Az FBI körözést adott ki egy iráni személy ellen, aki elsősorban olyan politikusokat vett célba, akik Donald Trump mellett voltak az Irán elleni szankciók és rajtütések elrendelésekor. A bosszúgyilkosságokat az iráni legfelsőbb papi vezető, Ali Khamenei rendelte el.
A bosszútervek mögött kemény politikai előtörténetek sejlenek fel
HIRDETÉSA Szövetségi Nyomozó iroda feltevése szerint Dastjani Farahani olyan személyek meggyilkolására készül, akik Donald Trump alatt szolgáltak azokban az években, amikor az elnök teljesen elkormányozta Amerika hajóját Irántól, sőt elrendelte egy olyan akciót, ami a nemzeti hős Kaszim Szulejmáni gárdaparancsok megöléséhez vezetett.
Irán egyik fő célpontja John Bolton, aki az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, és akit kérlelhetetlen Irán-ellenesség jellemzett. Ahogy azt Trump megfogalmazta egyik - később törölt - törölt tweetjében, „John folyton háborúra akart rábeszélni Irán ellen”.
2019-ben a két férfi viszonya elmérgesedett, és az elnök menesztette Boltont, aki viszont a Gatestone Institute radikális republikánus agytröszt kulcsembereként ma is az anti-Irán politika egy fő hirdetője.
A másik veszélyeztetett személy Donald Trump utolsó külügyminisztere, Mike Pompeo. Őt több ok miatt is gyűlölhetik az irániak, de főként azért, mert a nevezetes atomalku megkötése után ő volt az első republikánus vezető, aki kétségbe vonta a megállapodás törvényességét, értelmét, és felelősségre akarta vonatni Obama elnököt az egyezség megkötéséért, amit hazaárulásként értékelt.
Pompeonak kulcsszerepe volt abban, hogy 2018-ban Donald Trump felmondta a nukleáris megállapodást (JCPOA), majd a valaha volt legkeményebb szankciókat rendelte el Irán ellen, aki súlyos gazdasági zuhanásba kezdett emiatt, elveszítve korábbi nemzeti jövedelmének mintegy harmadát. Ezt a veszteséget csak 2023-ra tudta kiheverni, kihasználva az Ukrajna elleni szankciók megkerülésének gyümölcsöző üzletágát.
A Szulejmani-effektus
Pompeo is ott volt a döntésnél, amikor 2020 január elején Donald Trump parancsa nyomán Bagdadban dróncsapás áldozata lett az iráni Forradalmi Gárda külföldi szervezeteit tömörítő QUDS parancsnoka, Kászim Szulejmáni tábornok (a képen).
A későbbi felderítés kimutatta, hogy a csapás eredetileg az iráni zsoldban álló iraki síita parancsnok ellen irányult, és a CIA nem tudta, hogy Szulejmáni is az autóban utazik. Az elnöknek összesen két perce volt a döntés meghozatalára, mert a gépkocsi már mozgásban volt, amikor a jelentés megérkezett.
A merénylet hatása felmérhetetlen volt Iránban, ahol a tábornokot nemzeti hősként és az ország külföldi ökleként tisztelték. Temetésén kétszázezer ember jelent meg, és ekkor bocsátotta ki Khamanei ajatollah azt a parancsot (fatwát), hogy Szulejmáni gyilkosait „az idők végezetéig” keresni kell, és vagy meg kell ölni, vagy Iránba kell szállítani. A bosszúakció be is indult.
Mi történik most?
Az FBI miami irodája pénteken adott ki riasztást, amiben információkat kér Majid Dastjani Farahaniról, az iráni hírszerzési és biztonsági minisztérium ügynökéről, aki USA-polgárokat toborzott amerikai hadműveletekre, amelyek több tisztviselő és volt politikus halálos célba vételét tűzték ki.
Az FBI azért adta ki a felhívást Floridában, mert Farahani folyékonyan beszél spanyolul, és gyakran utazik az Irán-Venezuela-Florida háromszögben. Irán és a dél-amerikai drogkartellek kapcsolata már évek óta ismert, és teheráni pénzekből főleg mexikói bandákra bízzák a merényletek végrehajtását az Egyesült Államokban.
