A Roszkozmosz űrhajózási nagyvállalatnak a 2023-as kilövési programot nem sikerült teljesítenie, miközben más országok páratlan fejlődést mutatnak. Egy orosz szakértő szerint országának újra kell tanulnia a modern űrhajózást. Közben Oroszország tagadja, hogy nukleáris eszközt juttatott az űrbe.
HIRDETÉSAz orosz űrhajózás eddigi legrosszabb éve 2020/21 volt, amit a COVID-válság hatásaival még ki lehetett magyarázni, de a tavalyi esztendő kudarcait már a Roszkozmosz sem kozmetikázza. A hét elején Jurij Boriszov, az ügynökség vezére bejelentette, hogy a 2023-as űrrepülés állami terve nem valósult meg.
Oroszország az év során 19 kilövést hajtott végre, ami hárommal kevesebb, mint az ukrajnai háború első évében. 2021-hez képest a kilövések száma negyedével (6 darabbal csökkent, de még baljósabb a kép a 2000-es évek eredményeihez hasonlítva, aminek jelenleg alig a felét képesek teljesíteni.
Boriszov a kudarc fő okát a Precíziós Műszerek Kutatóintézetének (NIITP) romló működésében, és az amerikai szankciók alá került Russian Space Systems JSC leányvállalat megroppanásában, azaz politikai okokban és nem rendszerhibában látja.
Az ukrajnai háború során elrendelt nyugati büntető intézkedések elzárták a Roszkozmoszt főbb külföldi ügyfeleitől és partnereitől. Korábban az állami vállalat külső szerződéseinek mintegy 70%-a európai országokkal és az Egyesült Államokkal került tető alá, de ez mára gyakorlatilag a nullára csökkent - panaszolta Boriszov.
Az utolsó megmaradt közös projekt a Nemzetközi Űrállomás (ISS)
Az űrállomás működtetése mindkét nagyhatalomnak érdeke legalább 2028-ig, és már folynak a tárgyalások a NASA-val az együttműködés folytatásáról.
Negyedszázaddal ezelőtt Oroszország vezető szerepet töltött be a Föld körüli pályára állíításokban, amikor a Roszkozmosz több mint 30 orbitális kilövést hajtott végre, míg az Egyesült Államok 28, Európa 12, Kína pedig 5 kilövést produkált 2000-ben.
A globális verseny azóta gyökeresen új képet mutat, aminek fontos összetevője új űrhajózási szereplők megjelenése, akikkel 25 éve még nem vagy alig kellett számolni (India, a két Korea, Izrael, Irán, Japán).
2000 óta az Egyesült Államok közel négyszeresére növelte a kilövések számát, Kína pedig több mint háromszor előzte meg Oroszországot. A Roszkozmosz négy egymást követő éve tartósan veszteségesen működik, mert a külföldi megrendelések megszűntek.
A 2020–2022-ben az állami vállalat mintegy 90 milliárd rubelt veszített. Boriszov reménykedik abban, hogy idén elérhetik a nullszaldót, és legalább 40 rakétakilövés hajthatnak végre, noha külföldi megrendelések és megbízások híján ez szinte kizárólag a kormány bőkezűségétől függ.
Ugyanakkor és természetesen az orosz űrhajózási kapacitásokat nem lehet leírni. Erre utal a minap Washingtonban kirobbant kisebb pánik is, aminek feltételezett oka az volt, hogy Oroszország eljutott addig a képességig, hogy atomfegyvert küldjön fel az űrbe.
A kongresszusi vita és meghallgatások során egyesek kétségbe vonták Oroszország ilyen képességét, míg mások nagyon is lehetséges fenyegetésnek tartják.
Maga Putyin elnök azt közölte, hogy csak olyan eszközt tárolnak a kozmoszban, amit más országok is. Az Egyesült Államok viszont azt közölte szövetségeseivel, hogy az orosz űr-rizikó rendkívül magas.
A Hold-expedíció tavaly augusztusi kudarca volt a legkeserűbb emlék az oroszoknak
Egy Hold-szonda sikertelen küldetése önmagában még nem katasztrófa, mert ez más országokkal is megesett (India, Izrael, Japán). Ezért inkább az orosz tudósokra gyakorolt lélektani hatása volt jelentős. A 90 esztendős Mihail Marov vezető tudós szerint a baleset fő oka a technológiai és fejlesztési lemaradás volt, és tavalyi nyilatkozata szerint érthetetlen, hogy ami sikerült 47 éve, az miért nem sikerült most.
Marov számított Putyin elnök első számú személyes konzultánsának űrhajózási ügyekben, és meghatározó befolyása miatt őt tekintették a Roszkozmosz vállalat tényleges tudományos igazgatójának, nem Boriszovot. Az idős tudós a sikertelen expedíció hatása alatt agyvérzést kapott, és novemberben el is hunyt.
A Luna-25 augusztus 11-én rendben startolt az Amur régióban található Vosztocsnij űrkikötőből. Ez volt a poszt-szovjet korszak első Hold-küldetése, ezért különösen fontos presztízskérdés volt Oroszország számára. Augusztus 17-én az állomás elkészítette első felvételeit a Hold túlsó oldaláról. A jármű 19-én a leszállásra készült, amikor kikerült az irányítás alól, és végül a Holdra zuhant.
Vlagyimir Putyin személyesen rendelte el a Luna-25 indítását
Ennek oka az volt, hogy Oroszország meg akarta előzni az indiai Chandrayaan-3 űrmodulját. Máig megállapíthatatlan, hogy a siettetés (a politikai presztízs) közrejátszott-e a balesetben. A küldetés kudarca miatt azonnal bűnbakokat kerestek a Roszkoszmosz vezetésében, miközben az indiai egység három nappal később sikeresen leszállt a Hold déli sarkán.
Tavaly augusztusban több orosz nyilatkozó is megemlítette, hogy az eset figyelmeztetés arra nézve, hogy nem szabad teljesen függetlenedni a nemzetközi (elsősorban nyugati) technológia fejlesztésektől. Az űrtechnológia tesztelője, Andrej Jemeljanov szerint az elmúlt fél évszázadban új elektronika, szoftverek, berendezések és főként új gondolkodású szakemberek jelentek meg világszerte. Az oroszoknak most mindezt újra meg kell tanulni, és a modern eszközök használata együttműködést kíván más hatalmakkal. „Ezt a versenyt nem lehet egyedül futni” – mondta akkor Jemeljanov, de a jelek egyelőre nem mutatják a változást.
A Roszkomosz élén Putyin elnök uralma alatt négyszer történt személyi változás, két esetben nem a tudományos alkalmasság hiánya, hanem "más okok" (korrupció) miatt. Emiatt az ügynökség vezetése instabil volt, sőt, három elismert rakétafejlesztési szakember ellen hazaárulás miatt eljárás is indult.
HIRDETÉSKülső hivatkozások:
A Kommerszant összefoglalója
A Gunter's Space Page jelentése
A Luna-25 sorsa
Hazaárulási eljárás rakétatudósok ellen
A tárcaközi katasztrófavizsgálat