Irán és az Európai Unió közt szinte zavartalan kereskedelem virágzott a korábbi években. A jóindulatúnak látszó gazdasági tranzakciók mögött azonban egy nyugtalanító valóság húzódik meg: Teherán ezekből a bevételekből is finanszírozhat konfliktusokat a Közel-Keleten, és azon túl is, így Ukrajnában.
Az ajatollahok bűvészmutatványa - a követhetetlen pénzmozgás
HIRDETÉSA trükk az, hogy békés kapcsolatokkal leplezik el a teheráni papi rezsim támogatásait terrorista hadseregeknek és milíciáknak, melyekkel aláássa a regionális stabilitást. Az iráni Tasnim News jelentése szerint a Teherán és az EU-tagállamok közötti kereskedelem 450 millió euró értékű cserét termelt 2023 novemberében, ami 24 százalékos növekedés 2022 azonos időszakához képest.
Az Eurostat 2023 első kilenc hónapjában 4,214 milliárd euróra tette a forgalmat, amikor már mindenki tudta, hogy Irán fejlett drónokkal segíti az orosz hadműveleteket és a polgári infrastruktúrák rombolását Ukrajnában. (Irán és az Egyesült Államok kereskedelme nem haladja meg a 20 millió dollárt, és szinte csak orvosi eszközökben testesül meg.)
2012 óta az iráni rezsim több mint 13 milliárd dollárt különített el csatlós (proxy) hálózatának támogatására, főként a Hamász, a Hezbollah, a Palesztin Iszlám Dzsihád és a jemeni lázadók (hútik, húszik) kiképzésére és felfegyverzésére. Az amerikai külügyminisztérium adatai szerint Irán eddig legalább 15 milliárd dollárt költött terrorfinanszírozásra, aminek 70 százaléka a libanoni Hezbollah-hoz futott be, és onnan került elosztásra kisebb szervezetek felé.
Bőséges bizonyítékok mutatnak arra, amit maga Irán se nagyon leplez, hogy Teherán a fő támogatója az úgynevezett Ellenállási Tengelynek, amely a Közel-Közép-Kelet terrorista bázisainak összekapcsolását jelenti Gázában, Ciszjordániában, Irakban, Jemenben, Szíriában, Libanonban és Afrika szarván. Ezek a csoportok legtöbbször nemzeti ellenállási vagy felszabadító szervezetnek nevezik magukat, és számuk meghaladja az ötvenet.
A proxy-csoportok számtalan erőszakos és terrorcselekményért felelősek a Közel-Keleten, amelyek veszélyeztetik a régió stabilitását, és közvetlenül veszélyeztetnek európai, észak-amerikai és közel-keleti biztonsági érdekeket, beleértve Szaúd-Arábiát, az Emirátusokat és Libanont. Ezek kormányzatai súlyos belső egyensúlyi veszélyeknek vannak kitéve Irán térségbeli aktivitása miatt, miközben Irak már lassan teljes teheráni befolyás alá kerül.
A szolid polgári bevételeknek látszó összegek - a terrorizmus felfegyverzése mellett - az iráni rezsim ideológiai és propagandaműveleteit is támogatják. A hatalmi piramis tetején ülő Ali Khamenei ajatollah (a képen) rendíthetetlenül hirdeti, hogy a vallási oktatás és nevelés támogatása éppoly fontos feladat a dzsihádban, mint maga a fegyveres harc, és erre hatalmas összegeket rendel fordítani.
Irán és Oroszország – egy kimondatlan és aláíratlan, de nagyon is létező új szövetség. amit már nem is kell titkolni
Miközben Kína magasan vezet Irán gazdasági partnereinek listáján )250 milliárd dollárt meghaladó olajszállítmányokról van szó), Peking távolságtartása az ukrajnai háborútól szerepet játszik abban, hogy jelenleg inkább Teherán számít Vlagyimir Putyin első számú szövetségesének, Fehéroroszország mellett. A két kormány katonai kapcsolatrendszere viharosan erősödött 2023 során.