Ilyen eset volt 2011-ben, amikor a bíróság elítélt egy iráni ügynököt, akit egy mexikói kartell juttatott Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetének, Adel al-Jubeirnek a közelébe, aki egy Georgetown-i étteremben vacsorázott. „A Vörös Koalcíció” fedőnevű merénylet sikertelen volt, és a célszemély jelenleg a rijádi kormány külügyminisztereként szolgál, de továbbra is irán közellenségeinek listáján szerepel.
A DoJ 2022-ben emelt vádat emelt Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) tagjai ellen, akik összeesküvést szerveztek John Bolton meggyilkolására. Az FBI tudomása szerint Pompeo és Bolton mellett Trump iráni különmegbízottja, Brian Hook is szerepel Teherán célpontjainak listáján. Az Egyesült Államok kormánya a fenyegetés súlyossága miatt mindhárom férfi 24 órás biztonsági védelmét rendelte el.
Brian Hook egy kongresszusi meghallgatáson közölte, hogy az ellene szőtt tervek továbbra is léteznek, mert a főpapi parancs visszavonhatatlan. A diplomata háláját fejezte ki az Egyesült Államok bűnüldöző szerveinek, amelyek megvédték és továbbra is védik őt, mondván, hogy „bárcsak olyan helyen lennénk, ahol erre nincs szükség, de hát itt vagyunk”.
Idén januárban az ügyészség vádat emelt egy másik iráni ügynök ellen is, aki a Hells Angels motorosbanda tagjaival szőtt terveket Marylandben élő iráni disszidensek megölésére.
Tavaly januárban a hatóságok három azerbajdzsáni állampolgárt is megvádoltak, amiért emberrablási kísérletet követtek el Masih Alinejad polgárjogi aktivista és újságíró ellen (akit Macron francia elnök a becsületrenddel is kitüntetett). A nőt Brooklynban akarták megölni, vagy a Spirit nevű hajón Venezuelába csempészni, ahol Irán egyik szövetségese, Nicolás Maduro elnök az úr.
Az eset nyomán született meg az amerikai Kongresszusban a törvény, ami büntetni rendeli azokat az irániakat vagy megbízottjaikat, akik amerikai vagy iráni aktivistákat céloznak meg az Egyesült Államokban. (A twitter képen balra Alinejad.)
További célpontokkal is számolni kell
Az FBI közleménye szerint a 42 éves Farahani további személyeket is toborzott bosszúból Szulejmáni tábornok haláláért, és vallási helyszíneket, üzleteket, polgárjogi központokat és más létesítményeket vett megfigyelés alá az Egyesült Államokban.
Az USA és Irán feszült viszonya az elmúlt hetekben élesen megmutatkozott a Vörös-tengeren, és az amerikai erők ellen elkövetett dróntámadásokban. Mégis, az amerikai földön elkövetett cselekmények egy súlyosabb kategóriát jelentek, egy olyan vörös vonalat, ami közvetlen megtorlást vált ki Washington részéről.
HIRDETÉSAz FBI számára nehézséget okoz, hogy más külföldi terepekhez hasonlóan Irán Amerikában is megbízottakat vesz igénybe a bűntettek végrehajtására, ami megnehezíti a feltárást és a bizonyítást.
Az viszont biztos, hogy Teherán nem áll le. Ebrahim Raiszi iráni elnök egyenesen az ENSZ közgyűlésén fenyegette merényletekkel az Egyesült Államok tisztviselőit tavaly szeptemberben. Ott elmondott beszéde szerint „az Iráni Iszlám Köztársaság minden eszközzel és képességgel rendelkezik, hogy bíróság elé állítsa mindazokat, akik részt vettek ebben az (amerikai) kormány által jóváhagyott terrorcselekményben [értsd a Szulejmani-merényletben], és nem áll meg, amíg ez meg nem történik” – mondta. „Az elnyomottak vérét nem felejtik el” – tette hozzá.
A bosszúakciókról tudni kell, hogy messze nem csak az Egyesült Államokban, de világszerte folynak. Mint megírtuk, az iráni hírszerzés szerint több olyan iránit azonosítottak, akik szerintük külföldön Izraelnek kémkednek. Róluk "a döntést az egyes személyek helyzete és a minisztériumnak a kémek tartózkodási helye szerinti országok hírszerző szerveivel való kapcsolatának szintje alapján hozzák meg".
A bikkfanyelven írt megfogalmazás azt jelenti, hogy egyes országokban elnézik Iránnak ezt a tevékenységét, máshol pedig érzékenyek rá a helyi rendőri és titkosszolgálati szervek, mint például az USA-ban és az Egyesült Királyságban.