeivel, vagy a közösségi oldalakon tárolt fényképeivel azonosítja a rendszert, és azonnal levonja a pénzbírságot az illető bankszámlájáról.
Azaz a büntetést nem egy személy (rendőrtiszt vagy bíró), hanem a mesterséges intelligencia által vezérelt automata szabja ki.
A pénzbírság összege az első szabálysértés alkalmával elérheti a 30 millió riált, azaz 710 amerikai dollárt. Második esetben ez már 240 millióra emelkedett (5,700 dollár), hivatkozva az eljárás költségeire és a „bűnismétlés” súlyára. (Az egy főre eső iráni nemzeti jövedelem évente 4,300 dollár, ami alig a fele a 2011-es adatnak.)
Amióta az új rendelkezés terve világossá vált, sok iráni nő, főként a jómódú üzletasszonyok a közösségi médiában nyilatkoztak arról, hogy kiürítették a bankszámlájukat. Elővigyázatosságból azt tervezik, hogy férfi rokonaik bankkártyáját használják, vagy visszatérnek a készpénzes vásárlásra.
Érvelésük szerint még ha egy nő viseli is a kendőt, nagyon könnyű rásütni, hogy szabálytalanul vagy hanyagul tette, és erre nagyon sok példa akadt korábban.
Mi a kínai vonal?
A WIRED informatikai portál szerint egy magasan fejlett kínai gyártási technológia alapozza meg a nőket megfigyelő rendszert, ami a Tiandy kamera- és mesterséges intelligencia vállalattól származik. A világ egyik vezető biztonsági kameragyártójáról van szó, aki megragadta az iráni terjeszkedés lehetőségét. Ma már az Iszlám Forradalmi Gárdát, a rendőrséget és a börtönszervezetet is ügyfelei között tudhatja.
A Biden-kormány már 2022-ben feketelistára helyezte a Tiandyt, mert az amerikai tisztviselők szerint a vállalatnak köze van a kínai ujgurok (a muszlim kisebbség) kegyetlen elnyomásához Kínában, vagyis a pekingi kormány feketevállalatának tekinthető. A tilalom teljeskörű, és a gyártó semmilyen terméke nem vihető be az Egyesült Államokba.
Iránt láthatólag nem zavarja, hogy ugyanez a cég iszlám hitűek sanyargatását segíti Kínában
Cathryn Grothe, a Freedom House emberi jogi szervezet elemzője szerint Iránban az elmúlt években lassú elmozdulás vagy inkább kettősség tapasztalható a besúgók és az utcai járőrök, valamint az automatizált digitális megfigyelés körében. Tömeges bejelentések érkeznek olyan emberektől (és nem csak nőktől), akik online platformokat használnak, és azt gyanítják, hogy valahogy felismerték és offline célba vették őket a hatóságok.
Az arcfelismerés kívánatos eszközzé vált a tekintélyelvű rendszerek számára szerte a világon, de általában az ellenzéki magatartás leleplezésére, vagyis közvetlen politikai célokra szolgál. Az elnyomó rezsimek többségénél hiányzik a szükséges technikai infrastruktúra, de Irán egy olyan eset, ahol a kormányzati akarat és a fizikai-pénzügyi képességek egyaránt megvannak – mondja a kutató.
Mik a szabályok?
Bankipour képviselő elmondta, hogy a tervezetet a radikálisabb törvényhozók feleslegesnek tartják, mert szerintük minden nőt, aki megszegi az iszlám szabályait, azt minden teketória nélkül hidzsáb-büntetőbíróság elé kell állítani, és keményen meg kell büntetni. A képviselő viszont úgy gondolja, hogy a magas bírságok kellő elrettentő erővel fognak hatni a renitens nőkre.
„Szent kötelességünk a vallás törvényeinek érvényesítése, de a módszerek eltérőek és sokfélék lehetnek”, mondta, ezért enyhítésként állítja be az új eljárást a kemény szigor mellett, ami viszont nem szűnik meg.
A szabályozás szerint az elfogadhatatlan viseletet úgy lehet meghatározni, mint „felfedő vagy szűk ruházatot, vagy olyan ruházatot, amelyen a testrészek a nyaknál lejjebb, a boka felett vagy az alkar felett láthatók”. Kevéssé ismert, hogy a férfiakra is vonatkoznak előírások, melyek szerint szabálytalan „az olyan felfedő ruházat, amely a mellkasnál alacsonyabban, vagy a boka vagy a vállak felett mutatja a testrészeket”.
Ily módon a megfigyeléseknek - elvileg - egy kivágott pólót viselő férfi is célpontja lehet
A jelenlegi szabályozás szerint a büntető eljárás alá vont nőknek akár 10 éves fegyházzal is számolniuk kell. Ugyanakkor a rezsim némileg meg is rettent a 2022-es forradalom-közeli tömeghangulattól, aminek a vége 2,000 feletti halott lett, köztük rendőrök és biztonsági alkalmazottak is.
A másfél éve zajlott tiltakozások Mahsa Amini tragikus halála után viharos gyorsasággal terjedtek szét az országban, és hetekbe került a megfékezésük. Az új rendelet támogatói szerint a „digitális szigor” csökkenti a rendőrség és a lakosság közvetlen érintkezését, ami gyakran váltott ki spontán összetűzéseket.
A „Hidzsáb-forradalom” után a kormány enyhítéseket ígért a vallási szigorban, amit sokan el is hittek. Ám ez csak átmeneti időnyerésnek bizonyult, és a szabályok tovább szigorodtak. Ezeket Ebrahim Raiszi köztársasági elnök jelentette be tavaly augusztusban.
Hivatkozások:
HIRDETÉS