Felmérések szerint a választók többsége elutasítja a nyugdíjkorhatár 65-ről 66 évre emelését, a 13. havi nyugdíj esetében azonban már messze nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen az az aktív korosztályra számos terhet róna, és valószínűleg áfanöveléssel is járhat.
A svájci állampolgárok vasárnap járulnak a szavazóhelyiségek elé, hogy népszavazást tartsanak a nyugdíjreformmal kapcsolatos két kérdésről. Mint Európa-szerte, az ilyen témák itt is nagy figyelmet keltenek; az előző napokban a levélszavazásokon csaknem rekordszámú szavazó vett részt, legalábbis egy zürichi városi hivatalnok szerint "a szokásosnál határozottan több".
Egy kérdés sorsa már nagyjából egyértelmű. A felmérések szerint a választók több mint 60 százaléka elutasítja azt a kezdeményezést, hogy a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emeljék 66 évre (65-ről), és a jövőben a nyugdíjkorhatárt "rugalmasan" a várható élettartamhoz kössék.
A szavazók többsége szerint az idős emberek már most is nehezen találnak munkát, és a korhatár emelése csak tovább rontaná a társadalmi igazságtalanságot, mivel az idősebbek úgyis akkor mennek majd nyugdíjba, amikor csak akarnak. A svájci polgárok rendszeresen elutasítják a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló kezdeményezéseket; a 65 éves korhatár az állami nyugdíjak 1948-as bevezetése óta változatlan maradt.
A második kérdés már sokkal kevésbé egyértelmű, és a közvélemény-kutatások meg sem próbálják megjósolni a végeredményt. A kérdés az, hogy legyen-e 13. havi nyugdíj. Ez jól hangozhat, ugyanakkor evidens, hogy az aktív korban megnövekedett szociális terhekhez vezet, és még az áfát is növelheti, ami viszont már minden korosztály jövedelmére hatással van.
Emellett a 13. kifizetést a svájci nyugdíjrendszert alkotó három részből csak egy alapján számítják majd ki, és a szóban forgó rész a legalapvetőbb, amely csak a létminimumot biztosítja. A kérdés tehát alapvetően az, hogy ez a minimális kiegészítés megér-e egy újabb levonást a fizetésből.