Teherán aktív részvétele az ukrajnai orosz invázióban tovább erősíti a képet a nemzetközi kereskedelmi bevételek rosszindulatú felhasználásáról. Októberben lejártak az ENSZ Biztonsági Tanácsának tiltó korlátozásai egyes rakéták, drónok és más technológiák átadására Teheránnak, „ezért tehát még több szállítmány is lesz” – mondta erről egy iráni tisztviselő. „Most már nincs mit titkolnunk. Fegyvereket exportálhatunk bármely országba, ahová akarunk.”
A meglepő magas fejlettségi szintre jutott öngyilkos és csapásmérő drónokcsaládok mellett Irán nagy teljesítményű föld-föld (SS) ballisztikus rakétákat is átadott Oroszországnak, főként a Fateh-110 rövid hatótávolságú típusból. A közúton is szállítható mobil eszköz 300-700 km távolságból képes célokra lesújtani, azaz nem szükséges Ukrajnába közvetlen közelébe telepíteni. A szállítások január elején kezdődtek, és jelentős szerepük lehet a 2024-re tervezett orosz offenzívákban.
A szállításokat nagyban meg könnyíti, hogy Irán és Oroszország szomszédok egymással a Kaszpi-tengeren, így a rakományok a külső veszélyektől megkímélve és Ukrajnától távol juthatnak el a dagesztáni Mahacskala kikötőjébe. (Mint arról beszámoltunk, tavaly októberben itt zajlott egy antiszemita pogrom-kísérlet a város repülőterén zsidó utasok ellen.)
Az észt kormány külföldi hírszerzésének éves jelentése szerint „Oroszország olyan utat választott, amely hosszú távú konfrontációt jelent”. A kémszervezet főigazgatója azt mondta újságíróknak, hogy Moszkvában még mindig van étvágy a konfliktusok iránt, ami megjósolhatatlan fenyegetést jelent a NATO keleti szárnyával szemben.
2024-ben az oroszok növelni tervezik katonai erőiket a balti államok és a finn határ mentén is. Megkétszereződhet a körzetbe telepített élőerő, és nőni fog a harckocsik és tüzérségi rendszerek koncentrációja a következő években. Ezt a törekvést igazolja, hogy Oroszország a folyó költségvetési évben a tavalyi katonai kiadások közel kétszeresét tervezte be.
Ha fennmarad a Teherán katonai szállításainak jelenlegi üteme, márpedig minden jel erre mutat, akkor ebbe a fenyegető méretű fegyverzetbe immár az iráni harci eszközöket is be kell számítani.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nemrégiben arról tett jelentést, hogy Irán végleg blokkolja még a nukleáris biztosítékokról szóló korábbi lanyha korlátozásokat is. Más jelentések is azt igazolják, hogy Teherán gyors léptekkel halad egy bevethető nukleáris fegyver irányába, minden külföldi kontroll nélkül.
Az év elején a NAÜ katonai szintre dúsított uránrészecskéket talált egy iráni nukleáris létesítményben. Ahogy az Egyesült Államok és Izrael már korábban figyelmeztetett, Teherán atomfegyver-gyártási képessége egyre gyorsul.
Így Teherán közvetett katonai és politikai ellenféllé lép elő a NATO keleti szárnyán
A Donald Trumphoz közel álló Gatestone Institute (melynek kulcsembere a volt elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, John Bolton) úgy látja, hogy az Unió Iránnal folytatott kereskedelme nem csak az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) fegyveres finanszírozásaként szolgál. A jelentős bevételek egyben a papi rendszer visszaerősödését is elősegítették, miután a teheráni rezsim súlyos veszélybe került a 2022-es zavargások, a „hajvágó vagy hidzsáb-forradalom” során.
Az elhúzódó feszültséget a Raiszi-kormány kíméletlen kegyetlenséggel és szívóssággal, de végül leverte, és azóta is szigorú kordában tartja. Nem lehet eltekinteni attól a körülménytől, hogy az országszerte kirobbant elégedetlenség felszámolásához magas szintű rendőri és katonai eszközökre volt szüksége, melyekhez az európai bevételeket is igénybe vehették, mivel azok felhasználása ellenőrizhetetlen.
