Szaporodnak a légi incidensek a NATO-tagállamok területén az utóbbi hetekben. Milyen nyugati válaszok lehetségesek, felkészült-e az Észak-Atlanti Szövetség a hibrid hadviselésre? Erről is kérdeztünk biztonságpolitikai szakértőket.
HIRDETÉS
Szeptember közepén csaknem 20 drón jelent meg Lengyelországban, néhány nappal később orosz harci repülőgépek hatoltak be az észt légtérbe. A héten a koppenhágai és az oslói repülőtérnél is drónok jelentek meg, ezért néhány órára felfüggesztették a légi forgalmat. Bár az oroszok nem ismerik el felelősségüket, szakértők szerint egyre több jel mutat arra, hogy hibrid háborójukat fokozva tesztelik a Nyugat reakcióit.
Ami a lengyelországi incidenst illeti, mivel 19 drón jelent meg, kizárt, hogy ez véletlen volt – ebben egyetértenek az Euronews által megkérdezett szakértők. Bár a háború kezdete óta az ukránok zavarják őket elektronikusan, ennyi drón nem tévedhet át, ez tudatos orosz politika része.
Eszkalációs létra
Jójárt Krisztián, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatója szerint Oroszország el akarja rettenteni a Nyugatot attól, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajna számára.
„Az oroszok úgy vélik, világos stratégiai jelzéseket küldenek Európa és a Nyugat számára. Abba az elrettentési koncepcióba illeszkedik ez bele, amellyel próbálják a Nyugatot leválasztani Ukrajna támogatásáról, elrettenteni attól, hogy mélyebben bevonódjon ebbe a konfliktusba. Ezt szóban is jelzik, és tettekkel próbálják meg alátámasztani. Lépdelnek felfelé az eszkalációs létrán” – mondta az Euronewsnak.
Az Oroszország-szakértő hangsúlyozza: nyilvánvalóan az oroszok azt is tesztelik, hogyan reagál a NATO technikai értelemben és politikai döntéshozatal szintjén. Az is benne van, hogy próbálják megosztani a nyugati szövetségi rendszert, másfelől egyes nyugati országokon belül a társadalmat és a politikai vezetést.
„A nukleáris fegyverekkel való fenyegetés nem igazán bizonyult hiteles elrettentésnek, hiszen senki nem gondolja azt, hogy az oroszok valóban hajlandók volnának nukleáris fegyvert bevetni. Próbálnak politikai költségeket generálni, az adott országok társadalmát megfélemlíteni a drónos műveletekkel. Láttuk a háború különböző szakaszaiban, hogy az oroszok időről időre fenyegetnek. Ez elrettenteni nem tudta a Nyugatot, de ezért tudta késleltetni a támogatást Ukrajnának. Láttuk ezt a nagy hatótávolságú fegyverek átadása kapcsán is, a Biden-adminisztráció sokáig vonakodott azt meglépni, majd csak fokozatosan lépte meg. Tehát nem teljesen eredménytelen az orosz elrettentés.”
Jójárt Krisztián úgy véli, az oroszoknak az is céljuk, hogy megosszák a NATO-t, az Egyesült Államokat leválasszák a többi tagállamtól, ehhez túl sokat nem is kell tenniük, mert ez amúgy is zajlik.
„Látszik, hogy van ellentét Ukrajna támogatását illetően az USA és az európai szövetségesek között, nyilván ezt próbája meg Oroszország jobban kiélezni. A Trump-adminisztráció láthatóan elzárkózik attól, hogy az amerikaiak több költséget vonjanak magukra, és szeretné maga mögött hagyni az Ukrajna-kérdést. Miközben zajlik a vita arról, milyen biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának, ebbe illeszkedik a dróntörténet, hogy a lengyelek a saját légterüket sem tudják megvédeni. Illetve olyan légvédelmi képességek erősítésére kell fókuszálni, amelyekre szeretne szert tenni Ukrajna is, tehát ez egyfajta konfliktust generál Ukrajna és a keleti NATO-tagállamok között."
Hozzátette: az, hogy olyan dolgokat mond a lengyel vezetés, hogy soha nem nem voltunk ilyen közel egy nyílt háborúhoz a 2. világháború óta, nem feltétlenül szerencsés, hiszen az oroszok épp azt akarják elérni, hogy ezt kommunikálja a Nyugat is, illetve az céljuk, hogy a társadalmakat a politikai vezetéssel szembe hangolják.
Drónfalra van szükség
Egy biztonságpolitikai szakértő – aki munkahelye miatt neve mellőzését kérte – az Euronewsnak azt mondta, nem nevezhető teljesen sikeresnek a reagálás az orosz drónok lengyelországi behatolására.
"Az, hogy 19-ből 3-at tudtak lelőni egy olyan országban, ahol Európa legintenzívebb haderő-modernizáció folyik, nem túl jó eredmény. Ebben azonban a politikának is nagy szerepe van, mivel költségtakarékossági okokból nem fejlesztették a drónelhárító rendszereket. Márpedig az ukrajnai háborúban a drónok uralják a csatateret. Azok derítenek fel, állapítják meg a célokat, azok szállítanak lőszert, bombát mindent, ráadásul olcsók. Nem mindegy, hogy mondjuk egy 10 ezer dolláros drónt egy 500 ezer dolláros rakétával lőnek le. Ez hosszú távon megoldhatatlan. Olcsóbb megoldás kell, valószínűleg drón drón elleni fellépésre lesz szükség" – magyarázta.
A szakértő egyetért Jójárt Krisztiánnal abban, hogy az oroszok célja tesztelni, miként reagál Lengyelország és a NATO, de szerinte ennél is fontosabb, hogy milyenek a reakciók a tagországokban a NATO-n belül. Ez rendkívül tudatos megosztó politika: nemcsak a légvédelmet akarják tesztelni, hanem még inkább azt, hogy az amerikai kormányzat mit mond erre.
"Másrészt a megfélemlítés is az oroszok célja. Abban sikert értek el a lengyelek, hogy gyorsan és nagyon nyíltan kommunikáltak, közölték, hogy hová, mennyi drón jött be, mennyit lőttek le. Fegyelmezetten vette tudomásul a lakosság, csak egy helyen volt pánik" – mondta.
Hozzátette: politikailag jól reagált a Nyugat, katonailag viszont kevésbé, ennek eszközhiány az oka. A drónelhárító eszközök nagyon drágák, a NATO-nak sokkal olcsóbban kellene megoldania az elhárítást. Most kellene elkezdeni tömegesen gyártani az eszközöket, és felállítani egy drónfalat. "Ha megjelennek a drónok, felmennek a mieink is: látjuk őket, felderítjük, lelőjük."
Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy hétéves ciklusok vannak a haderő-reformban, hosszú távon kell készülni a dolgokra, és bonyolult összehangolni, hogy a NATO megfelelően legyen felszerelve. A legutóbbi NATO-csúcson elhatározott 5 százalékos védelmi kiadásemelésből 1,5 százalék olyan, ami gyakorlatilag infrastruktúrára és az ukránok támogatására is felhasználható. Sok ezt fogják választani.
Kognitív hadviselés
Szenes Zoltán professor emeritus, nyugállományú vezérezredes hangsúlyozza, hogy a NATO nagyon gyorsan reagált, mivel a lengyelek kérték a 4. cikkely alkalmazását, amely lehetővé teszi, hogy egy tagállam az Észak-atlanti Tanács, a NATO első számú politikai döntéshozó testülete elé vigyen egy ügyet. Döntöttek arról, hogy indítsanak egy új légvédelmi támogató műveletet Eastern Sentry, azaz Keleti Őrszem néven.
Szenes Zoltán szerint Moszkva kognitív hadviselést is folytat, ami új dolog: ez is a hibrid hadviselés része, amellyel a lakosságot, az európai közvéleményt, a nemzeti és szövetségesi döntéshozatalt akarják befolyásolni.
"Elég arra gondolni, hogy a tömeges dróntámadás miatt a határos lengyel vajdaságokban légiriadót rendeltek el, és az ekkor készült felvételeken hallani a szirénák hangját, mint a második világháború alatt. Ez nagyon rossz emlékeket idéz. Pontosan ez is a célja az ilyen akcióknak: meg kell osztani, meg kell félemlíteni a lakosságot. A lengyeleknél éket verni a kormány és az elnök közé, a szövetségben gátolni a döntéshozatalt, az egységes fellépést” – mondta a Magyar Narancsnak.
Az interjúban a volt vezérkari főnök arról is beszélt, hogy a legjobb drónvédelem Oroszország mellett Ukrajnában van, és már külön drón fegyvernemet is létrehoztak, melynek parancsnoka Bródi Róbert. Szenes Zoltán szerint át kell venni az ottani drónvédelemmel kapcsolatos tapasztalatokat, Ukrajnában olyan know-how halmozódott fel, amit ha a NATO okosan használ, akkor gyorsan tud lépni. Emellett fel kell pörgetni az európai dróngyártást, illetve védelmi eszközgyártást.