A keményen Irán-ellenes Gatestone szerint az uniós kereskedelemből befolyó pénzügyi források lehetővé teszik az IRGC számára, hogy kiterjessze elnyomó apparátusát, beleértve elektronikus megfigyelési és személyazonosító képességeit, az ellenvélemények elleni fellépést, az uszító propagandagépezet működtetését globális szinten, és a hazai félkatonai csoportok támogatását.
HIRDETÉSA nem pénzügyi mentőövnek szánt, de mégis akként működtethető kapcsolatrendszer állandósítja a rezsim hatalmát és súlyosbítja a demokráciáért küzdő irániak szenvedését. Nem enyhít az ország gazdasági kínjain sem, mert az éves inflációs szint még mindig 38% fölött van, a munkanélküliség pedig tartósan képtelen 10% alá csökkenni.
A rezsim elnyomó politikájának visszaépülésével az emberi jogi kilátások Iránban tovább csökkennek, rávilágítva a tekintélyelvű rendszerekkel való gazdasági kapcsolattartás visszás hatásaira.
A republikánus intézet javaslata szerint az EU-nak haladéktalanul be kell szüntetnie az Iránnal folytatott kereskedelmet, elapasztva ezzel a nemzetközi terrorizmus egyik finanszírozási főágát. Az ukrajnai agresszió támogatása miatt pedig világos és egyértelmű üzenetet kell küldeni, hogy Irán katonai bázisai és kritikus infrastruktúrája ellen a katonai fellépés terítéken van.
Ilyen radikális lépéssorozat az Európai Unió részéről aligha várható
A kereskedelmi képlet furcsasága, hogy a teheráni rezsim az uniós exportlistán csak a 64. helyet foglalja el. Európában csak Németország és Olaszország az, amelyek 100 millió dollár felett importálnak Iránból.
Brüsszel életben tartja a fegyverembargót, a rakétatechnológiával kapcsolatos szankciókat, bizonyos nukleáris szállításokra vonatkozó korlátozásokat, szoftverek egy körének exporttilalmát és más kapcsolódó büntetéseket. Az Európai Tanács is több pontban fogalmazott meg követeléseket a teheráni rezsimmel szemben, főként az emberi és szabadságjogok terén, de ezeknek nem volt semmilyen foganatja.
HIRDETÉSAz erős hangú felszólítások ellenére nyílt katonai fenyegetés és teljes diplomáciai-kereskedelmi szakítás nem várható az Unió részéről. Az óvatos egyensúly jele Magyarország és a perzsa állam közeledése is a gazdasági kapcsolatok medrében. Irán budapesti nagykövete szerint a két ország magáncégei is aktívan részt vettek a teheráni külügyminiszteri találkozón (február 22.), de ezeket a vállalatokat a diplomata nem nevezte meg.
Mintegy 27 millió dolláros exportjával Irán számára Magyarország szinte jelentéktelen partnernek számított eddig.
A magyar külügyminiszter az Iráni-Magyar Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésén vett részt, ahol mérlegelték a két állam közti kapcsolatbővítést olyan területeken, mint a kereskedelem, befektetések, ipar, mezőgazdaság, energia, szállítmányozás, tudomány és technológia.
Szíjjártó szerint a fejlesztéseknél számításba kell venni a perzsa állammal szemben elrendelt nemzetközi korlátozásokat, amelyek bár megnehezítik, de nem teszik lehetetlenné az erre irányuló munkát.
Külső hivatkozások
HIRDETÉSEurópai szankciók Irán ellen
A NAÜ tanulmányai az iráni nukleáris kapacitásokról
Az észt titkosszolgálat jelentése
Oroszország távlati katonai tervei
Az Ellenállási Tengely
Irán katonai részvétele Ukrajnában
Irán és Magyarország